Back to top

Kullancsáradat okozza a jávorszarvas-állomány csökkenését

2018-ban az USA-ban, egy Vermont állambeli erdőben a jávorszarvas állománya rohamosan csökkeni kezdett. 80 egyedet jeladóval láttak el, hogy fény derüljön az elhullásokra.

Fotó: Kovács Zsolt
Eközben tavasszal peterakásra készülnek a kullancsok. Előtte napokig szívják a gazdaállat vérét, hogy majd a földre hullva lepetézzenek. A fejlődő lárvák egy darabig az anyjuktól örökölt tápanyaggal kihúzzák, később pedig gazdaállat után leselkednek. Egy-egy ilyen növendék-kolónia több ezer példányra tehető. Éhségük kielégítésére a jávorszarvas megfelelő préda, és remek búvóhely is egyben.

Az egyik jeladóval felszerelt borjú egy idő után nem mozdult, így a kutatók a megkeresésére indultak.

Az elpusztult állat bőrében a biológusok négyzetcentiméterenként 7-9 kullancsot találtak, az összesített becslés szerint a tíz hónapos borjúnak egyszerre 14 ezer kullancs szívhatta a vérét.

Más szóval a kullancsok kivéreztették a jávorszarvast.

A megfigyelések további periódusában kiderült, hogy a borjak 50-80 százalékát a kullancsok ölték meg. Ennek legfőbb oka, hogy az előző évben a tél későn érkezett, ezáltal a lehűlés is elmaradt, így a kullancsivadékoknak volt idejük új gazdaállatot keresni. Ha a tél már októberben havazással köszön be, akkor kullancsok száma megtizedelődhet, de az adott területen élő jávorszarvas-állomány egyedszáma is meghatározza a kullancs-sűrűséget, mivel több a gazdatest, jóllakottabbak lesznek, ezáltal több petét raknak le.

Azonban a kullancsinváziót nem csak a jávorszarvasok, hanem a szarvasmarhák is megérzik. 2005 és 2015 között mintegy 10 százalékkal, azaz 240 kilogrammra csökkent a tehenek súlya. Ennek köszönhetően kevesebbet ellettek és kevesebb borjú érte meg a nyarat.

Tavaly a Vermontban megfigyelt jávorszarvas borjúk 52 százaléka pusztult el a kullancsok miatt, de a környező térségekben és szomszédos államokban is hasonló adatokról beszélhetünk.

A helyi vadgazdálkodók szerint bár ellentmondásos, de annál kézenfekvőbb megoldás, ha még több jávorszarvas kilövésére kapnának engedélyt a vadászatra jogosultak. Az elejtések számát figyelembe véve, ha sikerülne ideális szintre, azaz 0,75-1 jávorszarvas/négyzetkilométer beállítani a populációsűrűséget, akkor eredményes lehet az apasztás. Ha a szint e fölé nő, túlszaporodnak a kullancsok, és megnő a borjak halandósága.

A jávorszarvas-paradoxon szerint tehát több jávorszarvas = kevesebb jávorszarvas.

Az elejtésekkel ráadásul szabályozni lehetne a populáció demográfiai arányait, emellett a vad terítékre hozása humánusabb megoldásnak tűnik, minthogy kullancsok szívják ki a borjak életerejét, amíg az állat össze nem rogy vagy a ragadozók áldozatául esik.

Forrás: 
The Atlantic

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

Elkezdődik a tavaszi rókavakcinázás

2019. március 30-a és április 14-e között országosan megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása. Az immunizálás a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet alapján zajlik. A tavaszi vakcinázás Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történik.

Tyúkok csípték nyakon a betolakodó rókát

Egészen szokatlan módon vesztette életét a kíváncsi ravaszdi egy francia iskola tyúkóljában. Az ól automatikusan záródó ajtaja, és a harcias baromfik okozták a vesztét.

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

Nem csak hagyományőrzés

Székelyföld legrégebbi közösségi gazdálkodási formája a közbirtokosság. A szabad „székfoglalást” követően, a határvédő kötelezettségekkel együtt járó előjogok egyike volt ez, amely a XVI. századtól kezdve biztosította a méltányos erdőgazdálkodást a tagtelepüléseknek.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

Óvodában az apró nagy marák

Az utóbbi években a helymeghatározó eszközök rohamos fejlődésével egyre többet tudunk meg a vadonélő állatokról úgy Európában, mint a világ más földrészein. Magyarországon például fény derült arra, hogy ha egy őzbak teheti, egész élete során csak néhány négyzetkilométeren mozog. A nagy marákról is hasonló módon szerezhettünk több információt.

Teljesen el is tűnhet a vaddisznó Békésből

Az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállomány jelentős csökkenése várható. Még akár az is előfordulhat, hogy a vaddisznó, mint vadászható állat, lényegében eltűnik az országból. Ugyanakkor jelenleg évente másfél ezer egyedet lőnek ki megyénkben, néhány évtizede ez a nagyvad lényegében még nem is létezett Békésben.

A cápák jakuzziként használják Izrael tengerpartját

November vége óta hemzsegnek a cápák Izrael partjainál. Egy természetellenes jelenség vonzza oda őket.