Az iparági érdekeket jobban figyelembe vevő élelmiszerkönyvre lenne szükség – jegyezte meg Magyar Élelmiszerkönyv (MÉK) aktuális, törvény szerinti megújítására utalva Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián. Mindezt az MSM (a mechanikusan lefejtett hús) körüli problémákkal illusztrálta: ugyanis
A három részből álló szabályozás az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszerminőségi, élelmiszerjelölési és élelmiszerbiztonsági kötelező előírások gyűjteménye. Mint Dr. Felkai Beáta Olga, az agrártárca főosztályvezetője elmondta, a MÉK tartalmát alakító testületek ötéves megbízatása ez év végén lejár, addig még lehet változtatási javaslatokat megfogalmazni. Hozzátette, az még nem eldöntött tény, hogy e bizottságok mandátuma, illetve a MÉK jövőbeli kötelező felülvizsgálati idejének hossza mennyi legyen, de mindkettőnél felmerült a három vagy az öt év is.
Csorbai Attila mellett Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója és Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke is egyetértett azzal, hogy a MÉK szükséges és fontos eleme a hazai szabályozásnak. Bár, mint Éder Tamás megjegyezte,
hiszen volt, aki erős szabályozó, más hatékony fogyasztóvédelmi, míg szintén mások minőségjavítási eszközként tekintettek rá.
Azt ő is elismerte, hogy sok cég nem vette komolyan a MÉK-bizottsági egyeztetéseket. Ahogy fogalmazott – úgyis, mint a Hússzövetség elnöke –, a húsipar részéről a további közöny nem tartható, mert annak súlyos következményei lehetnek.
Elvileg az élelmiszerkönyvi előírások valamennyi, Magyarországon forgalmazott élelmiszertermékre vonatkozik, ám ez a gyakorlatban nincs így!
– A be nem tartatásából származó előnyök elég nagyok – utalt a problémára sejtelmesen Éder Tamás. Azt hozzátette, hogy jellemzően külföldi cégeknél csapódik le ez az előny.
Ezt Harcz Zoltán is megerősítette. Mint mondta, ha lennének hatékonyabb ellenőrzések, azok a tejágazat hazai szereplőinek piaci jelenlétét növelné. Csorbai Attila pedig felvetette, hogy a jövőben a MÉK-nek ne legyen piackorlátozó hatása.
Az észrevételekre Felkai Beáta Olga azt mondta, hogy a tárcának az a szándéka, hogy a szakbizottságokban hiteles iparági képviselők legyenek, akik közvetíthetik az ágazati javaslatokat. Megjegyezte, hogy a bizottságban az ipart képviselő szakbizottsági tagok tagsága nem személyre fog szólni, így megoldható lesz a szavazati joggal való delegálás. További szándék, hogy e testületek számát limitálják, és a gördülékenyebb döntéshozatal érdekében az ügy- és eljárásrendeket is átalakítsák.