Back to top

Ló elli a csikót, de zab az anyja

Ahogyan mondani szokták: karácsonykor még az olimpiai bajnokhoz párosít a kancatartó, januárban az ország legjobb ménjéhez, februárban a megye legjobbjához, majd áprilisban, amikor a kanca sárlik – a legközelebbihez. Ami sajnos sok esetben a faluban „illetékes” zugmén…

A lótenyésztésben klasszikusan február 15-tel indul a fedeztetési szezon, és tart július 15-ig. (Ez alól az angol telivér jelent kivételt. Ennek oka, hogy a telivérek fiatalon kezdik meg a versenyzést, amikor akár néhány hónap korkülönbség is számít. Ezért a telivértenyésztők arra törekednek, hogy a csikó minél korábban megszülessen egy naptári éven belül.)

A félvértenyésztésben inkább az (volt) a cél, hogy a csikók tavasszal, márciustól áprilisig-májusig szülessenek, és amikorra a legelő már jó, „a fű kövér”, addigra a csikók is elkezdenek fokozatosan áttérni a tejről a legelőfűre, illetve az abrakra, zabra.

Ló elli a csikót, de a zab az anyja – tartja a mondás. Napjainkban ettől némileg eltért a gyakorlat, és leginkább az a szemlélet alakult ki, hogy mindegy, mikor van a csikó, csak legyen. Így van ez azért, mert a tenyészkancáknak már általában nem kell dolgozni, a legelő pedig sajnos csak a kiváltságosak lehetősége, a legtöbb csikó karámban nő fel. Ennek ellenére a természetet nehéz becsapni, és a kancák legintenzívebb sárlásai a tavaszi hónapokra esnek, a nyári nagy melegben az ivari működés alább hagy.

Fotó: Novotni Péter
Ősszel aztán a hőség és a napfényes órák számának csökkenésével együtt elkezdenek az üresen maradt kancák sárlani, és van egy őszi idény is, hagyományosan szeptember-október hónapokban.

Értelmetlen viszont fedeztetésen gondolkozni, ha a tavalyi, a tavalyelőtti és az az előtti csikó is a gazda nyakán van, és már a fürdőszobában is csikó van

– de „hát csak ne álljon már az a kanca üresen, ha eszik egész évben, és semmit sem csinál!” Az ilyen szemléletnek a vége az, hogy egyszer csak az egész állomány, tokkal-vonóval, apró pénzért megy a portáról, nem ritkán vágóba.

Azt megint csak figyelembe kell venni, hogy hibát hibával javítani nem lehet, vagyis egy roskadt ágyékú kancát hiába fedeztetjük egy pontyágyékú ménnel, abból nem lesz szabályos ágyék, míg a hegyfaltiprót sem lehet franciással javítani. A hibás testalakulást csak korrekttel lehet javítani – jó esetben.

A témáról részletesen olvashatunk a Kistermelők Lapja márciusi számában Novotni Péter cikkében. Írásunk is ez alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.