Back to top

A cápák jakuzziként használják Izrael tengerpartját

November vége óta hemzsegnek a cápák Izrael partjainál. Egy természetellenes jelenség vonzza oda őket.

A hidegebb téli hónapokban néha 50-100 cápa is ficánkol a Hadera nevű tengerparti város sekély vizében, körülbelül ötven kilométerre északra Tel Avivtól.

Ritkán látni a homokpadi cápák (Carcharhinus plumbeus) és a sötét cápák (Carcharhinus obscurus) ilyen nagy populációját

– mondta Ejal Bigal, tengerkutató, aki már négy éve tanulmányozza, mi vonzza ezt a sok cápát a Földközi-tenger keleti részére.

Az elmúlt száz évben a földközi-tengeri cápák kilencvenöt százaléka megsemmisült. A part menti sekélyebb vizeket kedvelik, ezért a halászok könnyebben elkapják őket. Ráadásul a homokpadi cápák későn kezdenek el szaporodni, gyakran csak húsz éves koruk után. Ezért is annyira meglepő, hogy egy helyen ilyen sok példányt lehet találni ebből a veszélyeztetett fajból - mesélte Bigal.

(képünk illusztráció)
(képünk illusztráció)

A Haifa Egyetem tudósa szerint

valószínűleg a közeli erőműből ömlő meleg víz csábítja őket. Mintha egy jakuzziban lubickolnának

– viccelődött Bigal.

A terület halban nagyon gazdag, ez is vonzóvá teheti a cápák számára. Minden évben érkeznek új állatok Hadera partjaihoz. A tudós nyomon követi az itt megfordult cápák útvonalát. Eddig negyvenegy állatot látott el jeladóval, így tudja, hogy két homokpadi cápa már járt ezen a helyesn, a többi pedig újonc.

Bigal és kutató társai egy ideje vér- és szövetmintákat vesznek az állatokból, valamint ultrahang felvételeket is készítenek. Itt „a természet közepén lévő laboratóriumban” a kutatási feltételek ideálisak. A tudósok a sekély tengervízből való kiemelés nélkül vizsgálhatják a cápákat.

Az állatok a partról szabad szemmel jól láthatóak, de sok búvárt is vonzz a jelenség. „Nem lehet megakadályozni, hogy a cápákat figyeljék” – mondta Bigal. Ezért inkább megragadják a lehetőséget, hogy felvilágosítsák az embereket.

Tudni kell, hogy a cápák rendkívül fontosak az ökoszisztéma szempontjából. Megeszik a beteg tengeri állatokat és szabályozzák más fajok népességét.

A tudósok szerint a cápák májusig maradnak Izrael partjainál, azután – a tapasztalat azt mutatja – vissza vándorolnak a hidegebb vizekhez.

Forrás: 
dw.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.

Szemétszedő túrák a Mecsekerdőnél

Idén március 18-24. között egy egész héten át lehet csatlakozni az országos TeSzedd! „Önkéntesen a tiszta Magyarországért!” akció programjaihoz.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

Óvodában az apró nagy marák

Az utóbbi években a helymeghatározó eszközök rohamos fejlődésével egyre többet tudunk meg a vadonélő állatokról úgy Európában, mint a világ más földrészein. Magyarországon például fény derült arra, hogy ha egy őzbak teheti, egész élete során csak néhány négyzetkilométeren mozog. A nagy marákról is hasonló módon szerezhettünk több információt.

Teljesen el is tűnhet a vaddisznó Békésből

Az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállomány jelentős csökkenése várható. Még akár az is előfordulhat, hogy a vaddisznó, mint vadászható állat, lényegében eltűnik az országból. Ugyanakkor jelenleg évente másfél ezer egyedet lőnek ki megyénkben, néhány évtizede ez a nagyvad lényegében még nem is létezett Békésben.

Kullancsáradat okozza a jávorszarvas-állomány csökkenését

2018-ban az USA-ban, egy Vermont állambeli erdőben a jávorszarvas állománya rohamosan csökkeni kezdett. 80 egyedet jeladóval láttak el, hogy fény derüljön az elhullásokra.

A pingvintenyésztés is üzlet

Az elmúlt években alaposan átrajzolódott Hollandiában azon farmokon tartott fajok összetétele, melyeket kifejezetten üzleti célból tenyésztenek madárbarátok, állatkertek számára. Mivel ezek legnagyobb felvevőpiaca napjainkban a Kína, ahol különösen keresettek a pingvinek, ezért is tenyésztenek egyre többen ilyen különös tollasokat.

Egyre kevesebb a hullámos papagáj

Még néhány évtizeddel ezelőtt a hullámos papagáj szinte egyeduralkodó volt a díszállat-kereskedések madárkínálatában, mellettük csak néhány nimfapapagájt, egy-két rozellát, valamint kanárikat, japáni sirálykát és a ’80-as évektől zebrapintyet kínáltak eladásra. Az ezredforduló óta azonban lényegesen háttérbe szorult madarunk.

Újraéleszthetők az elpusztult erdők is

Néhány elképzelés szerint még a kiirtásuk után is helyreállíthatók az erdős területek a technológia és a türelem segítségével.

Meleg vizes itatás a méheknél

A méhek vízigénye sokoldalú. Felhasználják a vizet a kifejlett méhek és a fejlődésben lévő álcák táplálásában, valamint a kaptár klímaszabályozásában is. Írásom a kora tavaszi itatás jelentőségéről és annak egy praktikus megvalósítási formájáról szól.