Back to top

Így védjük meg a karalábénkat

A karalábé termesztésével már a rómaiak is foglalkoztak. Hazánkban a 16. században kezdték termeszteni, ekkor már hajtatták is. C-vitamin-tartalma a levélben mintegy háromszorosa a gumóénak, amit Néhány országban szívesen fogyasztanak. Mivel hidegtűrő növény, főleg fűtés nélküli fólia alatt hajtatják. Kórokozói és kártevői az alacsony termesztési hőmérséklet ellenére is akadnak.

A vírusos betegségek közül a karalábémozaik a fiatal leveleken – elsősorban az erek mentén – világos- és sötétzöld mozaikos foltokat idéz elő. A karalábé gyűrűsfoltossága jeleként a leveleken sötétbarna gyűrűk láthatók. Mindkét betegség esetében a fő- és mellékerek kivilágosodnak, a levelek torzulnak, a növények satnyulnak. A kórokozók növénynedvvel is átvihetők, de fő terjesztőik a levéltetvek.

Megelőzésként a termesztőberendezésből és a környékéről távolítsuk el a gyomnövényeket, mert a keresztes virágúak vírusgazdák lehetnek.

Mivel vírusölő szerek nincsenek, a levéltetvek ellen megjelenésüktől kezdve azonnal védekezni kell! A művelőeszközöket gyakran fertőtlenítsük!

A rizoktóniás palántadőlésnél csíranövény és a palánták gyökérnyaki része elbarnul, befűződik, a növények foltokban kidőlnek, elpusztulnak.
A rizoktóniás palántadőlésnél csíranövény és a palánták gyökérnyaki része elbarnul, befűződik, a növények foltokban kidőlnek, elpusztulnak.
A gombás betegségek közül a rizoktóniás palántadőlés rendszeresen kialakuló betegség. A csíranövény és a palánták gyökérnyaki része elbarnul, befűződik, a növények foltokban kidőlnek, elpusztulnak.

Megelőzésként magvetés után azonnal, és a kelés után ismét öntözzük be a talajt a kórokozó ellen hatásos növényvédő szerrel (Lásd a táblázatban.). Kiültetéskor az elparásodott szártövű növényeket semmisítsük meg.

A karalábéperonoszpóra elsősorban a palántákat veszélyezteti, de a kórokozó számára kedvező körülmények között a kiültetett állományt is fertőzi. A levél színén szögletes, sárgászöld, később beszáradó foltok, fonákán fehér „kivirágzás” (sporangiumtartó gyep) tűnik szembe. Fertőzési források a növénymaradványok és a keresztesvirágú gyomnövények. Ezért fordítsunk nagy gondot a gyommentesítésre és a fólia alatti növénymaradványok eltávolítására. A kórokozó szaporítóképletei légmozgással vagy vízzel jutnak a levelekre. Lehetőleg a talajt öntözzük, hogy a levelek ne legyenek vizesek. A szaporítóképletek képződésére az alacsony hőmérséklet (8–10 oC) kedvező. A tünetek észlelése után, szükség szerint 2-3 alkalommal permetezzünk, az élelmezés- és egészségügyi várakozási időket betartva.

Élettani betegségek

A gumó felrepedése csökkenti a piaci értéket, mivel a gumón hosszanti, különböző mélységű repedések keletkeznek. Előidézője az egyenetlen vízellátás. A fásodásra való hajlam fajtatulajdonság is, amit a fajtaleírások közölnek. A vetőmag vásárlásánál ügyeljünk erre. A karalábé korai felmagzásának előidézője az alacsony hőmérséklet. A palánták felmagzási hajlamát a fajtaleírások szintén közlik. Fűtetlen fólia alatti hajtatásra a hidegtűrő fajtákat válasszuk. Az említett élettani betegségek inkább a régi, bevált, kedvelt fajtákra jellemzőek. Az új nemesítésű fajták már ellenállóbbak.

A fűtetlen fóliában hajtatott karalábé kártevői a szabadban is károsító és ott áttelelő rovarok, amelyek telelés után betelepednek a termesztőberendezésbe.

A földibolhák a növények szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak.
A földibolhák a növények szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak.
A keresztesvirágúak földibolháinak több faja is károsít. Vannak köztük egyszínűek, zöldes vagy kékes fémfényűek és feketék és sárgán csíkozottak. 2-3 mm hosszúságú bogarak. Mindegyik faj kifejlett (imágó) alakban telel a talajban vagy a növénymaradványok között. Kora tavasszal előjönnek, betelepednek a hajtatóházba és megkezdik károsításukat.

Csak a fiatal növényeken és csak a tavaszi hajtatásban okoznak kártételt.

A kifejlett bogarak a növények szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak, amelyeken keresztül megnő a növények párologtatása. Az így bekövetkező vízveszteséget a növény fejletlen gyökérzetével nem tudja pótolni a hideg talajból, ezért növekedésében, fejlődésében visszamarad, gyakran el is pusztul.

Figyelem!

A karalábéban kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre, de szükség esetén az egyéb káposztafélékben engedélyezett szerek valamelyikére „szükséghelyzeti engedély” kérhető a hatóságtól.

