0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Növényvédelmi előrejelzés – ne adagoljuk túl a talajfertőtlenítőt

Melegszenek a talajok, lassan földbe kerülhetnek a legkorábban vethető és ültethető növények. Ha tavaly találkoztunk a kertünkben valamilyen talajlakó kártevővel, akkor talajfertőtlenítésre is szükség lehet – mindig tartsuk azonban be a munkavédelmi előírásokat, használjuk a szükséges védőfelszereléseket, és sose lépjük túl az engedélyokiratban feltüntetett dózist!

Néhánynapos télies lehűlés után ismét tavasziasabb arcát mutatja az időjárás. A február az átlagosnál jóval kevesebb csapadékot hozott, így a talajok felső rétege már alaposan kiszáradt. A szikkadt talajon az első talajmunkákat már káros mellékhatások nélkül el lehet végezni. Fontos teendő a párolgási felület mielőbbi csökkentése, melyet simítózással érhetünk el legkönnyebben. A korai vetésű, ültetésű növények számára már megkezdhető a vető-, illetve ültetőágy előkészítése.

Az elsimított talajra szórjuk ki az alapműtrágyát, mely kertészeti növények esetében lehetőleg klórmentes komplex műtrágya legyen.

A kiszórandó mennyiséget mindig a vetendő-ültetendő növény igénye alapján határozzuk meg. A kiszórásnál törekedjünk az egyenletességre, illetve minél előbb, lehetőleg azonnal dolgozzuk be a talajba a gyökérzóna mélységéig. Ha az előző év során kertünkben találkoztunk talajlakó kártevők jelenlétére utaló tünetekkel, rágásnyomokkal, akkor szerezzünk be talajfertőtlenítő szert, melyet a vetéssel egy időben szórjunk ki, a felhasználási útmutatóban leírtak szerint. Kerüljük a túldozírozást, mert megfelelő hatást érünk el az engedélyokiratban feltüntetett adaggal is, ennél nagyobb dózis nem növeli a hatékonyságot, illetve pazarlás is. A talajfertőtlenítő készítmények kijuttatása során szigorúan tartsuk be a munkavédelmi előírásokat, használjuk a szükséges védőfelszereléseket.

A talajok felmelegedésével egy időben már ültethető a fok- és a vöröshagyma dughagymáról, de a vöröshagyma, a petrezselyem, a sóska, a spenót, a sárgarépa magvetése is megkezdhető. Készülni lehet a zöldborsó szakaszos vetésére is.

Ha továbbra is elkerül bennünket az eső, érdemes a száraz vetőágyat a vetés, ültetés után hengerezéssel – kisebb területen a gereblye fokával – tömöríteni, mert így kevésbé lesz levegős a talaj. Nehezen csírázó növények sorjelzésére használjunk könnyen kelő magvakat (pl. hónapos retek vagy saláta), így a ki nem kelt állományok sorai is kapálhatók gyomosodás, talajkérgesedés miatt.

Melegigényes növényeink magvait is elvethetjük már a napos ablakpárkányokon, télikertekben, esetleg fűtött üveg- vagy fóliasátrakban. A palántafölddel előre megtöltött cserepekbe 1-2 darab magot tegyünk a vetés mélységéig, majd takarjuk be földdel és öntözzük be állott, langyos vízzel. A magvak keléséig takarjuk a talaj felszínét a kiszáradás elkerülése érdekében, de gondoskodjunk a szellőzésről, mert könnyen bepenészedik a talaj felszíne, ami a csíranövény pusztulásával járhat.

Legyen a talaj folyamatosan nyirkos, de kerüljük a túlöntözést, mert az palántadőlést okoz.

A kikelt növénykéket tartsuk egyenletesen meleg helyen, mérsékelten öntözzük, 5-10 centiméteres magasság elérésekor hurkapálcikával karózzuk ki, nehogy megdőljenek a palánták. A tervezett szabadföldi kiültetés előtt 1-2 héttel kezdjük meg a növények edzetését, betartva a fokozatosság elvét.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: Kertészet és Szőlészet