Back to top

Az állattartás elkötelezettje

Országh Béla gazdaságának legújabb jövevénye egy alig néhány napos cigája kosbárány. A fiatal gazdálkodó gyerekkora óta tart állatokat, jelenleg őshonos jószágokat tenyészt. Balatonszentgyörgyi birtokán számos négylábú és többféle baromfi található. Mint lapunknak elmondta, az állattartás amellett, hogy nem könnyű és áldozatokat kíván, sok élményt nyújt, így mindenkinek ajánlja legalább hobbi szinten.

– Az állattartást azért is szoktam javasolni, mert ez nemcsak munka, hanem nagyon jó kikapcsolódás. El sem tudom mondani, hogy mekkora él­­mény és öröm számomra egy csibe kikelése vagy egy bárány születése – fogalmazott a Somogy megyei Balatonszentgyörgyön tevékenykedő fiatal gazda, majd vállalkozása előzményeiről mesélt a Magyar Mezőgazdaságnak.

Országh Béla: bárhogy alakuljon a jövő, biztosan nem adom fel az állattatást
Országh Béla: bárhogy alakuljon a jövő, biztosan nem adom fel az állattatást
Fotó: Bella Huba

– Az állattenyésztésről szólva, az én esetemben minden bizonnyal családi örökségről van szó, hiszen édesapám gazdálkodott. Jószágokat is tartott, minden olyasmit, aminek egy rendes paraszti portán helye van. Ő ezt a szakmát is tanulta annak idején. Munkája a családot is érintette, így természetesen rám ugyancsak hatással volt.

Hetedikes-nyolcadikos lehettem, amikor megkaptam az első tengerimalacomat, amit nekem kellett gondozni. Emlékszem, még a helyét is én alakítottam ki.

Onnantól fogva „gazda” voltam, és nyugodtan kijelenthetem, hogy az életemet végigkísérték az állatok, nemcsak a hobbi-, hanem a haszonállatok is. Azonban csak néhány éve kezdtünk komolyabban gazdálkodni – bár úgy érzem, hogy még mindig nem elég komolyan. Viszont eljutottam arra a szintre, hogy nagyobb számban is tudok – és persze szeretnék is – állatokat tartani. Eddig csak a juhok után vettem fel támogatást, de most már a fejlesztés szemszögéből is nézegetem a gazdáknak kiírt pályázatokat.

Visszatérve a kezdetekre, körülbelül öt esztendeje vettük át feleségemmel a balatonszentgyörgyi Csillagvár mű­­ködtetését, ahol volt egy ki­­sebb állatfarm. Ezt kezdtük el fejleszteni, és mára viszonylag naggyá vált. Arra törekszünk, hogy minél több legyen benne az őshonos állat, és hogy

ne csak tartsuk és te­­nyésszük, hanem be is mutassuk őket az érdeklődőknek.

Az állatok meghálálják a gondoskodást
Az állatok meghálálják a gondoskodást
Fotó: Bella Huba

Bevallom, akad egy-két „idegen” is, például kék páva és mosómedve, de az őshonos – sőt, a kimondottan ritka – fajták vannak többségben. Van például cigája, magyar parlagi szamár, kecske, valamint magyar óriásnyúl. Ezeket tenyésztjük is, természetesen.

Országh Béla elmondta, hogy az állatokat értékesítik, és hogy ezt megtehessék, a tenyésztés és a tartás minden egyes fázisára nagyon oda kell figyelniük. Az állatok meghálálják a gondoskodást.

– A fiatal jószágokat, a csikókat, gidákat el szoktuk adni. Az állományt regisztráltattam, már csak azért is, hogy minél nyereségesebben tudjuk értékesíteni a szaporulatot, mind a szamarak, mind a juhok tekintetében. Ez fontos a gazdaság fennmaradása, működése miatt. És még egy dolog: ahogy említettem, oktatunk is azáltal, hogy az őshonos állatokat bemutatjuk az ide látogatóknak.

Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek nem nagyon ismerik a régi magyar fajtákat. Sokan közülük még csak nem is hallottak a cigája juhról, vagy azt sem tudják, hogy a szamár is őshonos állatnak számít hazánkban. Szóval, van mit magyarázni.

Országh Béla úgy tapasztalja, a fiatal gazdák helyzete nem könnyű, sőt, szerinte ők vannak a legnehezebb helyzetben a mezőgazdaságban. Az indulás mellett a termelés feltételeinek megteremtése is rengeteg tennivalót, sok áldozat és lemondás vállalását jelenti. Hozzátette, tisztában van vele, hogy a negyven évesnél fiatalabb gazdálkodók számára több támogatási lehetőség is elérhető.

