Back to top

Szárazon indul a március

Bár még csak március elejét írjuk, és könnyen kaphatunk a nyakunkba sarkvidéki fagyos léghullámokat, az elmúlt és a következő napok enyhe időjárásában egyre több növényünk vegetációs időszaka indul el. Közben az országban a mélyebb talajrétegek nedvessége nem éri el az ideális szintet, hiszen nem pótlódott maradéktalanul a téli csapadékkal a hiány. A talajok fölső rétegei egyre jobban kiszáradnak.

Februárban a legtöbb csapadék a délnyugati országrészben hullott: 25-35 mm, míg az Alföld közepén helyenként az 5 mm-t sem érte el. Ez havi szinten 15-25 mm-es csapadékhiányt jelent szerte az országban. A téli csapadékösszeg pedig többnyire 20-60 mm-rel maradt el a szokásos értéktől.

A február 2-4, míg a tél összességében mintegy 1-2 Celsius fokkal enyhébb volt az átlagosnál.

A -20 fokot sehol nem érte el a téli legalacsonyabb hőmérséklet az országban (csak néhány havas napon fordult elő ilyen hideg), sőt a Dunántúl nagyobb részén még a -10-et sem! Ez utóbbira az elmúlt öt évben nem volt példa.

Az elmúlt héten végig száraz időjárás volt a jellemző az országban, csak a hét végén Sopron környékén hullott számottevő csapadék. A maximum hőmérsékletek többnyire 10 fok fölött, a Dunántúlon több napon is 15 fok fölött alakultak. Csütörtökön volt a legmelegebb idő, ekkor országos napi hőmérsékleti rekord is megdőlt. A hét első felében még sokfelé volt gyenge fagy, sőt még a melegrekordot hozó csütörtökön is, így helyenként a 25 fokot is elérte a napi hőingás. Szombat reggelre ismét többfelé gyengén fagyott.

A talaj felső rétegei szikkadtak, a legfölső néhány centiméter a bevetetlen szántókon többfelé egyenesen száraz.

Ez annyiban jó, hogy a talajra rá lehet menni gépekkel, de a szeles időben a szél a fölső rétegeket föl is kaphatja. Az őszi vetéseknek a tavalyi állapothoz képest nem kell vízborítottsággal (2018-ban ilyentájt sokfelé volt belvíz) küzdeniük, gyökerük nedves rétegbe ér, egyelőre nincsen probléma. Az viszont már jóval nagyobb gond lehet hosszabb távon, hogy a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni nedvességgel a tél során, és bár a tavasz még lehet csapadékos, de egyelőre a következő 10 nap során sem várható nagyobb, országos csapadék. A talaj hőmérséklete 5 cm-es mélységben többnyire 4 és 7 Celsius fok között alakul.

Egyre több kora tavaszi növényünknél kezdődik el a vegetációs időszak: virágzik többek között a mogyoró, az éger, de a som virágrügyei is megpattantak. A 10 Celsius fok fölötti hőmérsékleteken az őszi vetések is fejlődésnek indulnak, ez a kalászosokra kifejezetten rá is fér, hiszen ősszel nem volt rájuk kedvező időjárás, nem tudtak kellőképpen megerősödni. A száraz, szeles időben ilyenkor gyakoriak a vegetációs tüzek, elsősorban az elhanyagolt területeken az előző évben felhalmozódott és a tél végére kiszáradt növényzet kap könnyen lángra. A következő napokban ezekhez a tüzekhez az időjárási feltételek továbbra is nagyrészt adottak lesznek.

A nappalok rohamosan hosszabbodnak, a következő egy hét során összességében 24 percet.

A héten marad az ilyenkor megszokottnál melegebb, gyakran szeles, tavaszi idő kevés csapadékkal. Bár több időjárási front is áthalad fölöttünk vagy súrolja térségünket, nagyobb mennyiségű eső ezen a héten sem valószínű. A legnagyobb területre kiterjedő csapadékra keddre virradóan van esély: ekkor a déli, délnyugati országrészben 2-5 mm is eshet, a hét további részében inkább csak szórványosan előforduló gyenge esőkre, záporokra lehet számítani.

Összességében a heti csapadékösszeg az ország túlnyomó részén 10 mm alatt marad.

Továbbra is gyakran lesz szeles az idő. Hétfőn, kedden, csütörtökön és vasárnap ismét sokfelé erősödik meg a hét első felében még nyugati, majd később déli, délnyugati szél. Az éjszakák többnyire fagymentesen alakulnak, szerdán hajnalban várható gyenge fagy északon és a nyugati határszélen. A maximumok is 10 fok fölött, csütörtökön és pénteken jellemzően 15 fok fölött várhatók, így a napi középhőmérséklet is minden nap meghaladja az 5 fokot. A talaj hőmérséklete 5 cm mélyen körülbelül 2 fokkal melegszik a hét eleji értékekhez képest. A hosszabb távú előrejelzések szerint azonban a jövő héten megtorpan a melegedés, és valamelyest visszaesik a hőmérséklet.

Forrás: 
OMSZ

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

18 ezer hektár GMO fertőzött repcét semmisítettek meg francia gazdák

Franciaországban a gazdák összesen 18 ezer hektárnyi repcét pusztítottak el azután, hogy nem engedélyezett GMO fajtát találtak a vetőmagok között.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Csökken a növényvédőszerek használata

Az időjárási hatásokon kívül főként a hatóanyagok kivonása miatt több mint 11 százalékkal csökkent tavaly a növényvédő szerek felhasználása a mezőgazdaságban az előző évhez képest - írja a keddi Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tájékoztatására hivatkozva.