Back to top

Megfér egymással a haltermelés és a műanyaggyártás

A Biofloc Kft.-vel RAS-rendszerek és műanyag tartályok révén kerültünk kapcsolatba, ám Kabán járva kiderült, hogy komoly, 27 kádat tartalmazó intenzív telepükön évente 100 tonna szürke harcsát tenyésztenek recirkulációs rendszerben. A céget ezúttal is Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával látogattuk meg. Pongor Ferenc és Miskolczi Csaba, a Biofloc Kft. két prominens vezetője fogadott bennünket.

A kabai cukorgyár volt az ország legkorszerűbb gyára a múlt rendszerben. A rendszerváltás után ezt a gyárat is privatizálták, ám az Európai Unió megszüntette a cukorkvóta rendszert, így ez a gyár is bezárta kapuit a répaszállítmányok előtt. A 270 hektáros üzem területén ipari parkot alakítottak ki, a gyár teljes infrastruktúráját felhasználva. A cukorgyártáshoz óriási betonmedencékre volt szükség, amelyekben a földekről beérkezett répát megmosták (igazából ezek dorr ülepítő medencék, amelyeket szennyvíz kezelésre használtak. Ilyen ülepítő medencék működnek a szennyvíztelepeken is). A vizet a Keleti-főcsatornából vették, külön csatornán keresztül.

Ezek a medencék egyenként 6 ezer köbméteres betontározók (három van belőlük), és a jó vízellátásnak köszönhetően haltermelésre is alkalmasak.

Ideálisak a körülmények, bár a több, mint négy méter mély vízben igen nehéz nyomon követni a halállomány fejlődését, és a munka eredményét csak a lehalászáskor tudják pontosan felmérni.

Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó
Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó

Pongor Ferenc, fiatal ember lévén (32 éves), szerényen nyilatkozik. Két éve kezdték el a folyami harcsa intenzív tartását, mert úgy ítélték meg, hogy a kónikusan kialakított medencék – az aljukon középen zsomp van, amelyekből kavicsszűrőn keresztül elszivattyúzható az iszap – alkalmasak a haltermelésre. A vizet rendszeresen szűrik, és kiépítettek egy cseppfolyós oxigénrendszert is, amelynek segítségével a medencék alján kialakított körgyűrűn keresztül beoldott oxigént tudnak egyenletesen a vízbe juttatni. De mielőtt elmélyülnénk a halas szakmában, rákérdeztünk, hogy mióta foglalkozik a hallal. Pongor Ferenc eredetileg biotechnológus, biotechnológiával foglalkozott, a hallal csak később került kapcsolatba, a Debreceni Egyetemen azonban megtanulta az alapokat.

Ezt a szakmát nem lehet könyvből megtanulni, illetve a halászat, a haltermelés megtanulása egész életre szóló program,

– mondta. Például ami működik kint az intenzív rendszerben, nem feltétlenül a legjobb megoldás a RAS-ban, mondta Ferenc.

Két év ugyan nem hosszú idő, de Pongor Ferenc már elért sikereket, azzal együtt, hogy a folyami (szürke) harcsa tápos nevelése még kísérleti stádiumban van. Különösen igaz ez a recirkulációs rendszerre. A legnagyobb probléma a megfelelő tápreceptúra hiánya, ennek kialakítása érdekében még ma is folynak a kutatások. Nem véletlen, hogy Pongor Ferenc is azt hangsúlyozta, hogy

saját tápreceptúra kidolgozása és a táp gyártása a legfontosabb feladata.

Szeretnének együttműködni a Debreceni Egyetem halbiológiai tanszékének kollégáival, és ennek érdekében már meg is tették a kezdőlépéseket. A kezdeti lépések – különösen a haltermelésben – kockázattal is járnak, hiszen a vízminőségtől a halegészségügyi problémák megoldásáig mindenre oda kell figyelni – és hiábavaló a figyelem, ha rossz minőségű víz kerül be a csatornáról. Pongor Ferencéknek elsősorban az oxigénhiánnyal kell megküzdeniük (no meg a szürke harcsát megtámadó darakórral), de több ízben előfordultak már mérgezések is a felszíni csatornába belemosódott (és/vagy belemosott) különféle permetszerek következtében.

Folyamatosan mérik a víz paramétereit, és a halállományt is ellenőrzik (szétválogatják stb.), de azt még nem tudták megmérni, hogy egy-egy hal mennyi tápot eszik.

Ez elsősorban a medencéknél probléma. Ezért is döntöttek a recirkulációs rendszer megépítése mellett, mert az zárt technológia, felszíni vizektől mentes, így könnyebb mérni a paramétereit.