Országh Béla nagy reményeket fűz a cigájához
Országh Béla nagy reményeket fűz a cigájához
Fotó: Bella Huba

– Az egyik legnehezebb dolog az optimális méretű szántó és legelő megszerzése, pedig ezek megléte alapvetően meghatározza a gazdaság működését és eredményességét. Ez azért fontos, mert az állatok takarmányát saját szántón és legelőn lehet előállítani a leggazdaságosabban. Lényeges a technológiai fejlesztés is, és a megfelelő szaktudás. Ugyanis hiába van meg akár a legmodernebb technológia, ha nincs meg a kihasználásához szükséges szaktudás, semmit nem ér az egész. Nézegetem a pályázatokat, és elsősorban gépek beszerzésén gondolkodom.

A már meglévő állatok mellett nagyobb számú nyúl vagy fürj mellett kötelezném el magam a legszívesebben,

a tartásukhoz szeretnék pályázattal segítséget szerezni. Szóval az irány megvan, elvégre a piac megmutatja: hogyan tovább: amire igény van. Bízom benne, hogy a fiatal gazdákat a jövőben még jobban támogatják, és személy szerint nekem is sikerül előrelépni. Ha ez így lesz, akkor a fiatal gazdák farmjai életképesek lesznek, és eredményesen működnek.

A fiatal balatonszentgyörgyi gazdálkodó hozzáfűzte: bárhogy is alakuljon a jövő, ő biztosan nem adja fel az állattartást.

– Ezt nemcsak a családi örökség miatt mondom, hanem azért is, mert ez egyfajta hobbi, életforma, nevezzük ahogy akarjuk. Ez végleges döntés részemről, olyan, ami az életemet, a családunk életét és jövőjét teljes mértékben meghatározza.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyulak a Lurdy Házban

Immár hagyomány, hogy a Lurdy Házban megrendezett macskakiállítással egy időben nyúlkiállítás is várja az érdeklődőket. Az elmúlt hétvégén sem volt ez másként, annak ellenére, hogy a nyulaknál már megkezdődött a tenyészszezon, így viszonylag korlátozott számban érkeztek a rendezvényre.

Piacvédő intézkedésekre van szükség a tojáságazatban

Termelői összefogással ugyan sikerült megakadályozni azokat a német nagyberuházásokat, amelyek tönkretették volna szinte a teljes hazai tojáságazatot, ugyanakkor az agrárium kis és közepes szereplőinek szükségük lenne nemzeti hatáskörben kialakított piacvédő intézkedésekre — mondta Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

36 bárány született az 50 éve lefagyasztott szaporítóanyagból

A Sydney-i Egyetem kutatói világ legrégibb, 50 éve lefagyasztott spermájával ugyanolyan sikeresen termékenyítettek meg merinó juhokat Ausztráliában, mint frissen lefagyasztott hímivarsejtekkel.

Megújult a Kincsem - Imperiál kiállítás

Kedden nyílik meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felújított Kincsem - Imperiál: Híres magyar versenylovak című állandó kiállítása, amely átfogóan mutatja be a legkiemelkedőbb magyar versenylovak sikereinek történetét, a galoppversenyzés szabályait, valamint a versenyüzem működésének érdekességeit.

Túl aranyos ritkaság: amerikai kunkori fülű macska

Még 2008–2009-ben történt, hogy a Zoo Cat's Cattery akkori tulajdonosa, Zolnai János Szolnokon egy tenyésztőtársával közösen importált Belgiumból amerikai kunkori fülű macskákat. Ennek az első macskapárnak beszerzése úttörő lépés volt, hiszen új fajta képviselői voltak hazánkban.

Extrém sport a méhészet

Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította.

Tyúkok csípték nyakon a betolakodó rókát

Egészen szokatlan módon vesztette életét a kíváncsi ravaszdi egy francia iskola tyúkóljában. Az ól automatikusan záródó ajtaja, és a harcias baromfik okozták a vesztét.

Húsmentes hetet tartanak Hollandiában

Tavaly rendezték meg először, és a sikeren felbuzdulva az idén is megtartják a nemzeti húsmentes hetet Hollandiában március 11–17. között. Komoly lökést adhat a kezdeményezés népszerűségének, hogy a nagynevű Wageningen Egyetem is melléállt.

Megfér egymással a haltermelés és a műanyaggyártás

A Biofloc Kft.-vel RAS-rendszerek és műanyag tartályok révén kerültünk kapcsolatba, ám Kabán járva kiderült, hogy komoly, 27 kádat tartalmazó intenzív telepükön évente 100 tonna szürke harcsát tenyésztenek recirkulációs rendszerben. A céget ezúttal is Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával látogattuk meg. Pongor Ferenc és Miskolczi Csaba, a Biofloc Kft. két prominens vezetője fogadott bennünket.

Galamb a déli féltekéről

Nehéz elképzelni, hogy a rendszerváltás előtt – bő negyed évszázada – még hazánkban mennyivel kevesebb ritka madárfajt tartottak, mint napjainkban. Vonatkozik ez a különféle galambokra is, hiszen akkoriban a házigalamb különféle fajtái mellett jószerivel csak a kacagógerle és a gyémántgalamb élt a portákon.