Back to top

Szeretet, alázat és tisztelet

Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.

„Családunkban nem volt erdész” – kezdi visszaemlékezését id. Ősz Gusztáv, 4 gyermek édesapja, 9 unoka boldog nagypapája, írásunk Guszti bácsija, aki gyerekként vasutas nagypapája történetei miatt szerette meg a természetet. A továbbtanulása – református lelkész gyermekeként – kitűnő tanulmányi eredménye ellenére is nehézségekbe ütközött, már a középiskolába is alig tudott bekerülni. Ott a fizika tanára a rádiózás és TV-építés különleges világával felkeltette műszaki érdeklődését, így elektromérnöknek készült. Ám amikor szembesült a szakma kötöttségeivel, és a felsőoktatási intézmények „felvételi szokásaival”, más pályát keresett.

Akkoriban a Soproni Egyetem egyike volt azon felsőoktatási intézményeknek, amely nem kreált valótlan vádakat az egyházi háttér miatt. Ezért erdőmérnöki képzésre jelentkezett, de műszaki beállítottsága megmaradt, teljesen elvarázsolták a földmérés, távérzékelés eszközei.

Már a második évfolyam elvégzése után ösztöndíjas gyakornoki állást vállalt a miskolci erdőrendezőségen, majd a szerződés szerint valétálás után ott kezdte volna meg munkáját, ha az Egri Erdőrendezőségen nem lett volna rá nagyobb szükség. Az élet így Heves megye székhelyére vezette, ahol 1970-ben Fadgyas Kálmán vezetése alatt megkezdte erdőtervezői munkáját, melyet felelősségteljesen végzett 36 éven keresztül.

Az egri erdőtervező irodán

Igazán „erdőszagú” pályát választott, hiszen áprilistól novemberig a szabadban dolgozhatott, járta az erdőt és számos mérési módszert használva készítette az erdőleírást. Kezdetben, több erdőtervező társával együtt, egy heti ellátmánnyal felpakolva, dobozos UAZ-zal szállították ki őket erdei szálláshelyükre és csak hétvégére tértek haza. A kötetlen munkaidőben a faállományok mellett jól megismerték a természet minden szépségét, melyekre saját készítésű fotóira tekintve szívesen emlékezik.

„Lelkesedésemnek, kihívás iránti vágyamnak köszönhetően rengeteg új dologgal bíztak meg” – mondja büszkén Guszti bácsi. Az országban neki volt lehetősége először termőhelytérképet készíteni a Mátrában Járó Zoltán útmutatásával, olyan területeket vizsgálva, ahol a termőhelyi foltok határa nem követi az erdőrészlet- határokat.

Külön megbízásként több érdekes térképész feladatban részt vett húgával,

Ősz Katalinnal együtt, aki időközben geodéta lett Székesfehérváron. Az Erdőtelki Arborétumról 20 centiméteres szintközű szintvonalas térképet készített és az egri mészkőbányáról – a bányászok szerint – az addigi legpontosabb felvételt csinálta, a mérést ugyanis nem felhordótáblára rajzolta, hanem számítógéppel kiszámolta. Az erdőgazdasággal is jó kapcsolatot ápolt, útkitűzéseivel segítette az erdei feltáróhálózat kiépítését a Mátrában és a Bükkben, sőt a Virágos- sári őserdő egyedszintű felvételezésében is részt vett.

Számítógépes világunkban már-már hihetetlen, de első munkaéveiben még mindent kézzel számoltak és kézi eszközökkel készítették saját térképeiket is, így az erdőtervezés egész folyamatát átlátta.

Az informatika előtérbe kerülésével az erdőtervező iroda vezetője több számítógépes fejlesztésben részt vett, és a programok tesztelésekor Guszti bácsi tudására is lehetett alapozni, a teljes erdőleíráshoz kapcsoló statisztikai számítások precízen a fejében voltak.

Lelkiismeretes, alapos munkája az erdőtervezői ranglétra felső fokára vezette id. Ősz Gusztávot. Az Egri Erdőtervezési Iroda vezetőjeként 135 ezer hektár erdő tartozott az irányítása alá, ahol 10 évre szóló körzeti erdőterveket készített egyre csökkenő létszámú csapatával.

Reménysugarak

Guszti bácsi két fia, ifj. Ősz Gusztáv és Ősz Gábor génjeikben hordozták a természet szeretetét. Egész fiatal koruktól járták az erdőt édesapjukkal, iskola után pedig sokszor az irodai munkába is bevonta őket. Persze az ifjúk nem munkahelyként kezelték az erdőt, sokat túráztak barátaikkal, madarásztak, a terepi mérések figuráns szerepeit inkább játéknak tartották.

Gusztáv és Gábor is édesapjuk nyomdokaiba lépett
Gusztáv és Gábor is édesapjuk nyomdokaiba lépett

Ebben a családias, de mégis szakmai közegben édesapjuk beléjük nevelte az erdő iránti tiszteletet, alázatot.

