Back to top

A málna betegségei

A málna ízletes, vitaminokban gazdag gyümölcsének köszönhetően kertünk egyik legkedveltebb növénye, manapság a legjelentősebb bogyós gyümölcsünk. A méhészetben a málna nektárja magas, 36-70 százalékos cukortartalma miatt a méhek számára is megbecsült mellék-tápanyagforrás. Termesztésének biztonsága, sikere elsősorban a bokrok tápanyag-ellátottságától, egészségi állapotától függ.

A betegségek közül elsősorban a vesszőbetegségektől és a szürkepenészes termésrothadástól kell a málnát megvédeni. A kiegészítő agrotechnikai, mechanikai eljárásoknak is igen nagy szerepük van a károsítók leküzdésében. Hatékony gyomirtással, a talaj rendszeres művelésével, a letermett, illetve a beteg sarjak, vesszők eltávolításával és megsemmisítésével megelőzhető a kórokozók nagyobb mértékű elszaporodása. Ültetvénytelepítés előtt ajánlott a talajfertőtlenítés is. Fontos még, hogy termő málnában megakadályozzuk a cserebogarak betelepedését.

A kora tavasztól késő őszig tartó fertőzésveszély miatt a gombabetegségek ellen rendszeresen védekezni kell a tenyészidő alatt, lehetőleg összekapcsolva a kártevők elleni célirányos védekezéssel. (A málna kártevőit a Kerti Kalendárium 2018. január-februári számában ismertettük.)

Élettani ok

A fagyás okozta vesszőelhalás fagyzugos területeken termesztett málnásokban egyes években akár 70-80 százalékos kárt is okozhat. Súlyos fagyveszéllyel azokban az években lehet számolni, amikor a február végi, március eleji hőmérséklet kedvez az életfolyamatok megindulásának, de egy hirtelen érkező mínusz 10 °C körüli lehűlés következtében a szállítószövetekben jégkristályok képződnek, és a vesszők a mechanikai nyomás következtében keletkezett hajszálrepedések miatt szétnyílnak. A fagytól ily módon károsodott vesszők elhalnak, így abban az évben nem hoznak termést. A málnatő azonban életképes marad. E veszély miatt fagyzugos területre ne telepítsünk málnát.

Több vírus együtt

A málnamozaik betegségnél a leveleken főként tavasszal, határozott szegélyű, szögletes vagy szabálytalan alakú sárgászöld foltok, levélsárgulás látható.
A málnamozaik betegségnél a leveleken főként tavasszal, határozott szegélyű, szögletes vagy szabálytalan alakú sárgászöld foltok, levélsárgulás látható.
A málnamozaik betegséget több vírus okozza, és a málnaültetvényekben ma már mindenütt ismert. A leveleken főként tavasszal, határozott szegélyű, szögletes vagy szabálytalan alakú sárgászöld foltok, levélsárgulás látható, és gyakran torzulás is megfigyelhető. A málnabokrok elseprűsödnek, vékony, gyenge hajtásokat hoznak, és termőképességük is csökken.

A fertőzési források a beteg anyatövek, ahonnan a kórokozók a szaporítóanyaggal vihetők át.

A legfontosabb terjesztői azonban a levéltetvek. A betegség elleni védekezés egyetlen lehetősége a vírusmentes szaporítóanyag. A vírusvektor levéltetvek ellen is rendszeresen kell védekezni.

Gombás betegségek

Tavasz végén, nyár elején a fiatal vesszőkön barna, kékeslila foltok keletkeznek, és gyorsan kiterjednek. Ezt a betegséget különböző gombák okozzák, amelyek a vesszőkön telelnek át.

Az elzinoés vessző- és levélfoltosság a hajtásvégek tömeges elhalását okozza
Az elzinoés vessző- és levélfoltosság a hajtásvégek tömeges elhalását okozza
Az elzinoés vessző- és levélfoltosság előfordulása főleg csapadékos, párás időben várható. A betegség a hajtásvégek tömeges elhalását, az asszimilációs felület csökkenését okozza. A málnafajták fogékonysága eltérő a betegséggel szemben.

A sűrű, gyomos ültetvény, a sok csapadék, a zárt, mély fekvésű termőhely kedvez a betegség terjedésének.

A málna didimellás vesszőfoltossága a növény egyik legelterjedtebb betegsége.
A málna didimellás vesszőfoltossága a növény egyik legelterjedtebb betegsége.
A málna didimellás vesszőfoltossága a növény egyik legelterjedtebb betegsége. A nem kellőképpen gondozott málnásokban a bokrok gyors leromlását okozza. A Malling Promise és a Malling Exploit fajta erősen, a Nagymarosi közepesen, míg a Findus kevésbé érzékeny rá.

A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát okozó kórokozó elsősorban gyengültségi sebparazita, és mint ilyen, főleg a sínylődő málnatöveket fertőzi meg. Kártétele nyomán a vessző teljesen elhalhat. Az elpusztult vesszők állandó fertőzési forrást jelentenek.

