Back to top

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

• Ötven évvel ezelőtt hazánk világszínvonalú eseményt rendezett. Lehet erre építkezni vagy teljesen új koncepció alapján kezdődik a szervezési munka?

– A tervezés során munkatársaimmal áttanulmányoztuk a rendelkezésre álló dokumentumokat az 1971-es világkiállításról. Sajnos kevesen élnek már az akkori szervezők közül, de néhányukkal szerencsére sikerült személyesen is beszélni. Ugyanakkor 50 év alatt nagyon sok minden megváltozott, ezért teljesen új kihívásokkal kell szembenéznünk.

Így tudomásul kell vennünk, hogy megszűnt az a fajta varázs, amit a nyugatiaknak egy vasfüggöny mögött rendezett világkiállítás, a hazaiaknak pedig a hozzájuk addig erősen szűrten hozzáférhető nyugati kultúrára való rácsodálkozás adott.

Mára az időközben hozzáférhetővé vált rengeteg nemzetközi televíziócsatorna is szinte elavult hírforrásnak számít, mert az internet révén egy kattintással azonnal elérhetőek a világ különböző pontjain található múzeumok hírei, a webkamerák, a milliónyi fotó és filmfelvétel, így sokkal nagyobb kihívást jelent majd, hogy az embereket kimozdítsuk a kényelmes karosszékből. Ugyanakkor csapatommal együtt küldetésünknek tekintjük, hogy olyan élményt nyújtsunk 2021-ben, amit semmi más nem tud pótolni, és amire fél évszázad múltán ugyanúgy emlékeznek majd, mint ahogyan mi az 1971-es világkiállításra.

• Sokat hallani arról, hogy több helyszínes és szinte egész éven át tartó eseményről beszélhetünk. Megvannak már a pontos helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó tényleges programok? Azt már tudjuk a hírekből, hogy a 2021-es kiállítás egyik kiemelt helyszíne lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert. Miért esett rá a választás?

– A terv valóban az, hogy az egész évet az ötvenéves évfordulónak szenteljük, amelynek a budapesti nemzetközi kiállítás csak a fő attrakciója, de nem az egyedüli eseménye lesz 2021 őszén.

Biztos helyszínek a többi között a vadászati vonatkozású múzeumaink, kiállítóhelyeink – Keszthelyen, Hatvanban, Vásárosnaményban –, illetve a Városligetben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, valamint a budapesti állatkert is,

ahol a pannon régió jellegzetes állataival, köztük vadfajaival, halaival találkozhatnak, ismerkedhetnek meg a látogatók a megújult bemutatótérben. Az állatkert látványosságai így mind a vadászok, mind a nagyközönség számára biztosan kedvelt célpontok lesznek.

Fotó: Kovács Zoltán hivatalos facebook oldala

• Mit tud üzenni egy vadászati világkiállítás az érdeklődő, laikus közönségnek? Netán sikerül kicsit befolyásolni a vadászatról kialakított sokszor negatív véleményt? A rendezvény mennyire tudja majd megszólítani a fiatal generációt?

– A kiállítás fő üzenete a fenntartható természethasználatra történő figyelemfelhívás, melynek egyik eszköze a felelősségteljes vadászat, vadgazdálkodás. A vadászat nem csupán a zsákmányszerzésről szól, az a vadfaj alapos ismeretén, a szakszerű vadgazdálkodáson alapuló összetett cselekvéssorozatnak csak egy kis része, melynek végső pillanata a vad elejtése. Ha a nagyközönség megérti ezt, a vadászattal kapcsolatos hozzáállás is sokat javul. Egy kiállításra manapság már csak úgy tudjuk kicsalogatni a fiatalokat, ha az általuk életvitelszerűen használt kommunikációs eszközöket is igénybe véve szólítjuk meg őket. Így igyekszünk a rendelkezésre álló 21. századi technika minél több eszközét (virtuális valóság, 3D technika, interaktív eszközök) bevetni a kiállításon.

• Milyen szerepet kap a szervezésben, megvalósításban és a feladatok megosztásában a 22 állami erdőgazdaság, hiszen az ő munkájuk során a közjóléti tevékenység is hangsúlyos?

– Az állami erdészeti részvénytársaságok már most is jelentős társadalmi tudatformáló tevékenységet végeznek bemutatóhelyeik, tanösvényeik segítségével. Több közülük nemzetközi szinten elismert vadgazdálkodási tevékenységet is folytat, így mind az erdő mint élőhely, mind példamutató szaktudásuk bemutatása, nagyközönséggel történő megismertetése kapcsán „nagyhatalomnak” számítanak. Minden téren számítunk a segítségükre.

• A világkiállítás megvalósítása érdekében számos beruházást kell végrehajtani. Lehet már részleteket tudni, hogy hol és mi épül majd?

– Komoly beruházásokra a Hungexpo területén lesz szükség, mivel mostanra a pavilonok és a kiszolgáló épületek is elhasználódtak, elavulttá váltak. Ezek a beruházások azonban nem csupán a 2021-es eseményeket szolgálják, hiszen az épületek egy része már a 2020-ban megrendezendő eucharisztikus világkongresszusra készen lesz, és reményeink szerint a későbbi években számos további színvonalas nemzetközi rendezvénynek adnak majd otthont. A már megújult Szépművészeti Múzeum, az állatkertben addigra elkészülő Pannon Park a biodómmal, a Liget Projekt fejlesztései mind attraktív, korszerű helyszínt nyújtanak az emlékév látványosságainak.

Egyebekben igyekszünk meglévő infrastruktúrákra alapozni, azokat legfeljebb megújítjuk, korszerűsítjük. A tervezést és a megvalósítást is végig tudatosan az újrahasznosíthatóság jegyében végezzük.

• Ön szerint mit profitálhat a hazai erdész- és vadásztársadalom egy ilyen világszintű eseményből?

– Annak meg- és elismertetése, hogy az erdőgazdálkodás, a vadászat, valamint a horgászat a fenntartható természethasználat egy-egy formája, nagyban segíti majd társadalmi elfogadottságukat. Más országok vadászati, halászati szokásainak testközelből történő megismerésére legutóbb ötven éve volt alkalma a hazai vadász- és horgásztársadalomnak. Végezetül, az egész ország profitálhat abból, hogy a nagyvilág figyelmét felhívhatjuk vadállományunkra, horgászhelyeinkre, természeti értékeinkre, ezáltal a hazánkba irányuló célturizmus is tovább növekedhet.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.