Az idősebb fiú, Guszti 2001-ben végzett Sopronban, és még édesapja aktív évei alatt csatlakozott az egri erdőtervezők 12 fős csapatához. Már az egyetem alatt formálódott az erdész szakmáról alkotott képe. Az egyetemi évek után Gábort is tárt kézzel fogadták volna Egerbe, de erdőfelügyeleti munkakörbe. „Bár 35 évvel megkésve, de inkább letörlesztettem apu miskolci tanulmányi szerződését” – meséli mosolyogva, és az édesapjától örökölt szakmai pályán maradva Zemplénben lett erdőtervező.

Új szakmai kihívások

Fő feladat

A hozamszabályozott erdőtervekkel az erdőtervezők szavatolják egyebek között az erdők folyamatos fennmaradását, melyet tartamos erdőgazdálkodással lehet megvalósítani. Így az erdők változatos összetételűek, folyamatosan van fiatal, középkorú és idős állomány is.

Napjainkban már mind a két fiú Egerben él, családot alapítottak. Szakmai életútjukat sok-sok kihívás és fejlődés kíséri. A terepi mérések feldolgozására teljesen átálltak digitális programokra, úgy a térképészetben, mind az erdőleírásban. A terepi állapotokat lekövető erdőrészlet- alakzatok kialakításával és a faanyagtermelést ténylegesen nem szolgáló erdők leválasztásával a gazdálkodók számára jobban megvalósítható, „életszagú„ erdőterveket tudtak készíteni.

Mindketten nagy jelentőséget tulajdonítanak az erdőrészlet szintű erdőtervi tárgyalásoknak, ahol minden érintett elképzelését szinkronba kell hozniuk.

Némi csalódottság érződik hangjukból, mikor a 2017-es erdőtörvény utáni időszakról kérdezem őket, kollégáik létszáma a felére csökkent, a korábbi 14-ből, mára 6 erdőtervező maradt.

Ilyen létszámmal már nincs idő a termőhelyfeltárásokra, az erdő bejárása is sokkal felületesebb és munkájuk irodai része pedig megnövekedett. Mindezek ellenére még ma is viszonylag jó erdőtervet tudunk kiadni kezünkből, de sajnos csak töredéke valósul meg.

A közös szakmai célok mellett a család a magánéletben is egy húron pendül. Az idősek és fiatalok időnként kórust alkotnak, az énekeket gitáron, orgonán, klarinéton kísérik. Ahogy édesapjuk tette, ők sem erőltetik gyermekeiknek az erdész pályát. Saját jövőjükbe tekintve egy fohász hangzik fel: Bárcsak az erdő lenne újra a munkahelyünk!

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jubileumi vándorgyűlés Gyulajon

Idén a Tolnai-hegyhát déli részén található Lengyel ad otthont az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének és ahhoz kapcsolódóan az Év Erdésze Verseny döntőjének. A jubileumi 150. Vándorgyűlés terepi programjainak és az Év Erdésze Verseny döntőjének a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. lesz a házigazdája és szervezője.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.

A faápolás a fa szeretetének a művészete

Favizsgálat és faápolás a kertészeti tervezésben címmel a Magyar Faápolók Egyesülete április 12-én első ízben szervezte meg szakmai továbbképzését kerttervezőknek, kivitelezőknek, művezetőknek, út- és közműtervezőknek.

Zöld egyenruhások és civilek összefogása két nemes ügy érdekében

Április 9-én zsúfolásig telt az EGERERDŐ Zrt. tárgyalója, beteg embertársaink segítése érdekében. Immáron negyedik évben rendezte meg az erdőgazdaság a tavaszi véradónapot, melyre a helyi Egri Erdészettől egészen a legtávolabb eső Bátonyterenyei Erdészetig, az összes egységünktől érkeztek segítő kezek.

Erdőt – erdészt az iskolába!

A NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája idén ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból hirdette meg az „Erdőt – erdészt az iskolába!” elnevezésű programot, amelyben az erdei iskola munkatársai rendhagyó tanórákat tartanak az iskolákban az erdő élővilágáról.

42 millió erdészeti facsemetét ültettek

Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismerette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

Több helyszín, végtelen sok látnivaló

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.

Hamarosan újabb szálláshely várja a bakancsos turistákat a Bükkben

Páger Antal egyik emlékezetes művészi alakítását A hattyúdal c. filmben láthattuk. A filmben felcsendülő Villa Negra románca c. sláger, több mint fél évszázad alatt örökzöld dallammá vált. A Villa Negra kifejezés napjainkban is ismert, hiszen több cég vagy szálláshely nevében fellelhető, például Szilvásváradon.

Átfogó országfásítási terv készül

Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya - írja keddi számában a Magyar Nemzet.

Turizmus szakos hallgatók a Szalajka-völgyben

Az Eszterházy Károly Egyetem turizmus szakos hallgatói látogattak el a szilvásváradi Szalajka-völgybe, hogy közelebbről megismerjék a völgy turista csalogató természeti értékeit és a turisztikai szolgáltatásait.