Back to top

Mégsem lesz olyan kemény a Brexit?

Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását.

A röviddel éjfél előtt tartott közös sajtótájékoztatón Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt.

Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt.

Megerősítette, hogy a pótmegoldás aktiválására kizárólag legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. "Puszta biztosítékról van szó, se többről, se kevesebbről" - fogalmazott.

Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyoldalúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el - húzta alá.

"A politikában néha van második esély, és az számít, hogy ezzel mihez kezdünk, mert harmadik esély nem lesz, ha elbukik a ratifikáció. (...) Világos a választás: vagy ez a megállapodás, vagy talán egyáltalán nem lesz Brexit" - jelentette ki Juncker a brit törvényhozás tagjainak üzenve.

Mint hangsúlyozta, ha a brit parlament megszavazza az egyezményt, akkor az EU kész azonnal megkezdeni a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítését.

"Meggyőződésem, hogy ez a legjobb megoldás, de attól még ez szomorú nap Európa számára" - tette hozzá.

May üdvözölte ezen "feljavított" megállapodást, azonban arról számolt be, hogy kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is el fog fogadni, amelynek értelmében a szigetországot "semmi nem akadályozhatja meg abban", hogy adott esetben deaktiválja a backstop-záradékot, amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel. Hozzátette, az efféle nyilatkozatok gyakoriak az államok által kötött nemzetközi szerződések ratifikációjakor.

Leszögezte azonban, az új biztosítékok önmagukban is garantálják, hogy az Európai Unió ne próbálhassa tartós vámuniós viszonyrendszerbe kényszeríteni az Egyesült Királyságot.

Amennyiben ezt teszi, akkor az ország választottbírósághoz fordulhat, s ha ez megállapítja a szerződésszegést, akkor az ország beszüntetheti a pótmegoldás végrehajtását.

Mint elmondta, arra is kitértek, hogy akármi is váltja fel a pótmegoldást, nem kell pontosan lemásolnia az abban szereplő vállalásokat. Továbbá megegyeztek, hogy jogilag kötelező formába öntik a Juncker és Tusk korábbi közös levelében szereplő megállapításokat, illetve hasonló módon kinyilvánítják azon szándékukat, hogy azonnal megkezdik a munkát az alternatív megoldásokról.

Theresa May közölte, kedden ő maga is részletesebben ismerteti az elfogadott pontokat, és Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa is bemutatja álláspontját.

A brit parlament alsóháza a januári nagyarányú elutasítás után kedden szavaz másodjára a kiválási egyezményről.

A szakértők megosztottak abban, hogy a most elért kompromisszum vajon elegendő lesz-e a képviselők többségének megnyeréséhez. Egyesek szerint az új biztosítékok valódi változást jelentenek, mások inkább csak a helyzet kozmetikázásának tartják őket.

Sokan attól tartanak az Egyesült Királyságban, hogy bár mindössze egyfajta biztosítékról van szó az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, a novemberben tető alá hozott Brexit-szerződésbe foglalt backstop-rendelkezés miatt az ország esetleg végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Küszködnek az ír húsmarha termelők a Brexit miatt

A Brexit miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet szenvedő alanyai, többek között az ír húshasznú szarvasmarhát tartó gazdák. Az Ír Szarvasmarha- és Juhtermelők Szövetség elnöke szerint az ír húsmarha ágazatnak mentőcsomagra van szüksége Brüsszeltől.

Élelmiszercsalások Európában

Megjelent az Európai Unió Élelmiszercsalás Elleni Európai Hálózat (Food Fraud Network) 2018. évi jelentése, amely betekintést nyújt az Igazgatási Segítségnyújtási és Együttműködési Rendszer (Administrative Assistance and Cooperation System, AAC) segítségével végzett információcserékbe.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Egyre tudatosabban vásárolunk

Több felmérés azt mutatja, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbak, sőt egyre inkább keresik a magyar termékeket - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

A kamara is támogatja a NAK-Magosz aláírásgyűjtését

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtését, amelynek keretében már 165 ezer aláírás gyűlt össze az európai uniós agrárforrások szintjének megőrzése érdekében - jelentették be a kamarák elnökei kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.