Back to top

Óvodában az apró nagy marák

Az utóbbi években a helymeghatározó eszközök rohamos fejlődésével egyre többet tudunk meg a vadonélő állatokról úgy Európában, mint a világ más földrészein. Magyarországon például fény derült arra, hogy ha egy őzbak teheti, egész élete során csak néhány négyzetkilométeren mozog. A nagy marákról is hasonló módon szerezhettünk több információt.

Ezek az állatok Dél-Amerika pampáin élnek, leginkább Argentínában elterjedtek. Ott vadásszák is őket széltében-hosszában, ízletes húsukat sokan fogyasztják, így komolyabb vadgazdálkodási jelentőségük is van. Megjelenésükben a mezei nyúlra és az őzre is emlékeztetnek, életmódjuk sok tekintetben inkább a mi mezei nyulunkéhoz hasonlatos, nem az őzéhez. Állatunk rokonságban valójában egyikkel sincs – a tengerimalaccal áll közelebbi atyafiságban, hiszen vérbeli rágcsáló.

Fotó: Tóth Zsigmond

A nőstények mintegy 3 hónapi vemhesség után hozzák világra 1-3 igen fejlett utódukat, melyek születésük után egy nappal képesek önállóan közlekedni, legelészni, mint a tengerimalacok vagy a csincsillák. A nagy marák párban élnek – egy életen keresztül. Az ellések közeledtével a saját territóriumukat elhagyják, olykor harmincas csoportban is összeverődnek, s a nőstények közös kotorékot ásnak, melybe az üreg bejáratánál született kis nagy marák bemásznak. Az anyák naponta egyszer, ritkábban kétszer felkeresik az óvodát, ilyenkor mindig az a fiatal bújik elő, mely megérzi saját anyja közeledtét.

De a maraoviban mindig van egy-egy ügyeletes anya, aki vigyáz az apróságokra, nehogy azok felügyelet nélkül a járatokból elkószáljanak.

Így a kicsinyek viszonylag biztonságban nőhetnek fel, hiszen a járatokon kívül igen sok ragadozó les rájuk. A nagy maráknak egyébként, akárcsak a mi nyulainknak, egyetlen védekezési lehetősége a ragadozókkal szemben a gyors futás, így nem meglepő, hogy akár 45 km/órás sebességgel is haladhatnak hosszabb távon is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átlépi a határokat a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny

Az idén is meghirdeti a Magyar Turisztikai Ügynökség hazánk legnépszerűbb környezetszépítő kezdeményezését, a Virágos Magyarország Környezetszépítő Versenyt, amely ebben az évben néhány újdonsággal is kiegészül.

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

A bio csokoládé, amit kézzel és lábbal készítenek

Ritkaságnak számít Elefántcsontparton Dana Mroueh csokoládégyártó műhelye. Nem csak azért, mert kiváló kézműves csokoládékat készít a világ legnagyobb kakaótermelő országában. A módszerei is egyedülállóak.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.