Back to top

Meleg vizes itatás a méheknél

A méhek vízigénye sokoldalú. Felhasználják a vizet a kifejlett méhek és a fejlődésben lévő álcák táplálásában, valamint a kaptár klímaszabályozásában is. Írásom a kora tavaszi itatás jelentőségéről és annak egy praktikus megvalósítási formájáról szól.

Vízfelhasználásuk évszaktól függően változó. Télen a fürtből kiáramló meleg levegő találkozik a kaptár hideg levegőjével és vízpára formájában lecsapódik. Ez a keletkező víz felesleges, megfelelő szellőzőrés alkalmazásával a kaptárból eltávolítható. A tél végén, amikor már várható az anya petézésének megkezdődése, a szellőzőrést megszüntetjük. Pára így is képződik, sőt le is fog csapódni, ekkor azonban már nem káros, hanem hasznos, mert a fiasítás vízigényét néhány napra biztosíthatja. A tavaszi időszak egészéhez viszonyítva ez a néhány nap azonban nagyon rövid, mert a méhcsaládok vízigénye a fiasítás terjedelmének növekedésével egyre fokozódik.

A méhek a vizet nem raktározzák, hanem tavasztól kezdődően külső forrásból szerzik be.

A méhanya tél végén, a külső hőmérséklettől függően már január végén elkezdheti petézését. Ettől kezdve a méheknek szükségük van a vízre. Ilyenkor a rendszerint kirepülésre alkalmatlan időben is kénytelenek vízért indulni. Gyakran előfordul, hogy a korai felmelegedést követően már kiterjedt fiasítás van a családokban, amikor bekövetkezik egy hosszan tartó hideg idő. Ha a szabadban a vízhordó méhek csak hideg vizet találnak, testük lehűl, megdermed, mozgásra képtelenek lesznek, majd elpusztulnak. Ettől azonban a vízigény továbbra is fennáll a méhcsaládokban, ezért újabb és újabb méhek indulnak vízért, amelyek közül egyre kevesebben térnek vissza kaptárjukba. Ily módon a méhcsaládok jelentős veszteségeket szenvedhetnek el.

Természetes körülmények között a méhek a szabadban bárhonnan beszerezhetik a vizet. Ez jelentheti a pocsolyákat, a trágyadombok környezetét, a patakpartokat, de akár más állatfajok itatóit is.

Gyakran láthatók lovak, szarvasmarhák, baromfik itatóin méhek. Az ilyen helyekről begyűjtött víz sokszor tartalmaz különböző kórokozókat, egysejtűeket, amelyek a méheket megbetegíthetik. Ismert méhbetegség az amőba betegség, amely kórokozó minden esetben pocsolyából kerül a méhek szervezetébe. Komoly sérelmek, vagy akár perek okozója is lehet, ha a méhek a szomszédos gazdák lovainak, vagy baromfiainak itatóin méhszúrásokkal veszélyeztetik az itatott állatokat. Tavaszi időszakban a vízellátásban jelentkező zavarok a méhanyák petézésének visszaesését eredményezhetik.

Nyári időszakban a méhészkedés technológiájától függően a vízigény változó. A több méhlegelő-ellátottságú méhészetekben a folyamatosan nagy nyitott fiasítás miatt a vízigény alig csökken a tavaszihoz képest.

A vízigény szempontjából kritikus időszak mégis inkább a tavaszi.

Az éghajlat megváltozása különösen jól érzékelhető a méhészetekben. Évek óta tapasztalható, hogy az időjárás egyre szeszélyesebb, kiszámíthatatlanabb. Ez úgy jelentkezik, hogy télen is lehetnek hosszabb felmelegedések, viszont nyáron is várható jelentős lehűlés. A méhészek már jól ismerik ezt a jelenséget, ezért régóta igyekeznek különböző módszerekkel csökkenteni az időjárás okozta veszteségeket. Ennek egyik módja a meleg vizes itatás.

A probléma régóta ismert, a szándék is mindig megvolt a meleg vizes itatás alkalmazására, de a megvalósítás soha nem volt megfelelő. Legalábbis a jól és hosszan működő, megbízható itatás.

A méhészetekben különféle egyedi meleg vizes itatásokkal próbálkoznak. Ezek döntő többsége kényszermegoldás és nem működik megbízhatóan.

