Back to top

Giliszta nélkül madárdal sincs

Rohamosan csökken a gilisztafajok száma az Egyesült Királyságban, ami nem várt következményekkel jár: egyrészt a talajok termékenysége is veszélybe kerül, másrészt egyes madárfajok állományai - melyek ezekkel a hasznos férgekkel táplálkoznak - is jelentősen lecsökkentek.

A talajlakó gilisztákat három csoportba lehet sorolni: a földfelszínen élők, a talaj felsőbb rétegeiben élő és táplálkozó, illetve a talaj mélyebb rétegeiben élő, azonban a felszínen táplálkozó fajokat lehet megkülönböztetni egymástól.

Mindhárom csoport fontos a talaj egészsége szempontjából, mivel segítik a tápanyag- és vízellátást.

Könnyen belátható, milyen fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés szempontjából is, így jelenlétük vagy hiányuk kulcskérdés.

Különösen az úgynevezett epigeic fajok – melyek a földfelszínen élnek – vannak veszélyben, és Britannia egyes területeiről már teljesen eltűntek. Ennek elsődleges oka az intenzív mezőgazdaság, a túlzott talajművelés és kemikália használat.

Ha eltűnnek, akkor a talaj termékenysége csökken, ami kisebb termésmennyiséget eredményez, valamint csökken a megkötött szén mennyisége is – ez utóbbi pedig a klímaváltozásra is hatással van.

Ráadásul a giliszták hiánya a magyarázat arra, hogy miért omlott össze az énekes rigó állomány Nagy Britanniában. Ezek a madarak ugyanis tavasszal elsősorban giliszta fajokkal etetik utódaikat.

A kutatók arra kérték a gazdálkodókat, hogy ássanak le a területeiken és számolják meg a különböző gilisztákat, melyeket kifordítanak a földből. Átlagosan minden ásónyom után kilenc gyűrűsféreg került elő, az egészséges területeken viszont háromszor ennyi.

A kutatásban résztvevő gazdák felét annyira sokkolta az eredmény, hogy elszánták magukat: változtatnak a talajművelési gyakorlatukon.
Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.