Fél évezreddel ezelőtt az Ibériai-félsziget nagy részét erdőségek borították, de ez gyorsan megváltozott – írja a hirado.hu a BBC-re hivatkozva. Az évszázados háborúk és megszállások, a mezőgazdaság bővülése és a faszénért és hajózásért kivágott fák a Matamoriscához hasonló kis falvakat lepusztult tájakká tette.
A természet képes újraéledni?
A vidék száraz klímája, az elhasznált talaj az erdősítési tervek katasztrófájához vezettek, de az amszterdami székhelyű Land Life Company cég számára mégis ideális a terület. „Mi tipikusan ott tevékenykedünk, ahol a természet nem képes meggyógyítani önmagát – magyarázta a cég vezérigazgatója, Jurrian Ruys –, és oda megyünk, ahol goromba időjárási körülmények uralkodnak, például szélsőségesen forrók a nyarak.”
Matamoriscában 17 hektár terméketlen önkormányzati területen avatkoztak be: a föld alatt a fák körül egy lebomló anyagból készült fánk alakú vattaszerű anyagokat helyeztek el, s ezek egyenként 25 liter vizet képesek magukban tartani.
„Hogy a természet vissza képes-e állni magától? Valószínűleg igen, de mindez évtizedeket vagy századokat is igénybe vehet, tehát mi felgyorsítjuk az eseményeket” – mondta a Land Life Company technológiai vezetője, Arnout Asies.
A céget a globális biodiverzitás, biológiai sokszínűség pusztulása és a klímaváltozás ösztönözte.
Támogatni kell a kezdeményezést
Walter Vergara, a World Resources Institute erdő- és klímaspecialistája szerint ez nem egy elméleti javaslat, hanem egy megfelelő ösztöndíjakat, megfelelő döntéshozókat, elemzéseket és elegendő nagyváros bevonását igénylő feladat, de sikerülhet.
Ezek a tényezők attól függően egyesülhetnek egy aprólékos projekt részeként – persze, ha a földdel egyenlővé tett erdők megmentése lehetséges –, hogy milyen típusú ökoszisztémában gondolkodunk.
Az Amazonas másodlagos erdői – vagyis ahol korábban emberi beavatkozás történt, de mára már nincs nyoma – különböznek a texasi fenyvesek erdőtüzek utáni helyreállításától vagy a zord északi erdőktől, amelyek Svédország nagyját borítják. Mindegyik esetben különböző okok miatt kezdődik az erdősítés.
A cél 350 millió hektár erdő feltámasztása
A száraz körülmények legnagyobb veszélye az elsivatagosodás. A helyreállítás csak olyan szervezetekkel együttműködve lehet sikeres, amelyek nem várják vissza a kiadott pénzüket. A cél 350 millió hektár 2030-ra, amely 20 százalékkal nagyobb földterület, mint India.
„Az, hogy a táj visszakapja a fákat, pozitívan befolyásolja a páratartalmat, a vízfelvételt, a talaj és a biológiai sokszínűség megőrzését” – mondta Benoit Bertrand kávészakértő, egy francia kutatás vezetője. A kutatás több tucat kávéfajtát vizsgál, hogy melyik illik legjobban az ökoszisztémába.
A befektetések kockázata csökken, ha megfelelő helyet választunk, és elegendő idő áll rendelkezésünkre. A Costa Rica-i vadaspark Barú területén 1987-ben nem volt több, mint egy szarvasmarhafarm, amikor Jack Ewing úgy döntött, hogy ökoturisztikai célponttá alakítja.
Az elmúlt tíz évben üvöltő majmok, skarlátszárnyú papagájok és még vándorló pumák is megjelentek a menedéket nyújtó földön felélesztve az ökoszisztémát.
„Costa Ricában, ha felhagysz a cserjések kezelésével, az őserdő visszatér bosszút állni” – mondta Ewing.
(fotóink illusztrációk)