Back to top

Időjárás: egyre súlyosabb a csapadékhiány

Az egyre súlyosabb csapadékhiány előre láthatólag ezen a héten sem enyhül, bár több időjárási front is átvonul majd fölöttünk. A talaj egyre szárazabb, az őszi vetéseknek óriási szüksége lenne az esőre. A csapadék hiánya a tápanyagpótlás munkálatait is akadályozza.

Az előző héten is folytatódott a száraz idő: bár a hét elején és a hét végén többfelé hullott eső, annak mennyisége összességében csak néhol érte el az 5 mm-t - elemez a met.hu. Hétfőn helyenként, szerdán többfelé volt gyenge fagy az országban, majd a hét második felében már jóval enyhébbek voltak az éjszakák. A maximumok jóval az átlag fölött, többnyire 15 Celsius fok körül alakultak. Csütörtökön volt a legmelegebb idő, akkor jellemzően 17 és 23 fok között alakult a legmagasabb hőmérséklet. Szeles volt az idő: gyakran fújt erős, egyes napokon pedig viharos erejű szél.

A talaj fölső rétege ebben az enyhe, szeles időben tovább száradt, a fölső 20 cm-es réteg nedvességtartalma immár sokfelé a kritikus 40% alá csökkent.

Kicsit lejjebb még van nedvesség a talajban, de az 50 cm-nél mélyebb réteg sokfelé szintén száraz, mert ősz óta nem tudott nedvességgel feltöltődni. Többnyire 30-100 mm csapadék hiányzik a talajból. A talaj hőmérséklete 5 cm-es mélységben jelenleg 7 és 9 Celsius fok között alakul az országban.

Egyre több növényünknél kezdődik el a vegetációs időszak. Az enyhe időben az őszi vetések is fejlődésnek indultak, de nagyon várják a csapadékot. A száraz, szeles időben gyakoriak a vegetációs tüzek, és a következő napokban ezekhez a tüzekhez az időjárási feltételek továbbra is nagyrészt adottak lesznek.

A nappalok továbbra is rohamosan hosszabbodnak, a következő egy hét során összességében 24 percet.

Mi vár ránk?

Az előttünk álló héten marad a változékony, gyakran szeles időjárás, de a hőmérséklet több fokkal visszaesik az elmúlt heti értékekhez képest. Ismét több időjárási front vonul át fölöttünk, de komolyabb csapadék ezekből sem valószínű.

A hét első felében főként szerdán lehetnek kisebb esők, záporok, majd pénteken és szombaton elsősorban az ország északi felén eshet előreláthatóan 5-10 mm közötti csapadék.

Összességében a talaj nedvességtartalma az északnyugati területek kivételével csökkenni fog. Élénk széllökések minden nap várhatók, de szerda kivételével többfelé erős, szombaton és vasárnap viharos szélre is számítani lehet. Éjszakánként sokfelé visszatérnek a fagyok, a leghidegebbnek a szerda hajnal ígérkezik, amikor északon, északkeleten -5 fokig hűlhet a levegő. Kedden 10, majd a hét közepén jellemzően 6 és 13 fok közé melegszik az idő, ami megfelel az ilyenkor megszokott átlagnak. Szombattól ismét melegedés kezdődik, megszűnnek az éjszakai fagyok, és visszatérnek a 15 fok fölötti maximum hőmérsékletek. Az 5 cm-es talajhőmérséklet is visszaesik a hét eleji 8-10 fokos értékekről, a hét közepére 3-6 fokra, majd a hétvégén kezd ismét melegedni.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meteorológusok a gazdákért

A Nap, a Föld és az időjárás a központi témája az idén már hatvan éve ünnepelt Meteorológiai Világnapnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat épületében gyűltek össze a szakma kiválóságai, hogy együtt tisztelegjenek az egyik legrégebbi tudomány, az emberiséggel egyidős meteorológia előtt.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.

Bizonyított a jégkármérséklő-rendszer

Tavaly a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya a jégkármérséklő-rendszer üzembe állításával.