Nemrégiben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra és vadgazdálkodásra gyakorolt hatása volt – írja a beol.hu.
Mint elhangzott, a vaddisznó területi terjeszkedése az utóbbi években lényegében az egész országot lefedte, és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállapítására volt elég. Az elemzés rögzítette, hogy „az afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése az országos, illetve a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését teszik szükségessé”.
A tanácskozáson ha nem is magát ezt a stratégiát fogalmazta meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, de
– Mivel a vaddisznó egy éjszakai állat, ami rejtett életmódot folytat, nehéz vadászni, így az elmúlt évtizedek alatt a vadászok nem tudták féken tartani a vaddisznók szaporodását. Megyénkben harminc-negyven évvel ezelőtt szinte ismeretlen volt a vaddisznó, de vélhetően az élőhely kedvező változása miatt elkezdett szaporodni – árulta el az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke.
Kevesebb vaddisznó, több vizslaHrabovszki János egy érdekességre is felhívta a figyelmet, eszerint a vadállomány változásának egy lehetséges vonzata a vadászkutyák lecserélése. Mint elmondta, három évtizeddel ezelőtt, ahol apróvadra vadásztak, ott mindenütt vizslafajták voltak. A vadászok ezeknek a kutyáknak a segítségét vették igénybe, majd amikor a vaddisznó megjelent, és fokozatosan kiszorította az apróvadakat, a vadászok az addig használt kutyafajtákkal szemben jagd terrierre, foxira és más kisebb termetű, a vaddisznó vadászatára alkalmasabb kutyákra váltottak. A vizslák pedig lényegében eltűntek. A vadászkamara megyei elnöke szerint a vadfajváltozás azt is eredményezi, hogy a vadászkutyák szerepe megváltozik, így visszatérhetnek többek közt a magyar és német vizslák a vadászatokra. |
Hrabovszki János hozzátette, a természet leszabályozza önmagát. A betegség terjedését nem lehet megállítani, mivel jelenleg nincs rá gyógymód, amennyiben ez így marad, akkor vélhetően az állomány előbb-utóbb el fog tűnni.
– Jelenleg a helyzetkezelés része, hogy az egyes földrajzi területeket fertőzött, magas, közepes és alacsony kockázatú terület kategóriákba sorolják be, a betegség megjelenésétől függően.
Ezeket pedig nem lehet hasznosítani, helyben el kell földelni minimum egy méter magas földréteggel, ott ahol az állat elesett – mondta el az OMVK megyei elnöke.
Elmondása szerint megyénkben egyelőre fertőzött terület nincs, a gyérítés pedig főként a Békéscsabától keletre eső részekre vonatkozik. A vírus egyébként észak, északkelet felől érkezhet. Hrabovszki János kiemelte, azok a területek, ahol a pestis megjelenik, kiürülnek: tíz-tizenöt évre eltűnik a vaddisznó, és visszaáll az az állapot, ami korábban volt. Mivel megyénkben évtizedekkel ezelőtt nem volt jellemző a vaddisznó, így vélhetően ugyanez a helyzet állna elő hosszú évekig, így Békésben a nyúl-, a fácán- és a vadkacsaállomány egyedszámának növelése lenne kívánatos.