Vannak villanyégővel, petróleum lámpával, gázzal és egyéb módon megalkotott itatók. Ezeknél minden elképzelhető hiba előfordul. Nem melegíti megfelelő hőmérsékletre a vizet, túlmelegíti, eldugul, a tartályt gyakran utána kell tölteni, nem lehet felügyelet nélkül hagyni, túl sok víz kárba vész, nem használható vándortanyán és így tovább. Ez akut és régóta megoldatlan probléma a méhészetekben, nem csak hazánkban, hanem Európa-szerte.

Ezen segít Orbán Lajos (BeeLui) feltaláló, méhészeti eszközgyártó hiánypótló találmánya, az önműködő meleg vizes méh­itató rendszer. A tesztelés több mint egy éve alatt kiderült, hogy használatának ideje alatt egy gonddal kevesebb van a méhészetben. Amíg a méhész a saját maga által kreált itatóval bajlódik, javítgatja, addig az említett automata itató esetén hasznosabb munkával foglalkozhat.

Felügyelet nélkül automatikusan működik.

A kora tavaszi beindításától kezdődően a méhészeti év végéig a méhésznek nincs más teendője, csak a víz utánpótlásáról gondoskodni, a fogyás függvényében.

Nagyobb méhészetben célszerű egy 120 literes hordót a meleg vizes itató (BeeDrinker) mellé tenni és feltölteni vízzel. Ez a vízmennyiség száz családos méhészetben csúcsidőben is 6-7 napig biztosítja a vízigényt. A hordóból a vizet búvárszivattyú továbbítja a rendszerbe. A víz melegítését mini denaturáltszesz kazán végzi, aminek a ki-bekapcsolását – a víz hűlésének és fogyásának alakulása szerint – számítógép vezérli. Az itatórendszer a meleg vizet a középtájon kiképzett, teljes kerületén végigfutó vályúba engedi, ahol a méhek hozzáférhetnek. A vízszint csökkenése esetén az utántöltés beindul és visszaáll az eredeti szint. Lehetőség van a vízszint időnkénti túlcsordultatására is, ha szennyeződést szeretnénk eltávolítani belőle. A vályúba kifolyó víz hőmérsékletét 20-30 °C között lehet szabályozni.

Az itatórendszer külső áramforrás nélkül működik, ami egyben azt is jelenti, hogy nem csak álló méhészetekben, hanem vándortanyán is használható. Tartalmaz egy beépített dőlés­érzékelőt, amely – az esetleges megbillenése esetén – a rendszer működését leállítja. A napelem mindössze azért szükséges, hogy az akkumulátor töltöttségét biztosítsa. A tesztelés során végzett számítások szerint az üzemeltetés költsége száz családos méhészetben havi kb. 900 forint.

Ezekben az években, amikor méheink életét problémák sokasága nehezíti, minden lehetőséget meg kell ragadnunk azért, hogy munkájukon könnyítsünk. Köztudott, hogy a méhész számára sok olyan eszközt találtak már fel, amely gyorsítja és könnyíti a munkát, de a méhek életkörülményeinek javítására megbízható eszközt még keveset. A klímaváltozás hatásait tapasztalva a következő években, évtizedekben arra kell készülni, hogy a téli időszakokban folyamatosan fiasítás lesz. Ezért is fontos, hogy méheinknek olyan meleg vizes itatójuk legyen, amely gondozást alig igényel, hosszan tartó folyamatos működés esetén is megbízható, 4,5 liter denaturáltszesz feltöltéssel 60 nap a működési időtartama. Összességében elmondható, hogy a BeeLui megoldású automata meleg vizes itató a méhész számára praktikus és kényelmes, a méhek számára hasznos eszköz.

Ez idáig a világ 3 kontinensén, Alaszkától a kanadai Brit-Kolumbián és európai országokon át Ausztráliáig az értékesítés és az érdeklődés folyamatos, itthon viszont kissé nehézkesebb az elterjesztése és nem tartották alkalmasnak az illetékesek még támogatásra sem.

Csonka Imre
Kaposvár

Szélárnyék és napsütés

Érdemes az itatót napsütötte helyre állítani, állványra, így a vadállatok nem háborgatják. Vegyük körbe fakeretre erősített műanyag áttetsző lappal, így a nap sugara melegen tartja az itató levegőjét és langyosan a vizét. Úszóról ne feledkezzünk meg. Szeles, hűvös, de napos időben remekül működik a kis beruházással elkészíthető „állványos itatóház”, szinte zsongnak a méhek benne. Ne feledjük 4-5 „mozgalmas” nap után, kora reggel vagy estefelé, amikor nem járnak a méhek, az itatót kimosni!

- N. A. -

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Glifozát az ivóvízben?

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják?

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Szemléletváltás szükséges a vízgazdálkodásban

A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.