Back to top

Megfér egymással a haltermelés és a műanyaggyártás

A Biofloc Kft.-vel RAS-rendszerek és műanyag tartályok révén kerültünk kapcsolatba, ám Kabán járva kiderült, hogy komoly, 27 kádat tartalmazó intenzív telepükön évente 100 tonna szürke harcsát tenyésztenek recirkulációs rendszerben. A céget ezúttal is Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával látogattuk meg. Pongor Ferenc és Miskolczi Csaba, a Biofloc Kft. két prominens vezetője fogadott bennünket.

A kabai cukorgyár volt az ország legkorszerűbb gyára a múlt rendszerben. A rendszerváltás után ezt a gyárat is privatizálták, ám az Európai Unió megszüntette a cukorkvóta rendszert, így ez a gyár is bezárta kapuit a répaszállítmányok előtt. A 270 hektáros üzem területén ipari parkot alakítottak ki, a gyár teljes infrastruktúráját felhasználva. A cukorgyártáshoz óriási betonmedencékre volt szükség, amelyekben a földekről beérkezett répát megmosták (igazából ezek dorr ülepítő medencék, amelyeket szennyvíz kezelésre használtak. Ilyen ülepítő medencék működnek a szennyvíztelepeken is). A vizet a Keleti-főcsatornából vették, külön csatornán keresztül.

Ezek a medencék egyenként 6 ezer köbméteres betontározók (három van belőlük), és a jó vízellátásnak köszönhetően haltermelésre is alkalmasak.

Ideálisak a körülmények, bár a több, mint négy méter mély vízben igen nehéz nyomon követni a halállomány fejlődését, és a munka eredményét csak a lehalászáskor tudják pontosan felmérni.

Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó
Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó

Pongor Ferenc, fiatal ember lévén (32 éves), szerényen nyilatkozik. Két éve kezdték el a folyami harcsa intenzív tartását, mert úgy ítélték meg, hogy a kónikusan kialakított medencék – az aljukon középen zsomp van, amelyekből kavicsszűrőn keresztül elszivattyúzható az iszap – alkalmasak a haltermelésre. A vizet rendszeresen szűrik, és kiépítettek egy cseppfolyós oxigénrendszert is, amelynek segítségével a medencék alján kialakított körgyűrűn keresztül beoldott oxigént tudnak egyenletesen a vízbe juttatni. De mielőtt elmélyülnénk a halas szakmában, rákérdeztünk, hogy mióta foglalkozik a hallal. Pongor Ferenc eredetileg biotechnológus, biotechnológiával foglalkozott, a hallal csak később került kapcsolatba, a Debreceni Egyetemen azonban megtanulta az alapokat.

Ezt a szakmát nem lehet könyvből megtanulni, illetve a halászat, a haltermelés megtanulása egész életre szóló program,

– mondta. Például ami működik kint az intenzív rendszerben, nem feltétlenül a legjobb megoldás a RAS-ban, mondta Ferenc.

Két év ugyan nem hosszú idő, de Pongor Ferenc már elért sikereket, azzal együtt, hogy a folyami (szürke) harcsa tápos nevelése még kísérleti stádiumban van. Különösen igaz ez a recirkulációs rendszerre. A legnagyobb probléma a megfelelő tápreceptúra hiánya, ennek kialakítása érdekében még ma is folynak a kutatások. Nem véletlen, hogy Pongor Ferenc is azt hangsúlyozta, hogy

saját tápreceptúra kidolgozása és a táp gyártása a legfontosabb feladata.

Szeretnének együttműködni a Debreceni Egyetem halbiológiai tanszékének kollégáival, és ennek érdekében már meg is tették a kezdőlépéseket. A kezdeti lépések – különösen a haltermelésben – kockázattal is járnak, hiszen a vízminőségtől a halegészségügyi problémák megoldásáig mindenre oda kell figyelni – és hiábavaló a figyelem, ha rossz minőségű víz kerül be a csatornáról. Pongor Ferencéknek elsősorban az oxigénhiánnyal kell megküzdeniük (no meg a szürke harcsát megtámadó darakórral), de több ízben előfordultak már mérgezések is a felszíni csatornába belemosódott (és/vagy belemosott) különféle permetszerek következtében.

Folyamatosan mérik a víz paramétereit, és a halállományt is ellenőrzik (szétválogatják stb.), de azt még nem tudták megmérni, hogy egy-egy hal mennyi tápot eszik.

