Back to top

Megfér egymással a haltermelés és a műanyaggyártás

A Biofloc Kft.-vel RAS-rendszerek és műanyag tartályok révén kerültünk kapcsolatba, ám Kabán járva kiderült, hogy komoly, 27 kádat tartalmazó intenzív telepükön évente 100 tonna szürke harcsát tenyésztenek recirkulációs rendszerben. A céget ezúttal is Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával látogattuk meg. Pongor Ferenc és Miskolczi Csaba, a Biofloc Kft. két prominens vezetője fogadott bennünket.

A kabai cukorgyár volt az ország legkorszerűbb gyára a múlt rendszerben. A rendszerváltás után ezt a gyárat is privatizálták, ám az Európai Unió megszüntette a cukorkvóta rendszert, így ez a gyár is bezárta kapuit a répaszállítmányok előtt. A 270 hektáros üzem területén ipari parkot alakítottak ki, a gyár teljes infrastruktúráját felhasználva. A cukorgyártáshoz óriási betonmedencékre volt szükség, amelyekben a földekről beérkezett répát megmosták (igazából ezek dorr ülepítő medencék, amelyeket szennyvíz kezelésre használtak. Ilyen ülepítő medencék működnek a szennyvíztelepeken is). A vizet a Keleti-főcsatornából vették, külön csatornán keresztül.

Ezek a medencék egyenként 6 ezer köbméteres betontározók (három van belőlük), és a jó vízellátásnak köszönhetően haltermelésre is alkalmasak.

Ideálisak a körülmények, bár a több, mint négy méter mély vízben igen nehéz nyomon követni a halállomány fejlődését, és a munka eredményét csak a lehalászáskor tudják pontosan felmérni.

Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó
Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó

Pongor Ferenc, fiatal ember lévén (32 éves), szerényen nyilatkozik. Két éve kezdték el a folyami harcsa intenzív tartását, mert úgy ítélték meg, hogy a kónikusan kialakított medencék – az aljukon középen zsomp van, amelyekből kavicsszűrőn keresztül elszivattyúzható az iszap – alkalmasak a haltermelésre. A vizet rendszeresen szűrik, és kiépítettek egy cseppfolyós oxigénrendszert is, amelynek segítségével a medencék alján kialakított körgyűrűn keresztül beoldott oxigént tudnak egyenletesen a vízbe juttatni. De mielőtt elmélyülnénk a halas szakmában, rákérdeztünk, hogy mióta foglalkozik a hallal. Pongor Ferenc eredetileg biotechnológus, biotechnológiával foglalkozott, a hallal csak később került kapcsolatba, a Debreceni Egyetemen azonban megtanulta az alapokat.

Ezt a szakmát nem lehet könyvből megtanulni, illetve a halászat, a haltermelés megtanulása egész életre szóló program,

– mondta. Például ami működik kint az intenzív rendszerben, nem feltétlenül a legjobb megoldás a RAS-ban, mondta Ferenc.

Két év ugyan nem hosszú idő, de Pongor Ferenc már elért sikereket, azzal együtt, hogy a folyami (szürke) harcsa tápos nevelése még kísérleti stádiumban van. Különösen igaz ez a recirkulációs rendszerre. A legnagyobb probléma a megfelelő tápreceptúra hiánya, ennek kialakítása érdekében még ma is folynak a kutatások. Nem véletlen, hogy Pongor Ferenc is azt hangsúlyozta, hogy

saját tápreceptúra kidolgozása és a táp gyártása a legfontosabb feladata.

Szeretnének együttműködni a Debreceni Egyetem halbiológiai tanszékének kollégáival, és ennek érdekében már meg is tették a kezdőlépéseket. A kezdeti lépések – különösen a haltermelésben – kockázattal is járnak, hiszen a vízminőségtől a halegészségügyi problémák megoldásáig mindenre oda kell figyelni – és hiábavaló a figyelem, ha rossz minőségű víz kerül be a csatornáról. Pongor Ferencéknek elsősorban az oxigénhiánnyal kell megküzdeniük (no meg a szürke harcsát megtámadó darakórral), de több ízben előfordultak már mérgezések is a felszíni csatornába belemosódott (és/vagy belemosott) különféle permetszerek következtében.

Folyamatosan mérik a víz paramétereit, és a halállományt is ellenőrzik (szétválogatják stb.), de azt még nem tudták megmérni, hogy egy-egy hal mennyi tápot eszik.

Ez elsősorban a medencéknél probléma. Ezért is döntöttek a recirkulációs rendszer megépítése mellett, mert az zárt technológia, felszíni vizektől mentes, így könnyebb mérni a paramétereit.

A recirkrendszer megépítésével egyúttal „új lábat is növesztett” a cég, és mivel rengeteg műanyag eszközre, alkatrészre, medencére, tartályokra volt szükségük hozzá, kialakítottak egy műanyaghegesztő üzemet is. Elsődleges céljuk az volt vele, hogy saját műanyag berendezéseiket legyártsák, és csak később terveztek üzletet csinálni belőle. De Miskolczi Csaba, a cég üzletkötője korán hozta az üzleteket, és az új megrendeléseket csak úgy tudták teljesíteni, ha az üzemet is fejlesztik. Ma már tapasztalt szakembergárda dolgozik a jól felszerelt műhelyben, az azt vezető szakember 18 éve foglalkozik tartálygyártással. Referenciamunkákkal is rendelkeznek, a határon innenről és a határon túlról is. Dolgoztak Romániában, a Coca Colának, Franciaországba tartályokat gyártottak, Spanyolországba szintén. Az igazán látványos látnivaló a saját recirkrendszerük.

Hosszú távra tervezik mindkét tevékenységüket. Ezt igazolja az is, hogy a műanyaggyártó üzemben megcélozták az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését, és minden kollégának le kell tennie a minősített hegesztő vizsgát.

Pongor Ferenc a beszélgetés végén megemlítette, hogy a haltermelő cégek egyedi igényeinek megfelelően legyártják a műanyag berendezéseket, akár egy komplett recirkulációs rendszert is. Ez azért fontos, mert az ágazat egyik kitörési pontja az intenzív haltermelés felfuttatása. Miskolczi Csaba ehhez hozzátette, hogy a határidőket betartják, gyorsan, és jó áron dolgoznak. Elégedett ügyfeleket szeretnének látni, mert hosszú távon ez a kifizetődő.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Halászati Lapok
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.