A kertészek gyakran használnak fonálférgeket (nematodákat), hogy megszabaduljanak a talajban élő káros rovaroktól,ugyanis a fonalférgek olyan jellegzetes kémiai vegyületeket termelnek, amelyek elriasztják ezeket a kártevőket. Az Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában előforduló
A Funkcionális Ökológia című projektben, a texasi és a pennsylvaniai egyetem entomológusai rájöttek, hogy mind a krumplibogár, mind a fejlődésben lévő burgonya reagál a talajban lévő fonálférgek jelenlétére. Bár a krumplibogarak a növény föld feletti részén táplálkoznak, érintkezésbe kerülhetnek a fonalférgekkel akkor, amikor új növényi áldozatot keresnek, vagy amikor a lárváikat a földbe temetik.
Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a ragadozók és kártevők vonzódnak az illatanyagokhoz, amelyek segítenek megtalálni az áldozatot. Itt meg akartuk fordítani a helyzetet, hogy meggyőződjünk arról, a rovarok és a növények érzékelhetik-e a ragadozók kémiai aláírásait, vagyis szagát – mondta dr. Anjel Helms, a kutatásban résztvevő entomológus.
A fonálférgek és szimbiotikus baktériumaik megtámadják és megölik a talajban élő rovarokat. Ezáltal használhatóvá válnak sok kártevő szabályozására, ami természetes és hatékony alternatívája a kémiai növényvédő szereknek, továbbá nem károsítják a katicabogarakat, földigilisztákat és más hasznos lényeket.
A kutatók bebizonyították, hogy a fonálférgekkel fertőzött elhullott rovarok jellegzetes szagot árasztanak, amelyek különböznek az egészséges rovarok illatától.
A kutatók arra következtetnek, hogy a krumplibogarak a fonálférgekben az utódaik túlélésére potenciális veszélyt jelentenek.
Érdekes módon a burgonya reagál a fonalférgek jelenlétére és működtetni kezdi a védelmi mechanizmusát. Az ellenőrzött növény levelein 40%-al kevesebb krumplibogár volt, mint ott ahol a talaj nem tartalmazott fonálférgeket.
Következtetni lehet arra, hogy a fonalférgek jelenléte figyelmezteti a növényt az őt károsító rovarokra, és a növény a megfelelő védekezési reakciókat alkalmazni tudja. A fonalférgek nem csak a rovarokat ölik meg a talajban, hanem olyan vegyi anyagokat termelnek, amelyek megvédik a növényt.
A kijuttatáshoz az ideális a 12 és 30°C közötti hőmérséklet. Mivel érzékenyek az UV-sugárzásra, ezért a műveletet célszerű este, vagy borús időben végezni. Nedves talajba kell kihelyezni, majd azt rendszeresen öntözni a kijuttatás utáni hetekben is, mert a talaj kiszáradása a fonálférgek pusztulásához vezet.
A talajba kerülve aztán a fonálférgek mint biológiai talajfertőtlenítők működnek.