Back to top

Nem várt mellékhatás: állatpatikára csapott le a Nébih

Humán-egészségügyi veszélyt is rejt az a gyakorlat, amit egy budapesti állatpatikában tapasztaltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) inspektorai. Az üzlet alkalmazottja a hatósági próbavásárlás során állatorvosi vény nélkül kiadott egy, az emberi egészség szempontjából kritikusan fontos antibiotikumot tartalmazó készítményt. A patikával szemben eljárást indított a Nébih.

Egy budapesti állatpatikában tartottak próbavásárlást február végén a Nébih inspektorai. Az ellenőrzés során vény nélkül kiadott készítmény egy enrofloxacin nevű hatóanyagot tartalmaz, amely macskák és kutyák légúti, húgyúti és bőrbetegségeinek kezelésére szolgál.

A gyakorlat veszélyességét jól mutatja, hogy egy, „nem elsőként választandó” hatóanyagról van szó: csak olyan klinikai esetekben ajánlott, melyeknél az egyéb antibiotikummal végzett terápia nem eredményez gyógyulást, és akkor is kizárólag nagy körültekintéssel.

A WHO humán szempontból a kritikusan fontosnak minősített antibiotikumok közé sorolja: azaz az embergyógyászat számára is nélkülözhetetlen, és állatgyógyászati használatának visszaszorítására kell törekedni, hogy lehetőség szerint még a következő generációk bakteriális fertőzései esetén is sikerrel alkalmazhassák.

Egy ilyen antibiotikumot állatorvosi diagnózist igazoló vény nélkül, meghatározott dózis és adagolási időtartam nélkül, csupán kérésre kiadni hatalmas felelőtlenség és hosszú távon kockázatos. Az állatpatikával szemben eljárást indított a Nébih.

Olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek alkalmazása kockázatot jelenthet az állatra, az alkalmazó személyre vagy a környezetre, kizárólag állatorvosi vényre adható ki.

A receptet csak állatorvos állíthatja ki, a felírt adagot pedig a kezeléshez szükséges legkisebb mennyiségre kell korlátozni. A vényen szerepelnie kell az állatorvos nevének, székhelyének, telefonszámának, működési engedély számának, amit az állatorvos aláírásával és kamarai bélyegzőjének lenyomatával hitelesít.

Azt, hogy egy készítmény vényköteles-e vagy sem, gondos szakmai mérlegelést követően az engedélyező hatóság dönti el. Antibiotikumoknál erre nincs lehetőség: Magyarországon valamennyi antibiotikum, akár emberek, akár állatok gyógykezelésére szolgál, szigorúan vényköteles. Az antibiotikumok felírását minden esetben orvosi vagy állatorvosi vizsgálatnak kell megelőznie, és csak szakember döntheti el a gyógyszer adagját és az adagolás időtartamát is, hisz alkalmazása „veszélyes üzem”, nem csupán a lehetséges mellékhatások, hanem az antibiotikum rezisztencia jelentette veszély miatt is.

Az antibiotikumok ugyanis nemcsak gyógyítanak, hanem szelekciós nyomást is gyakorolnak a velük találkozó baktériumokra.

Ennek következtében a rájuk kevésbé érzékeny törzsek fognak egyre inkább elszaporodni. A rezisztencia kialakulásának esélye az egyes antibiotikum csoportok esetében különböző, de többé-kevésbé valamennyit érinti, és a veszély annál nagyobb, minél kevésbé kontrollált a felhasználás.

Forrás: 
NÉBIH Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.