0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.

Franciaországban 1949-ben írták le, s Olaszország, Spanyolország, Szerbia, Horvátország és Románia után hazánkban 2013-ban találtak fertőzött szőlőt. Azóta nyolc borvidékünkön – bár elszórtan – találkozhatunk vele. Sokan emlékeznek a hírekből, amikor 2016-ban a teljes Badacsony hegyet növény-egészségügyi zárlat alá helyezték. A szőlőkabóca esetében karantén kártevőről van szó, amely szigorú intézkedéseket követel.

A 2013-as hazai észlelés óta rohamosan nőtt a a fertőzött minták száma. Az elmúlt évben Zalában 434, Fejérben 36, míg a többi megyében 1-2 fertőzött tövet regisztráltak. Terjedése miatt fontosak a hatósági fellépések. Első a kórokozó megtalálása, majd következik a fertőzött tőke megsemmisítése, majd a három kilométeres pufferzóna kialakítása és a kötelező védekezés elrendelése.

A szakember véleménye szerint sokat segít, ha kultúrállapotban tartják az ültetvényt, ha rendszeresen védekeznek a vektor ellen és megsemmisítik a fertőzött növényeket. Ez pedig minden felelős szőlőtermesztőtől elvárható, nem kell a hatósági intézkedést túlmisztifikálni.

Ökológiai termesztésben kicsit nehezebb a helyzet, mivel olyan alacsony a szőlőmoly populációja, hogy nem védekeznek ellene, s ezáltal a szőlőkabóca is kimarad a permetezésből.

A Nébih károsító monitoring rendszert működtet, amelyben a növényorvosok illetve a megyei növényvédelmi szakemberek által gyűjtött adatokra támaszkodnak. Ám az intézkedések mellett az Agrárminisztérium a megelőzés érdekében támogatást is nyújt a gazdáknak.

„Lehet a szőlő aranyszínű sárgasága a XXI. század filoxéra vésze?” – tette fel a kérdést Székely Tamás. A választ is maga adta meg: akár az is lehet, ha nem teszünk ellene.

Négy évvel ezelőtt igazi sokkot okozott a német gazdák körében a Xylella fastidiosa – a szőlő baktériumos hervadásának –  megjelenése. Ez a négy alfajjal rendelkező baktérium család – amelynek egyik tagja a Pierce betegség – a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülés, súlyos fertőzéskor a növény pusztulását. Ugyan Németországban még csak leanderen izolálták, de a négy alfajából éppen azt, ami a szőlőt is károsítja. Olaszországban már jelentős problémát okozott olíva ültetvényekben, míg Korzikán a dísznövénytermesztőket hozta nehéz helyzetbe.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu