Back to top

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

A konyik egy Lengyelországból származó primitív lófajta, melyet a tarpántól származtatnak, és sok helyen tévesen össze is keverik vele, holott a tarpán már sajnos régen kihalt.

Lengyelországban és Litvániában több helyen is még vannak a konyik lovaknak félvadon élő állományai. Magaságuk 135 cm körül alakul, súlyuk 350-400 kg között mozog, színük egérfakó és annak különböző árnyalatai. Hátuk szíjalt, gyakori a vállkereszt és a zebroid csíkozás az amúgy erős lábakon. Patái kicsik, kemények.

Legfőbb értékmérő tulajdonságuk a primitív lófajtákra jellemző tartással, takarmányozással, időjárással szembeni igénytelenség. Mindezek mellett kiváló munkakészségű, jóakaratú állatok.

A Hollandiában, Amszterdam közelében fekvő 5600 hektáros oostvaardersplasseni természetvédelmi területen évtizedek óta használják a konyik lovakat a különböző szarvasmarhafajták, szarvasok és nyári ludak mellett a természetvédelmi területek kezelésére. A lovak oda Lengyelországból érkeztek, és jól megférnek a félvad állatok mellett. A holland tapasztalatok szerint a konyik erős felépítésénél, termékenységénél és hosszú élettartamánál fogva tökéletesen illik a tájvédelmi programokba.

Német természetvédelmi szakemberek oostvaardersplasseni látogatásukat követően, 2002. május 30-án döntöttek úgy, hogy az általuk „alkalmazott” szarvasmarhák és juhok mellé konyik lovakat is telepítenek több Schleswig-Holstein tartományban elhelyezkedő tájvédelmi területre. Ilyen terület például a Geltinger Birk és a Dithmarschen-járásban található Meldorf melletti Wöhrdener Loch. Ezek mind olyan mély fekvésű, tengerrel határos területek, melyek mesterségesen, az ember által a szárazföld védelmére épített gátaknak és csatornáknak köszönhetően alakultak ki.

Konyikok Geltinger Birkben

A Schleswig-Holsteini Természetvédelmi Alapítvány 2002 óta használja a Hollandiából származó konyik lovakat a tájvédelem érdekében Geltinger Birkben és a környező tájvédelmi körzetekben. Induláskor tíz kancát és egy mént importáltak Hollandiából.

A lovak első két éve nem volt zökkenőmentes. Ebben az évben néhány ló a hiperlipidémia nevű táplálkozással összefüggő betegség áldozata lett. Hiperlipidémia akkor jöhet létre, ha a lovak nyáron túl zsírosak, télen pedig nagyon hirtelen vesztik el a zsírraktáraikat. A zsír ezután a vérbe és a májba jut, és a lovak a májkárosodástól elpusztulhatnak. Ez a betegség eddig még soha nem fordult elő Európában hasonló konyik-projektekben. Ezért intenzív csereprogramot folytattak más projektekkel a lehetséges okok feltárására.

Fotó: travel-dogs.de

2004-ben néhány ló laminitist, azaz patairha-gyulladást kapott. Ezért négy kancát magánlótartóknál helyeztek el, ahol biztosított volt számukra a szigorú diéta,

amit szabadtartásban Birken nem tudtak volna megoldani. A laminitis leginkább tavasszal és nyár végén jelentkezhet, amikor a füvek cukortartalma különösen magas. Régen azt gondolták, hogy a patairha-gyulladást a gazdag és magas fehérjetartalmú legelők okozzák. Azonban a legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a laminitisért a fűben található szénhidrátok (cukrok, mint pl. fruktánok) felelősek. Ezek a cukrok a késő esti fagyok és szárazság során kerülnek elő. A lovak különösen az édes füvet fogyasztják, és az emésztőrendszerben lévő folyamatok lánca erős immunreakciót okoz. Bizonyos szövetek megduzzadnak. Különösen érintett a pata, amelyen a laminitis tipikus tünetei megfigyelhetők. Amelyik ló egyszer már patairha-gyulladást kapott, az nála minden évben megismétlődhet. Ezért volt szükség a négy kanca elkülönítésére, hogy magántulajdonosoknál a számukra megfelelő ellátást kaphassák. A ménesben pedig más vérvonalbeli egyedek tenyésztését helyezték előtérbe a beltenyésztés és a betegségek további elkerülése érdekében.

Az óvintézkedések sikeresnek bizonyultak, mivel 2006 óta nem fordult elő több patairha-gyulladásos eset.

2005-től kezdve az állomány mérete erőteljes növekedésnek indult. Így 2009-ben 15 lovat átvittek más helyszínekre. 2010-ben a Geltinger birki konyikállomány már 50 lovat számlált, melyek 3 nagy ménesre tagolva élnek a terület különböző részein. Ugyanitt 80 skót felföldi marhát is tartanak. Az állatok vízellátásáról 25 tó és csatorna gondoskodik. Nemcsak a füves ártéren tudnak legelni, hanem egy 12 hektáros erdős rész is tartozik a legelőkhöz. Az állatok létszámát napi szinten ellenőrzik, de csak különösen komoly problémák esetén avatkoznak be. A lovakat évente többször körmölik és féreghajtózzák. A túlszaporodás megelőzése érdekében lóárverésket szoktak rendezni.

