0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Miről mesélnek a boroscímkék?

Újra két, sokakat érintő téma került terítékre a Magyar Bor Akadémia legutóbbi borklubján. Míg Hegedűs Péter, a BGE Turizmus Tanszékének tanára a magyar bor és a gasztronómia szerepét taglalta az idegenforgalom tükrében, ifj. Vida Péter, a szekszárdi Vida Borbirtok szakembere a boroscímkék értékközvevtítő szerepéről beszélt.
„Budapest egyszerre kínálja Párizs eleganciáját, Bécs építészeti hagyományait, Portó sármját és Stockholm laza életstílusát”

– idézte a European Best Destinations felmérés egyik bejegyzését Hegedűs Péter. A szakember elmondta, tavaly a magyarországi vendégéjszakák száma 2017-hez képest egymillióval nőtt, ezzel elérte a 31 milliót. A kutatásból az is kiderült, a külföldre utazó turisták közel fele választ úticélt aszerint, milyen a konyha az adott országban. A vendégek 88,2 százaléka vallja, egy ország turisztikai arculatának kialakításában a gasztronómiának meghatározó a szerepe. A világörökség részét képező francia konyha az étvágygerjesztő aperitiffel kezdődik és az emésztést segítő digestiffel zárul. A kettő között pedig legalább négy fogás áll. A világ szellemi örökségét elnyerő japán konyha rizsre, halra és friss zöldségekre épül. Ezzel szemben a hétköznapi magyar gasztronómián mindig elcsodálkoznak a külföldiek.

Számukra szokatlan, hogy minden étel a zsiradék plusz hagyma párosításon alapul, paprika nélkül pedig szinte elképzelhetetlen. A belsőségek elterjedése, a kenyér és a levesek fogyasztása mindennapi, nem beszélve a  mákos tésztáról, amiben a „drogos mumust” látják.

Büszkék vagyunk a négy éttermünk összesen öt Michelin csillagára, de érdemes ezt a nagy gasztro-nemzetekkel összevetni. Franciaországban ma 28 étterem rendelkezik három, 85 két és 560 egy csillaggal, míg az olaszoknál 367 Michelin csillaggal minősített éttermet találunk. Bár a gasztronómiai turizmus réspiacnak számít, de Párizs, Tokió vagy Róma régóta fontos vonzerőt jelent. A legfontosabb jelszó: a friss, természetes és egyszerű!

Egy új kifejezéssel ismerkedik a magyar gasztronómia: a posztmodern vendég minőség orientált, nem akar tömegterméket fogyasztani. Vonzódik az egyedi élményekhez, keresi az egyénre szabott és interaktív szolgáltatásokat. Ami nagyon fontos, hogy az ár iránt kevésbé érzékeny, s jól informált, tudatosabb. Hiába tűnik belülről oly népszerűnek a hazai romkocsmák világa, jó lenne elérni, hogy ne az igénytelen vendéglátó helyek alapján ítéljék meg a magyar gasztronómiát. Éppen ezért fogott össze a Dining Guide, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia és húsz magyar csúcsétterem – Made in Hungary Top Gasztronómiai Társulás néven -, hogy a kacsamáj és egy tetszőlegesen választott tokaji aszú párosítását megalkossák.

A gasztronómiai kalandozást követően ifj. Vida Péter már az új boroscimkéikről tartott előadást. A szekszárdi családi pincészet és egy spanyol dizájner együttműködéseként megszületett mesélő címkék, arculat és portfólió egy következő fejezetet nyitnak a Vida Borbirtoknál.

„Munkáinak egytől-egyig lelke van, pont mint a mi borainknak”

– indokolta ifj. Vida Péter, hogy miért esett a választás a katalán tervezőre. Xavier Bas ma talán a legismertebb és nemzetközileg is jelentős dizájner Spanyolországban, aki több, mára ikonikussá vált márka létrehozását segítette. A közös munkával azt igyekeztek elérni, hogy mindenki megértse, hogy az elegáns, kedves borok az igazi szekszárdi borok. Amellett, hogy egy címke beazonosítja a bort, mozgassa meg a képzeletünket, és hasson ránk. Akkor működik, ha a bor értékeit közvetítve szól hozzánk, elvarázsol, és eléri, hogy meg akarjuk kóstolni. A címke és a címkesorozat fontos kommunikációs felület a márkák bevezetéséhez, megismertetéséhez.

Szinte napra pontosan egy évig, januártól januárig tartott a közös munka, ezalatt a grafikus ellátogatott Szekszárdra, hogy személyesen megismerje a Vida családot, bejárja a dűlőket, helyben kóstolja meg a borokat, és megértse a „szekszárdiságot”.

Új ruhát kaptak a borok, de emellett a teljes Vida-arculat és a logó is megváltozott,

valamint felfrissítették a portfóliót. Az alap, üzletekbe szánt, úgynevezett „tündér-borok” – Tündérrózsa rozé, Ölelés Merlot és Tündértánc szekszárdi cuvée – jó ivású, légiesen könnyed, populáris kategóriát képviselnek, amit bárki könnyedén megszeret. A termőhelyen alapuló, Szekszárd palackba töltött sorozatot tartják az igazi borvidéki üzenetnek, amelyben egy Kadarka – Bonsai -, egy Kékfrankos – Hidaspetre -, és egy Bikavér kapott helyet. Ezek tükrözik leginkább az eleganciát és a szekszárdi terroirt. A pincészet csúcsborát pedig természetesen továbbra is a kizárólag a legjobb évjáratokban készülő La Vida házasítás jelenti.

 A borok közül talán a Kadarka kapta a legmeglepőbb címkét. Ennek a bornak érdekes története van, amit Xavier fűzött tovább a tervezés során. Évekkel ezelőtt a család japán kereskedője látogatott el a birtokra, és a bor kóstolása után az 1920-as telepítésű ültetvényt is látni szerette volna. Ő nevezte bonsainak a göcsörtös törzsű Kadarka tőkéket.

„Egy száz éves ültetvény ritka dolog, és önmagában is érték. Szinte le kell térdelni előttük a művelésükhöz, akár szó szerint is, hiszen régi, bakművelésű tőkékről van szó”

– idézte a pincészet-alapító, idősebb Vida Pétert, hogy mi ihlette a Kadarka címkéjét, amin egy bonsai fa és egy szőlőtőke keveredik. Ennek alapja az az érzés, hogy a szőlő bölcsessége még akkor is nagyobb, mint az emberé, ha ténylegesen nem is magasodik fölé.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu