Back to top

Elkezdődik a tavaszi rókavakcinázás

2019. március 30-a és április 14-e között országosan megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása. Az immunizálás a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet alapján zajlik. A tavaszi vakcinázás Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történik.

A vírus Európában az elmúlt két évtizedben a mentesítési programnak köszönhetően jelentősen visszaszorult. Nyugat-Európában egy-egy behurcolt példán kívül gyakorlatilag megszűnt az észlelt esetek száma,

Közép-Európában több országban is szórványosan jelentkezik a vírus, de a Kárpátalján még igen nagy számban fordul elő, ezért az EU támogatásával Ukrajnában is megkezdődött a vakcinázási program.

Fotó: MTI - Kovács Attila
A veszettség hazánkban először inkább urbánus kórnak számított, a betegség főleg a kutyákra és macskákra volt veszélyes. Az 1930-as évektől a kötelezővé tett ebnyilvántartás és védőoltás kiűzte a városokból a kórt. Ekkor az erdei állatok immunizálása még nem történt meg, emiatt 1966 után először a Dunántúlon jelentkezett robbanásszerűen a betegség, ami 1970-ben az egész országra kiterjedt.

Hazánkban a vörös róka (Vulpes vulpes) tekinthető a veszettség fő terjesztőének, és mivel a vírus állatról emberre is átterjedhet (zoonózis), így 1992-ben elkezdődött a rókák országos vakcinázása.

Veszettségfelmérés céljából a vadászok által elejtett rókáknak egy részét laboratóriumi vizsgálat alá vonják.

3500-5000 vizsgált egyed alapján 2013-ban 24, 2014-ben 23, 2017-ben egy rókában mutattak ki veszettséget Magyarországon. A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szabályai értelmében, amennyiben az ország területén két évig nem fordul elő veszettség, Magyarország veszettségtől mentesnek nyilvánítható.

A veszettségmentes státus fenntartásáért hazánkban tavaszi és őszi immunizálási program keretében orális vakcinázás folyik. A vakcina tartalmú csalik kiszórása kisrepülőgépről történik; lakott területeken nem történik immunizálás.

Abban az esetben, ha a vakcina kijuttatását végző személyzet a repülőgépről észleli bármilyen tevékenységet végző, a szabadban mozgó emberek jelenlétét, szünetelteti a csali kiszórását.

„A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 8. § (5) bekezdése szerint az illetékes járási főállatorvos 21 napos ebzárlatot és legeltetési tilalmat köteles elrendelni annak érdekében, hogy a kijuttatott, vakcinát tartalmazó csalétkeket a vörös rókák helyett ne a háziállatok vegyék fel”.

Fotó: Pixabay
A lakosságot piros színű plakátok figyelmeztetik a vakcinázott területeken arra, hogy tartás magunkat távol és háziállataikat a csalétektől. 2020-ra az Európai Bizottság valamennyi tagállamában szeretné felszámolni a vírust.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

A kinigli múltja és jelene

Nem is lehetne más aktuálisabb, mint a nyúl, így húsvét közeledtével. A mindenki által dajkált, aranyos és tüneményes szőrgombócról különféle foltos tapsifülesek jutnak az ember eszébe. Ezeknek a házi kedvenceknek az őse az üregi nyúl, amit Európába az ókori népek telepítettek be.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Változatlan forgatókönyv: a szakestély

A selmeci diákhagyományok jelenleg is élő rendezvényét, a szakestélyt lázas előkészület előzi meg, amit a Major domus irányít. A terem lefoglalása, berendezése, a névre szóló meghívó, az úgynevezett invitáló czédula szétküldése, a sör megrendelése, a zsíros kenyerek elkészítése, a leendő tisztségviselőkkel való egyeztetés után elérkezik a várva várt pillanat.

Tart a támogatási szezon: állatjólét és egységes kérelem

A tavasz nem csupán az ilyenkor esedékes munkák, hanem a támogatások igénylésének fő időszaka is. Ezen a téren voltak és vannak teendők, hiszen a minap zárult le az emelt összegű baromfi állatjóléti támogatás igénylése és április 9-től beadhatók az egységes támogatási kérelmek is.

Indul a gombaszezon

Annak ellenére, hogy Magyarországon meglehetősen sok erdei gomba terem, rendkívül kevés az olyan étterem száma, amelyben kínálják is a terméket. Pedig a gombászásnak nagy hagyománya van itthon, és az általános fogyasztásban sem áll a legutolsó helyen az ország.