Fotó: wildpferde-geltinger-bilk.de

Tapasztalatok a meldorfi Speicherkoogban

Schleswig-Holstein ditmarscheni járásban Meldorf mellett az 1956-os és 1962-es pusztító erejű árhullámok után alakították ki a Speicherkoogot, ami tulajdonképpen egy gát, és a mögötte elterülő mélyebben fekvő lapos ártéri területet jelenti. Ez a tengerparti terület szolgál a szárazföldi részek megóvására: nagy esőzések utáni áradásoknál víztározóként funkcionál, illetve a belvíz elvezetésére is szolgál a terület, mivel rendkívül sok vízelvezető csatorna szeli keresztül.

Időközben az újonnan nyert terület természetvédelmi oltalom alá került, amelynek széles sávjában sok növény- és madárfaj telepedett le. A Speicherkoogban két természetvédelmi tájegység van: a Kronenloch és a Wöhrdener Loch. Ez utóbbi része a Natura 2000 európai ökológiai hálózatának. A Kronenlochban a természet az úr, nem avatkoznak bele az élővilág működésébe, a terület önmagát szabályozza.

A Wöhrdener Loch-ban azonban szükség van a beavatkozásra a parti és réti madarak védelmében. A réti madarak különleges igényeket támasztanak az élőhelyükön. Nyitott tájra van szükségük.

Természetesen a talaj kaszálásával vagy feltörésével karban lehet tartani a tájat, de a lehető legtermészetesebb fenntartás érdekében a legeltetés mellett döntöttek. A juhokat hagyományosan erre használják, de a bokrok, cserjék, fák és a terjeszkedő nádas ellen nem bizonyultak kellőképpen hatékonynak. Ezért döntöttek úgy, hogy lovakat is telepítenek a területre.

2004 októberében érkeztek az első konyik lovak a holland Lauwerssee Nemzeti Parkból, két mén és nyolc kanca. A projektet az állam finanszírozta. A lovak a Német Természetvédelmi Alapítvány (NABU) tulajdonába kerültek, ők felügyelik az állatokat. Az új legeltetési koncepciót a Dithmarscheni Természetvédelmi Hivatal dolgozta ki, melynek legfőbb célja a területen élő madárfajok élőhelyeinek megőrzése. Ilyenek például a bíbic, piroslábú cankó, sárszalonka, nagy goda, mezei pacsirta, küszvágó csér, sarki csér, dankasirály stb.

Mindezen fajok tágas, nyitott teret igényelnek. Ezért döntöttek a konyik mellett, mivel Hollandiában hasonló területeken beváltak mint tájfenntartók.

Jelentős szerepet játszanak a nádasok kordában tartásában: nyáron rövidre rágják a nádat, télen pedig a növény rizómáit, azaz gyöktörzseit rágják ki a föld alól. A nádas igen érzékeny a mechanikai sérülésekre, különösen a rizómák sérüléseire. Ilyenkor tartós nádpusztulás léphet fel. A nád irtható is ilyen módon. A lovak által elpusztított nádas és megbolygatott talaj mentén tápláló fűfélék és gyógynövények nőnek ki. A lovak tápanyagszükségletüket egész évben legeléssel fedezik. Csak kifejezetten extrém vastag hótakaró esetén kapnak szénát kiegészítésként.

A konyikok olyan jól beilleszkedtek, hogy már rögtön 2005-ben hét csikó született.

Azóta 80 körülire duzzadt a létszám. A lótöbbletet más természetvédelmi projektekbe irányítják át, ahol hasonló feladatot kell ellátniuk, mint a Speicherkoogban. Fiatal méneket magáncélra is tovább adnak. De értékesítenek lovakat lovasiskolák számára is.

Fotó: www.nordsee-dithmarschen-sh.de

Látogatóközpont a Speicherkoognál

A „NABU-Nationalparkhaus Wattwurm” egy érdekes alakú építmény, mely látogatóközpontként szolgál Speicherkoognál. Nevét és formáját az északi tengerek iszapjában élő csaliféregről (Wattwurm) kapta. Az épületben interaktív kiállítás keretében ismerhető meg a Speicherkoog és a természetvédelmi területek története, illetve bemutatásra kerülnek a környékbeli nemzeti parkok, élőhelyek. Közvetlenül az épület mellett nyílik egy 500 méter hosszú akadálymentesített, lépcsőmentes tanösvény, mely testközelbe hozza a tipikus Speicherkoog-beli tájat: homoktövis-bozótostól kezdve az orchidearéteken át a nádasokig megfigyelhetőek a különféle élőhelyek. Ugyan a látogatóközpont csak péntektől vasárnapig tart nyitva, de a tanösvény nyitvatartási időn kívül is végigjárható. Az épület találkozási pontként is szolgál a rendszeresen induló tengeri megfigyelőtúrákhoz, ahol az Északi-tenger partvidékének élőlényeit lehet megfigyelni, mint pl. kagylók, mikroorganizmusok, csaliférgek, parti tarisznyarákok.

A Wöhrdener Loch melletti piknikpart mellől indulnak a lómegfigyelő túrák. A lovak és madarak is jól megfigyelhetőek távcsővel. De időnként a kíváncsi lovak egészen közel mennek a látogatókhoz.

Érdekes, hogy a természetvédelem és a modern szórakozási lehetőségek jól megférnek itt egymás mellett. Hiszen közvetlenül a védett területek mellett strandolásra, szörfözésre, hajókázásra is van lehetőség. Sőt, a Wöhrdener Loch melletti területen egy hatalmas golfpálya is található. A látogatók több napot is eltölthetnek a helyi kempingekben, hogy kiélvezhessék a környék nyújtotta lehetőségeket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.