Back to top

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.

Franciaországban 1949-ben írták le, s Olaszország, Spanyolország, Szerbia, Horvátország és Románia után hazánkban 2013-ban találtak fertőzött szőlőt. Azóta nyolc borvidékünkön – bár elszórtan – találkozhatunk vele. Sokan emlékeznek a hírekből, amikor 2016-ban a teljes Badacsony hegyet növény-egészségügyi zárlat alá helyezték. A szőlőkabóca esetében karantén kártevőről van szó, amely szigorú intézkedéseket követel.

Fotó: viniczai

A 2013-as hazai észlelés óta rohamosan nőtt a a fertőzött minták száma. Az elmúlt évben Zalában 434, Fejérben 36, míg a többi megyében 1-2 fertőzött tövet regisztráltak. Terjedése miatt fontosak a hatósági fellépések. Első a kórokozó megtalálása, majd következik a fertőzött tőke megsemmisítése, majd a három kilométeres pufferzóna kialakítása és a kötelező védekezés elrendelése.

Badacsonyi Borvidék a tüzes és sokszínű borok szülőhelye
Fotó: viniczai

A szakember véleménye szerint sokat segít, ha kultúrállapotban tartják az ültetvényt, ha rendszeresen védekeznek a vektor ellen és megsemmisítik a fertőzött növényeket. Ez pedig minden felelős szőlőtermesztőtől elvárható, nem kell a hatósági intézkedést túlmisztifikálni.

Ökológiai termesztésben kicsit nehezebb a helyzet, mivel olyan alacsony a szőlőmoly populációja, hogy nem védekeznek ellene, s ezáltal a szőlőkabóca is kimarad a permetezésből.

A Nébih károsító monitoring rendszert működtet, amelyben a növényorvosok illetve a megyei növényvédelmi szakemberek által gyűjtött adatokra támaszkodnak. Ám az intézkedések mellett az Agrárminisztérium a megelőzés érdekében támogatást is nyújt a gazdáknak.

„Lehet a szőlő aranyszínű sárgasága a XXI. század filoxéra vésze?" – tette fel a kérdést Székely Tamás. A választ is maga adta meg: akár az is lehet, ha nem teszünk ellene.

Négy évvel ezelőtt igazi sokkot okozott a német gazdák körében a Xylella fastidiosa – a szőlő baktériumos hervadásának -  megjelenése. Ez a négy alfajjal rendelkező baktérium család – amelynek egyik tagja a Pierce betegség - a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülés, súlyos fertőzéskor a növény pusztulását. Ugyan Németországban még csak leanderen izolálták, de a négy alfajából éppen azt, ami a szőlőt is károsítja. Olaszországban már jelentős problémát okozott olíva ültetvényekben, míg Korzikán a dísznövénytermesztőket hozta nehéz helyzetbe.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

Soltvadkerten keresik a legjobb Cserszegi fűszereseket és Irsai Olivéreket

Április 26-án országos bor- és pálinkaversenyt rendeznek Soltvadkerten, a két főszereplő a Cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér lesz. Április 22-ig lehet nevezni az e két fajtából készült borokkal. A szervezők szeretnék, ha minél többen járulnának hozzá a nevezésükkel a borverseny sokszínűségéhez és sikeréhez, ezen keresztül is ismertségének növeléséhez.

A változékony 2018-as év tanulságai a szőlősben

A tavalyi év változékony időjárása a szőlőt károsító rovarok és gombás betegségek élettevékenységét is befolyásolta. A csapadékos tavasz inkább a gombás fertőzéseknek kedvezett, az átlagosnál melegebb nyár folyamán viszont a lisztharmat-fertőzések mellett a kártevők, így például a kártevő atkák, tarka szőlőmoly, darazsak is jelentősen felszaporodtak a szőlőtőkéken.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Bormarketing: inspiráció a világ túlsó feléről

Sokat beszélünk manapság a közösségben való gondolkodásról, együttműködésről. Természetes, hogy a pontos megvalósításra számtalan módszer kínálkozik. Inspirációként utazzunk most el gondolatban Ausztráliába, és ismerjük meg Új-Dél-Wales nemrég nyilvánosságra hozott, a bort, a borturizmust és a gasztronómiát támogató, a 2018–2022 közötti időszakra vonatkozó akciótervét!

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Gyümölcsvédelem mind kevesebb vegyszerrel

Hogyan lehet megóvni a gyümölcsöket a károsítóktól, ha mind több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és az üzletláncok korlátozzák a kimutatható hatóanyagok számát? A gyártók nem állnak le a fejlesztéssel és egyre inkább környezetkímélő készítmények jelennek meg a piacon. A szabályozási környezetet és az új lehetőségeket mutatták be szakértők a FruitVeB által szervezett tanácskozáson Velencén.