Szürke színű, ragacsos fogólapok csalogatják a bolhákat. Észlelésükkor, még a kártétel előtt kezdjük el a védekezést. Mivel a betelepedés általában elhúzódik, a kezeléseket meg kell ismételni.

A tavaszi káposztalégy lárvái a gyökereket és a szár alsó, talajban lévő részét károsítják.
A tavaszi káposztalégy lárvái a gyökereket és a szár alsó, talajban lévő részét károsítják.
A tavaszi káposztalégy lárvái (nyűvei) a gyökereket és a szár alsó, talajban lévő részét károsítják. A vékonyabb gyökereket felélik, az idősebbeket összefurkálják. A megtámadott növények a növekedésben visszamaradnak, hervadnak, súlyos kártétel esetén elpusztulnak.

A kártevő nagyon hasonló a házilégyhez. Szabadföldön rajzik, a hajtatóházba berepülve tojásait a gyökérnyakhoz rakja. A kikelő lárvák azonnal megkezdik táplálkozásukat, majd kifejlődve a talajban bábozódnak. Évente három nemzedéke van, de az első a legveszélyesebb. Az imágók ellen megjelenésükkor permetezéssel, a fiatal lárvák ellen talajfertőtlenítő granulátum kiszórásával és beöntözésével védekezhetünk.

A karalábét ne ültessük mélyre, különben a nyüvek gyökerein kívül a gumó alsó részét is károsítják.

A repceszár-ormányos is szabadföldön telel át. Imágói korán, már márciusban betelepednek a fóliaházba. Tojásaikat a levélnyélbe vagy a főérbe rakják. A kikelő lárvák (kukacok) a levélnyélen keresztül a szárba hatolnak, ott járatokat készítenek, amelyekben csoportosan táplálkoznak.

Bio tipp!

A kiültetett káposztafélék fiatal palántáit megvédhetjük a tavaszi káposztalégy lárvájától, ha a tő köré filcből, vastagabb kartonpapírból vagy kiselejtezett padlószőnyeg-darabból készített gallért fektetünk. Fontos, hogy a vizet átengedje, és ne pöndörödjön fel, vagy ne bomoljon le, ha nedvesség éri. A káposztalégy tojásrakását előzhetjük meg a káposztagallérral. Elkészítéséhez egy CD-t körberajzolunk a filcdarabon, majd kivágjuk a kört és bevágjuk a közepéig, ahol még egy rövid Y-bevágást ejtünk, hogy a palánta szárához illeszthessük a posztókorongot. Alaposan öntözzük be a növény tövét, hogy a talajhoz tapadjon, ne fújja le a szél. A gallért érésig a növény körül hagyhatjuk. Olcsó és egyszerű, vegyszermentes megoldás. (P.E.)

A repceszár-ormányos imágói már márciusban betelepednek a fóliaházba.
A repceszár-ormányos imágói már márciusban betelepednek a fóliaházba.
A károsított növények fejlődésükben visszamaradnak, hervadnak, végül el is pusztulhatnak.

A kártevő 3-4 mm nagyságú, sötétszürke ormányosbogár. Könnyen felismerhető a hátán lévő fehér foltról. Évente egy nemzedéke fejlődik, imágói az avarban telelnek.

Betelepedésükkor azonnal védekeznünk kell ellenük, még mielőtt a tojásaikat leraknák. Ez rendszerint egybeesik a káposztalégy elleni védekezés időpontjával.

A káposzta-levéltetű a fiatal, még növekedésben lévő leveleket szívogatja
A káposzta-levéltetű a fiatal, még növekedésben lévő leveleket szívogatja
A káposzta-levéltetű szabadföldön tojás alakban, növénymaradványokon telel. Tavasszal a szárnyas egyedek berepülnek a termesztőberendezésbe, ahol a kedvező feltételek mellett szaporodásuk felgyorsul. A fiatal, még növekedésben lévő leveleket szívogatják, amelyek torzulnak, a növények sínylődnek, felületüket a viaszos, szürke levéltetvek telepei lepik el . Az állatok megjelenésekor a közvetlen kártételük és a vírusos betegségek átvitelének megakadályozása érdekében is azonnal védekezni kell. Mivel a betelepedésük folyamatos, szaporodásuk gyors, rendkívül sok utódot hoznak létre, így a permetezések ismétlése feltétlenül indokolt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

Szakma Sztár Fesztivál a szakmatanulás népszerűsítésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezte meg március közepén a 22. Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban. Az idén két, a mezőgazdasághoz köthető szakma, a kertépítés és a virágkötészet fiatal művelői is részt vettek a fesztiválon.

A változékony 2018-as év tanulságai a szőlősben

A tavalyi év változékony időjárása a szőlőt károsító rovarok és gombás betegségek élettevékenységét is befolyásolta. A csapadékos tavasz inkább a gombás fertőzéseknek kedvezett, az átlagosnál melegebb nyár folyamán viszont a lisztharmat-fertőzések mellett a kártevők, így például a kártevő atkák, tarka szőlőmoly, darazsak is jelentősen felszaporodtak a szőlőtőkéken.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Újra indul a zártkertek megújítását célzó program

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.