A didimellás vesszőfoltosság a nem kellőképpen gondozott málnásokban a bokrok gyors leromlását okozza.
A didimellás vesszőfoltosság a nem kellőképpen gondozott málnásokban a bokrok gyors leromlását okozza.

A málna mikoszferellás foltossága széles körben elterjedt málnabetegség. A levél erős fertőzés esetén elhal, ezért csökken az asszimilációs felület. A fertőzésre a csapadékos, meleg időjárás kedvező. A málna legfontosabb levél- és vesszőbetegségeit az 1. táblázatban ismertetjük részletesebben.

A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát okozó kórokozó elsősorban gyengültségi sebparazita
A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát okozó kórokozó elsősorban gyengültségi sebparazita

A málna legveszélyesebb és leggyakoribb betegsége a botrítiszes szürkerothadás. Főleg termésrothadást, ezen kívül vessző- és rügypusztulást okoz. Járványszerű fellépésére akkor lehet számítani, ha a virágzás és a termésérés idején mérsékelten meleg és csapadékos az időjárás, 15-20 °C-os a léghőmérséklet, és a levegőben 70-80 százalékos a relatív páratartalom. A beteg gyümölcsöket egérszürke gombaszőnyeg borítja be, és ehetetlenek. A betegség esős időben nagyon gyorsan terjed. Ilyen feltételek mellett pl. a Malling fajtákon 40-50 százalékos is lehet a termésveszteség.

A botrítiszes szürkerothadásnál a beteg gyümölcsöket egérszürke gombaszőnyeg borítja be, és ehetetlenek.
A botrítiszes szürkerothadásnál a beteg gyümölcsöket egérszürke gombaszőnyeg borítja be, és ehetetlenek.

Az ültetvény ritkítása, gyommentesen tartása, jó egészségi állapota az eredményes kémiai védekezés előfeltétele.

Megbízható védettséget azonban csak növényvédő szeres kezeléssel lehet elérni. A virágzás kezdetén és fővirágzásban kontakt gombaölő szerrel, virágzás végén, valamint érés előtt 2 héttel felszívódó szerrel védekezzünk a betegség ellen.

A málna lisztharmata egyes években előfordul, de számottevő kártételt nem okoz. A betegség a fiatalabb leveleken jelenik meg. A levelek kanalasodnak, lisztes bevonat keletkezik rajtuk. A beteg levelek később elszáradnak. A tünetek megjelenésekor legalább két alkalommal permetezzünk a fertőzés megfékezéséhez.

A málnarozsda fő gazdanövénye a málna, de a szedren is gyakran előfordul.
A málnarozsda fő gazdanövénye a málna, de a szedren is gyakran előfordul.

A málnarozsda a hajtásokat és a leveleket fertőzi. Fő gazdanövénye a málna, de a szedren is gyakran előfordul. Ha szükségessé válik, Dithane M-45 oldatával permetezzünk, 30g/10 liter víz adagban kijuttatva. A kezelést 10-12 nap múlva ismételjük meg.

A málna fillosztiktás levélfoltossága nagyobb gazdasági kárt csak ritkán okoz.
A málna fillosztiktás levélfoltossága nagyobb gazdasági kárt csak ritkán okoz.
A málna fillosztiktás levélfoltossága csak a mélyebb fekvésű területeken fordul elő, nagyobb gazdasági kárt csak ritkán okoz. A kórokozó a levelek színén sötétbarna, szabálytalan alakú foltokat idéz elő. Ha a vesszőbetegségek ellen rendszeresen védekezünk, e betegség ellen külön védekezés nem szükséges.

A védekezésre alkalmas készítményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

Szakma Sztár Fesztivál a szakmatanulás népszerűsítésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezte meg március közepén a 22. Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban. Az idén két, a mezőgazdasághoz köthető szakma, a kertépítés és a virágkötészet fiatal művelői is részt vettek a fesztiválon.

A változékony 2018-as év tanulságai a szőlősben

A tavalyi év változékony időjárása a szőlőt károsító rovarok és gombás betegségek élettevékenységét is befolyásolta. A csapadékos tavasz inkább a gombás fertőzéseknek kedvezett, az átlagosnál melegebb nyár folyamán viszont a lisztharmat-fertőzések mellett a kártevők, így például a kártevő atkák, tarka szőlőmoly, darazsak is jelentősen felszaporodtak a szőlőtőkéken.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Steril egyedekkel az almamoly ellen

Immár több mint 25 éve sikeresen küzdenek a kanadai Brit Kolumbia Állam alma- és körteültetvényeiben az almamoly ellen steril egyedek betelepítésével. Újabban drónokkal juttatják ki a hibernált lepkéket az ültetvényekbe, amiket ipari méretekben szaporítanak Osoyoos-ban.

Újra indul a zártkertek megújítását célzó program

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.