A recirkrendszer megépítésével egyúttal „új lábat is növesztett” a cég, és mivel rengeteg műanyag eszközre, alkatrészre, medencére, tartályokra volt szükségük hozzá, kialakítottak egy műanyaghegesztő üzemet is. Elsődleges céljuk az volt vele, hogy saját műanyag berendezéseiket legyártsák, és csak később terveztek üzletet csinálni belőle. De Miskolczi Csaba, a cég üzletkötője korán hozta az üzleteket, és az új megrendeléseket csak úgy tudták teljesíteni, ha az üzemet is fejlesztik. Ma már tapasztalt szakembergárda dolgozik a jól felszerelt műhelyben, az azt vezető szakember 18 éve foglalkozik tartálygyártással. Referenciamunkákkal is rendelkeznek, a határon innenről és a határon túlról is. Dolgoztak Romániában, a Coca Colának, Franciaországba tartályokat gyártottak, Spanyolországba szintén. Az igazán látványos látnivaló a saját recirkrendszerük.

Hosszú távra tervezik mindkét tevékenységüket. Ezt igazolja az is, hogy a műanyaggyártó üzemben megcélozták az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését, és minden kollégának le kell tennie a minősített hegesztő vizsgát.

Pongor Ferenc a beszélgetés végén megemlítette, hogy a haltermelő cégek egyedi igényeinek megfelelően legyártják a műanyag berendezéseket, akár egy komplett recirkulációs rendszert is. Ez azért fontos, mert az ágazat egyik kitörési pontja az intenzív haltermelés felfuttatása. Miskolczi Csaba ehhez hozzátette, hogy a határidőket betartják, gyorsan, és jó áron dolgoznak. Elégedett ügyfeleket szeretnének látni, mert hosszú távon ez a kifizetődő.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Halászati Lapok
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A franciák miniatűr birkái a Föld legkisebb ökológiai fűnyírói

Az ouessant (ejtsd: ueszan) a legkisebb testméretű ismert juhfajta Földünkön. Több évszázados szelekciója során alig módosították eredeti tulajdonságait. Nevezetesen kevésbé szapora, az anyák évente csak egy utódot hoznak világra.

Nyulak a Lurdy Házban

Immár hagyomány, hogy a Lurdy Házban megrendezett macskakiállítással egy időben nyúlkiállítás is várja az érdeklődőket. Az elmúlt hétvégén sem volt ez másként, annak ellenére, hogy a nyulaknál már megkezdődött a tenyészszezon, így viszonylag korlátozott számban érkeztek a rendezvényre.

Piacvédő intézkedésekre van szükség a tojáságazatban

Termelői összefogással ugyan sikerült megakadályozni azokat a német nagyberuházásokat, amelyek tönkretették volna szinte a teljes hazai tojáságazatot, ugyanakkor az agrárium kis és közepes szereplőinek szükségük lenne nemzeti hatáskörben kialakított piacvédő intézkedésekre — mondta Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

36 bárány született az 50 éve lefagyasztott szaporítóanyagból

A Sydney-i Egyetem kutatói világ legrégibb, 50 éve lefagyasztott spermájával ugyanolyan sikeresen termékenyítettek meg merinó juhokat Ausztráliában, mint frissen lefagyasztott hímivarsejtekkel.

Túl aranyos ritkaság: amerikai kunkori fülű macska

Még 2008–2009-ben történt, hogy a Zoo Cat's Cattery akkori tulajdonosa, Zolnai János Szolnokon egy tenyésztőtársával közösen importált Belgiumból amerikai kunkori fülű macskákat. Ennek az első macskapárnak beszerzése úttörő lépés volt, hiszen új fajta képviselői voltak hazánkban.

Extrém sport a méhészet

Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította.

Tyúkok csípték nyakon a betolakodó rókát

Egészen szokatlan módon vesztette életét a kíváncsi ravaszdi egy francia iskola tyúkóljában. Az ól automatikusan záródó ajtaja, és a harcias baromfik okozták a vesztét.

Húsmentes hetet tartanak Hollandiában

Tavaly rendezték meg először, és a sikeren felbuzdulva az idén is megtartják a nemzeti húsmentes hetet Hollandiában március 11–17. között. Komoly lökést adhat a kezdeményezés népszerűségének, hogy a nagynevű Wageningen Egyetem is melléállt.

Az állattartás elkötelezettje

Országh Béla gazdaságának legújabb jövevénye egy alig néhány napos cigája kosbárány. A fiatal gazdálkodó gyerekkora óta tart állatokat, jelenleg őshonos jószágokat tenyészt. Balatonszentgyörgyi birtokán számos négylábú és többféle baromfi található. Mint lapunknak elmondta, az állattartás amellett, hogy nem könnyű és áldozatokat kíván, sok élményt nyújt, így mindenkinek ajánlja legalább hobbi szinten.

Galamb a déli féltekéről

Nehéz elképzelni, hogy a rendszerváltás előtt – bő negyed évszázada – még hazánkban mennyivel kevesebb ritka madárfajt tartottak, mint napjainkban. Vonatkozik ez a különféle galambokra is, hiszen akkoriban a házigalamb különféle fajtái mellett jószerivel csak a kacagógerle és a gyémántgalamb élt a portákon.