Back to top

ASP: sertés helyett tartsanak inkább pulykát vagy nyulat

Miközben az afrikai sertéspestis (ASP) a Távol-Keleten egyre nagyobb területeket érint, és a megfékezése egyelőre nagyon távolinak tűnik, sajnos Európában sem sóhajthatnak fel a tenyésztők. Jelentős a károkkal számolnak a balti államokban is.

Kiürített istálló a litván gazdaságban ​
Fotó: ​ ​ Vincent ter Beek
Litvániában a közelmúltban regisztrálták az elmúlt három év legnagyobb veszteségét okozó kitörést az ország északi részén, az Akmenénél található Idavang gazdaságban.

A vírus másodszor sújtotta ezt a gazdaságot, ezúttal 19.500 állatot kellett leölni emiatt – jelentette az ország állategészségügyi szolgálata.

Néhány nappal ezt az esetet megelőzően a szomszédos Lettországban, a Druvas Unguri nagygazdaságban izolálták az ASP vírusát, a gazdaságban elhullott állatokból. Ekkor 15 000 sertést küldtek vágóba a vírus további terjedésének megfékezése érdekében. A hatóságok szerint a járvány megjelenése óta ez volt az országban a legnagyobb veszteséggel járó kitörés.

A balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia) új intézkedéseket terveznek a helyzet javítására.

A litván földművelésügyi minisztérium például azt javasolja, hogy a száz alatti állományokat a gazdálkodók vágják le, és térjenek át a pulyka vagy a nyúl tartására.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik ezzel egyetértenek, egyszeri 1500 euró összegű állami támogatásban részesüljenek, plusz kapjanak 100 eurót sertésenként.

A helyi húsfeldolgozó cégeket azonban aggodalommal töltötte el ez a terv, a sertések számának további csökkentése rosszul érintené őket, emiatt megszüntethet például a nagy hagyományokkal bíró kolbászgyártás is. Mint ahogy az egyik húsfeldolgozó, a Kanrugėlė igazgatója elmondta, az importált sertések nem olyanok, mint amit ezek a helyi feldolgozó cégek keresnek.
Lettországban öt évvel ezelőtt regisztrálták az első ASP kitörést, azóta küzdenek a betegséggel. A mezőgazdasági miniszter, Jánis Dūklavs a közelmúltban számolt be arról, hogy tavaly 720 ASP-fertőzött vaddisznótetemet találtak Lettországban,ez magasabb bármelyik előző évi adatnál.

A harmadik balti államtól, Észtországtól, ezekben a napokban nem jelentettek újabb kitöréseket. Mindazonáltal a betegségnek a helyi sertéságazatra gyakorolt ​​hatása jelentős.

A The Guardian brit újságban megjelent írása szerint Észtországban a sertéstenyésztők száma a hetedére esett vissza a járvány 2014-es megjelenése óta. Akkor 920 sertéstartó gazdaság volt az országban, a számuk 2018-ra 125-re apadt.
Észtország földművelésügyi minisztériumának tájékoztatása szerint az országban 2018-ban összesen 222 vaddisznót fertőzött vaddisznót találtak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy öshonos sertés sikersztorija

Idén először népszerűsíti kampánnyal a mangalicahús fogyasztását az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet védett őshonos sertésfajtánk különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?