Back to top

A cápák jakuzziként használják Izrael tengerpartját

November vége óta hemzsegnek a cápák Izrael partjainál. Egy természetellenes jelenség vonzza oda őket.

A hidegebb téli hónapokban néha 50-100 cápa is ficánkol a Hadera nevű tengerparti város sekély vizében, körülbelül ötven kilométerre északra Tel Avivtól.

Ritkán látni a homokpadi cápák (Carcharhinus plumbeus) és a sötét cápák (Carcharhinus obscurus) ilyen nagy populációját

– mondta Ejal Bigal, tengerkutató, aki már négy éve tanulmányozza, mi vonzza ezt a sok cápát a Földközi-tenger keleti részére.

Az elmúlt száz évben a földközi-tengeri cápák kilencvenöt százaléka megsemmisült. A part menti sekélyebb vizeket kedvelik, ezért a halászok könnyebben elkapják őket. Ráadásul a homokpadi cápák későn kezdenek el szaporodni, gyakran csak húsz éves koruk után. Ezért is annyira meglepő, hogy egy helyen ilyen sok példányt lehet találni ebből a veszélyeztetett fajból - mesélte Bigal.

(képünk illusztráció)
(képünk illusztráció)

A Haifa Egyetem tudósa szerint

valószínűleg a közeli erőműből ömlő meleg víz csábítja őket. Mintha egy jakuzziban lubickolnának

– viccelődött Bigal.

A terület halban nagyon gazdag, ez is vonzóvá teheti a cápák számára. Minden évben érkeznek új állatok Hadera partjaihoz. A tudós nyomon követi az itt megfordult cápák útvonalát. Eddig negyvenegy állatot látott el jeladóval, így tudja, hogy két homokpadi cápa már járt ezen a helyesn, a többi pedig újonc.

Bigal és kutató társai egy ideje vér- és szövetmintákat vesznek az állatokból, valamint ultrahang felvételeket is készítenek. Itt „a természet közepén lévő laboratóriumban” a kutatási feltételek ideálisak. A tudósok a sekély tengervízből való kiemelés nélkül vizsgálhatják a cápákat.

Az állatok a partról szabad szemmel jól láthatóak, de sok búvárt is vonzz a jelenség. „Nem lehet megakadályozni, hogy a cápákat figyeljék” – mondta Bigal. Ezért inkább megragadják a lehetőséget, hogy felvilágosítsák az embereket.

Tudni kell, hogy a cápák rendkívül fontosak az ökoszisztéma szempontjából. Megeszik a beteg tengeri állatokat és szabályozzák más fajok népességét.

A tudósok szerint a cápák májusig maradnak Izrael partjainál, azután – a tapasztalat azt mutatja – vissza vándorolnak a hidegebb vizekhez.

Forrás: 
dw.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Glifozát az ivóvízben?

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják?

Szemléletváltás szükséges a vízgazdálkodásban

A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.