Ez elsősorban a medencéknél probléma. Ezért is döntöttek a recirkulációs rendszer megépítése mellett, mert az zárt technológia, felszíni vizektől mentes, így könnyebb mérni a paramétereit.

A recirkrendszer megépítésével egyúttal „új lábat is növesztett” a cég, és mivel rengeteg műanyag eszközre, alkatrészre, medencére, tartályokra volt szükségük hozzá, kialakítottak egy műanyaghegesztő üzemet is. Elsődleges céljuk az volt vele, hogy saját műanyag berendezéseiket legyártsák, és csak később terveztek üzletet csinálni belőle. De Miskolczi Csaba, a cég üzletkötője korán hozta az üzleteket, és az új megrendeléseket csak úgy tudták teljesíteni, ha az üzemet is fejlesztik. Ma már tapasztalt szakembergárda dolgozik a jól felszerelt műhelyben, az azt vezető szakember 18 éve foglalkozik tartálygyártással. Referenciamunkákkal is rendelkeznek, a határon innenről és a határon túlról is. Dolgoztak Romániában, a Coca Colának, Franciaországba tartályokat gyártottak, Spanyolországba szintén. Az igazán látványos látnivaló a saját recirkrendszerük.

Hosszú távra tervezik mindkét tevékenységüket. Ezt igazolja az is, hogy a műanyaggyártó üzemben megcélozták az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését, és minden kollégának le kell tennie a minősített hegesztő vizsgát.

Pongor Ferenc a beszélgetés végén megemlítette, hogy a haltermelő cégek egyedi igényeinek megfelelően legyártják a műanyag berendezéseket, akár egy komplett recirkulációs rendszert is. Ez azért fontos, mert az ágazat egyik kitörési pontja az intenzív haltermelés felfuttatása. Miskolczi Csaba ehhez hozzátette, hogy a határidőket betartják, gyorsan, és jó áron dolgoznak. Elégedett ügyfeleket szeretnének látni, mert hosszú távon ez a kifizetődő.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Halászati Lapok
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyon megugrottak a sertésárak

Négy héttel ezelőtt jelentős felvásárlási áremelkedés indult a vágósertés-piacon. A 11. héten a kilogrammonkénti átlagár még 347,10 Ft volt, ami a 12. héten 2 Ft-tal, a 13. héten 17,50 Ft-tal, a 14. héten pedig példátlanul magasan, 28,40 Ft-tal, 395 Ft-ra drágult. Négy hét alatt ez közel 50 forintos árnövekedés! Természetesen mindezt persze nagy örömmel nyugtázzák a termelők.

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

Mától újabb hat halfaj fogási tilalma kezdődik

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy április 15-től újabb hat halfaj fogási tilalmi ideje kezdődik el. A garda, a domolykó a paduc, a szilvaorrú keszeg, a jászkeszeg, valamint a márna fogására vonatkozó korlátozás jövő hétfőtől május 31-ig tart.

Tíz százalékkal emelkedhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források - jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

A világ legintelligensebb madara

A keapapagáj a világ legintelligensebb madarai közé tartozik, ám hogy a ranglétra csúcsán is áll-e, nehéz eldönteni, hiszen különböző kutatási módszerekkel más-más szempontrendszer szerint közelítik meg az állatokat. Egyes kutatások szerint azonban madarunk értelmi képességei valóban a legjobbak, még a csimpánzokat is megelőzik.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.

Kukorékolóművész Elő-Ázsiából

Hazájában, Elő-Ázsiában a denizli kukorékoló házityúkfajtát nem külső jellemzői, hanem kukorékolási tulajdonságára szelektálták. Európában, főként Németországba kerülve hozzáláttak a fajtaszerű kialakításához, és törekedtek a fajtajellemzők egységes létrehozására is. A denizli büszke tartása miatt viadortyúkra emlékeztet, ugyanakkor vaskos parlagityúk-formát mutat.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Juhászat és húsfeldolgozás ellenszélben

Vészesen csökken a juhok száma Magyarországon. Ez a folyamat Juhász Pált kétszeresen is kedvezőtlenül érinti. Juh törzstenyésztő, és ha kevesebb az anyajuh az országban, kevesebb tenyészállatot vesznek tőle. A termékpálya másik végén pedig – miután a Kapos Ternero Húsipari Kft ügyvezető igazgatója – kevesebb lesz a vágójuh is és kisebb eséllyel vásárolhat megfelelő alapanyagot.