Back to top

Bizonyított a jégkármérséklő-rendszer

Tavaly a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya a jégkármérséklő-rendszer üzembe állításával.

Jelenleg Magyarországon 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló hálózat működik, miután 2018. május elsejével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elindította a jégkármérséklő-rendszert.

A hálózat egy rendkívülinek tekinthető évben kezdte meg működését, hiszen a májustól szeptemberig tartó időszakban több zivataros nap volt, mint az elmúlt években.

Tavaly nyáron a megszokottal ellentétben a csapadék döntő többsége helyi kialakulású zivatarokhoz kapcsolódott. Magyarországra általában a csapadék-utánpótlás a határon túlról érkezik, és az esetek többségében átvonul az országon. Az elmúlt nyári időszakban nem ez volt jellemző, hiszen június végétől egészen augusztus közepéig a határon túlról nem érkezett számottevő csapadék-utánpótlás. Ezáltal a zivatarok, az országhatárainkon belül alakultak ki. a magas hőmérséklet hatására a talajból a nedvesség a légkörbe került, ami később csapadék formájában kilométerekkel távolabb hullott a talajra.

Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy Magyarország nagy részén egyszerre fordultak elő zivatarok és aszály is 2018-ban. Az ország jelentős részén hullott számottevő csapadék, viszont egyes területek szinte teljesen kimaradtak.

Összességében elmondható és kiemelendő, hogy a köztestület nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő-rendszert üzemeltet, amelynek működtetésével csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete.

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne ez az idő-járási jelenség.

A témával kapcsolatban nyilatkozott a Kelet-Magyarország napilapnak dr. Apáti Ferenc csengeri almásgazda, a Debreceni Egyetem docense.

– Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszer nincs negatív hatással a csapadék mennyiségére. Sőt, fizikájából eredően inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. Ugyanis csapadék létrejöttéhez – többek között – két alapvető dolog kell a légkörben: elegendő vízpára megléte és elegendő kondenzációs mag jelenléte.

Ha a légkörben nincs elég vízpára, vagy nincs elegendő kondenzációs mag, akkor nem lesz eső, mivel mindkettő együttes elégséges jelenléte szükséges az esőképződéshez.

Kondenzációs mag lehet minden, amire a víz kicsapódhat a légkörben, mint apró porszem, kristályok, s a többi. Az ezüst-jodid pont olyan kristályszerkezetű anyag, amire a vízcseppek kicsapódhatnak, vagyis ha netán azért nem lenne eső, mert nincs elegendő kondenzációs mag a légkörben, akkor ez pont a kondenzációs magvakat pótolja. Pont ezt a tulajdonságát lehet használni jégképződés mérséklésére, mert a zivatarfelhővel több kisebb jégszemet gyártatunk le a kevesebb nagyobb jégszem helyett, mivel az adott vízpáramennyiség nagyobb mennyiségű kondenzációs magon fog kicsapódni. Így összességében alaptalan a félelem, hogy emiatt a rendszer miatt volt tavaly aszály. És még egy adalék: egész Európában nagyon nagy aszály volt tavaly, sőt, mi még elég jól megúsztuk, mert június első felében számottevő csapadékokat kaptunk. Európa sok más részén nagyobb szárazság volt, mint nálunk – mondta.

Forrás: 
NAKlap/Kelet-Magyarország

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Szakmai kirándulás a dél-alföldi farmokra

2019. április 12-14. közötti országjáró szakmai kiránduláson vettek részt az Egyetemi Fiatal Gazda Klubok tagjai. Több, különböző tevékenységet folytató gazdaságot látogattak meg.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.

Az agrárszakmák sztárjai

Véget ért a kétnapos Agrár Szakma Sztár fesztivál. Kihirdették az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek eredményeit, a dobogósok személyesen vehették át elismeréseiket.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

A kamara is támogatja a NAK-Magosz aláírásgyűjtését

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtését, amelynek keretében már 165 ezer aláírás gyűlt össze az európai uniós agrárforrások szintjének megőrzése érdekében - jelentették be a kamarák elnökei kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Száraz, hűvös, szeles idő várható

Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Ez egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Így védték a szőlőt a fagytól

Franciaország középső tájain egyes helyeken -5, -6 fokos hideg is előfordult. Ezért paraffingyertyás ültetvényfűtéssel védték a szőlőt a késői fagyoktól.