0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés a környezeti elemekre (talaj, víz, élővilág) legnagyobb hatással bíró földhasználati módok egyike mind hazánkban, mind Európában. A gazdálkodó nemcsak a termelés hatékonyságáért felelős: az általa folytatott tevékenység meghatározza a táj képét, a mezőgazdasági élőhely diverzitását is.

Az utóbbi évtizedek intenzív mezőgazdálkodásának hatására a természetes élőhelyek megfogyatkoztak, sokszor elszigetelődtek egymástól. Ennek eredményeként csökkent a növény- és állatfajok változatossága és száma, egyszóval a biodiverzitás.

Azonban ennek vélhetőleg nemcsak a mezőgazdaság inten­zifikcáiója (a termesztett növények körének szűkülése, az úgynevezett szegély-élőhelyek, például árokpartok, erdősávok, útszegélyek területének csökkenése és eltűnése, a gépesítés mértékének növekedése) az oka, hanem az élőhelyek általános átalakulása.

A települések terjeszkedésével, az ipari parkok megjelenésével csökken a legelő- és gyepterületek aránya, egyre több a beépített terület, és nőtt az erdőterületek aránya is, ami szintén nem a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajoknak kedvez.

Már jó ideje ismert és számos gyakorlati példával igazolt tény, hogy a negatív hatások mérsékelhetők a hagyományos, vegyszerszegény, extenzív, azaz a külső, mesterséges ráfordításokat (műtrágya, növényvédő szerek, gyomirtók) nem vagy alig használó mezőgazdasági megoldások alkalmazásával. A már bevált jó gyakorlatok mellett az egyre terjedő precíziós gazdálkodás is esélyt nyújt a természet és a környezet védelmére a digitális csúcstechnológiák alkalmazásával. A precíziós gazdálkodás egy olyan gazdálkodási mód, amely a termőhely tulajdonságaira vonatkozó pontos információkon és azok folyamatos gyűjtésén és elemzésén alapul, így csökkentve a kijuttatott anyagok mennyiségét, ezzel mérsékelve a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, mégis növelve a hozamot.

A természetvédelmi és a termelési érdekek összhangjának megtalálása és megtartása igazi kihívás, mivel a gazdálkodó számára fontos szempont, hogy a fenntarthatóságra való törekvés ne járjon együtt a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének csökkenésével.

Napjainkban a természetes alapanyagokból készült, sőt, a fenntartható vagy biogazdálkodásból származó termékek egyre keresettebbek a környezettudatos fogyasztók részéről. Hiszen ma már egyre többen tudják, hogy az egészség szorosan összefügg az elfogyasztott ételek minőségével, így a termelők számára jelentős gazdasági előnyt jelenthet, ha helyi fogyasztásra termelnek tiszta élelmiszer-alapanyagokat.

A precíziós növénytermesztés alapja művelési zónák meghatározása mezőgazdasági táblákon belül, és ezek művelési egységként való kezelése. Ez az, ami lehetőséget biztosít a megfelelő agrotech­nológia megválasztására, a differenciált, takarékosabb és okszerű inputanyag-kijuttatáshoz (növényvédő szer, műtrágya stb.). Ezzel a módszerrel a költségek mellett csökkenthető a mezőgazdasági tevékenység környezetterhelése (pl. munkagépek okozta zajterhelés, levegőszennyezés), a kijuttatott anyagok felhalmozódása a környezetben, illetve biztosítható a túlzott mértékű bolygatás elkerülése.

Lehetséges ennél direktebb megoldások alkalmazása is. A precíziós gazdálkodásban ma már megkerülhetetlenek a drónok és az általuk készített felvételek, illetve azok adatainak elemzése, gazdálkodásban való felhasználása (növényszámlálás, termésbecslés, talajállapot-felmérés stb.) Lehetőség van azonban ezeknek a szerkezeteknek a természetvédelmi célú használatára is. Ilyenkor

az állatok számára veszélyesebb munkaműveletek (aratás, kaszálás, szárzúzás) előtt drónok segítségével felmérhető a területen található madárfészkek, rejtőzködő őzgidák helyzete, nagy felbontású fényképeken vagy hőkame­rá­kon keresztül.

Az így kapott információk alapján a gazdálkodó megteheti a megfelelő intézkedéseket.

A modern technológia ma már lehetővé teszi szinte a legmagasabb fokú védekezést a gyom- és rovarkárosítók ellen, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeknek a fajoknak az ökológiai szerepét.

A már említett gyomnövények, a magvaik, illetve a mezőgazdasági területekhez kötődő rovarok például a fácánok, foglyok, túzokok táplálékául szolgálnak. A rovarok jelenléte kiemelkedő jelentőségű ezeknek a madaraknak a fiókanevelés időszakában, mivel utódaikat a nehezen emészthető magvak helyett magas fehérjetartalmú, a szervezetük által könnyebben hasznosítható rovarokkal táplálják. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek tehát számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet, amelyek ilyen funkcióinak fenntartására a mezőgazdasági művelés mellett is törekednünk kell, mivel ezek a szervezetek kedvezően hatnak a mezőgazdaságra. Ebben teszik érdekeltté a gazdálkodót többek között az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) egyes elemei.

Az ökológiai változatosság és a környezeti elemek védelmének célja megjelenik a jelenlegi 2014–2020 közötti KAP törekvéseiben is. A támogatási rendszereken belül megtalálható benne az úgynevezett zöld komponens, amely a környezet számára kedvező termelési eljárások alkalmazását támogatja, például a meghatározott, minimális nagyságú állandó legelőterületek fenntartását, a növénytermesztés diverzifikációját és az ökológiai változatosságot biztosító jellegzetességek (például véderdő, sövény, parlag sávok, agrárerdészeti sávok) kialakítását, azok megőrzését.

A precíziós gazdálkodási megoldások lehetővé teszik ezeknek a változatos szerkezetű agrárterületeknek az igényeihez legjobban idomuló művelési formák alkalmazását.

A már említett ökológiai változatosságot biztosító célterületek között szerepelnek többek között a parlagon hagyott földterületek, a teraszok, a védelmi sávok, az agrárerdészeti területek, az erdőszélek mentén elhelyezkedő sávok, a nitrogénmegkötő növénnyel beültetett területek. A számos felsorolt lehetőség között minden gazdálkodó megtalálhatja a területi adottságaihoz és a gazdálkodási formájához legjobban illeszkedő lehetőséget, amivel a mezőgazdaság hozzájárulhat a természetvédelmi törekvésekhez.

Izsákné Simon Adrienn

főosztályvezető-helyettes
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: Magyar Mezőgazdaság