Back to top

Apadó árak, lanyhuló forgalom a vágómaha-piacon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint januárban - az egy évvel korábbihoz viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 12 Ft-tal, a vágóbaromfié 13 Ft-tal, a vágósertésé 10 Ft-tal drágult, a vágómarháé viszont 36 Ft-tal visszaesett. A nyerstejért 1 Ft-tal, a tojásért 3 Ft-tal adtak kevesebbet.

A KSH gyorstájékoztatója szerint 2019. I. hónapjában a vágósertés termelői ára (malac és süldő nélkül) 352 Ft/kg volt, 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Januárban a 2018 első havi kilogrammonkénti 342 Ft-tal szemben az adásvételi átlagár 10 Ft-tal nőtt, ugyanakkor az egy hónappal korábbi, december havi 360 forintról 8 forinttal visszaesett. Decemberhez képest januárban dinamikusan, 28 ezer hízóval 338 ezer egyedre szökött fel az értékesítés, de ez még így is 22 ezerrel elmaradt a tavaly januári forgalomtól. Ekkor a 2018 évinél 6,2 százalékkal kisebb létszámú, összesen 39683 tonna súlyú vágóalapanyagot vásároltak fel a feldolgozók. Az eladási átlagsúly a múlt évi 115,6 kg-mal szemben 117,4 kg volt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a sertéságazatot akár 50 milliárd Ft gazdasági kár is érheti az afrikai sertéspestis miatt, mivel nem exportálhatunk sertéshúst többek között Japánba, Kínába és Dél-Koreába sem.

Decemberhez viszonyítva tovább csökkent a felvásárlási ár a vágómarha-piacon januárban, és ezzel párhuzamosan a forgalom is lanyhult.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019 januárjában 377 Ft/kg volt, 8,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve ilyenkor. Az eladási ár kilónként 36 Ft-tal elmaradt a 2018 januáritól, és sajnos az egy hónappal korábbi, decemberi ártól is 19 Ft-tal olcsóbb lett, ennek hatására ötéves mélypontjára süllyedt.

Egy év alatt drasztikusan, 5093 db-ról 3715-ra zuhant a forgalom, összességében a létszám 27,1 százalékkal, az összsúly pedig 14,2 százalékkal csökkent az elmúlt évben.

Januárban, a decemberi árakhoz képest, a felfelé ívelő forgalom mellett jócskán, 105 Ft-ról 99 Ft-ra zsugorodott a nyerstej átlagára. Ez az ár 2018 első hónapival összevetve kilogrammonként 1 Ft áresést jelent. Egy hónap alatt látványosan, 5905 tonnával nőtt a feldolgozóknak átadott tej mennyisége, ugyanakkor 2374 tonnával elmaradt az egy évvel korábbitól. A zsírtartalom 3,8%, a fehérje-koncentráció pedig 3,4% volt.

KSH adatai szerint 2019 I hónapjában a nyerstej átlagára 1,1 százalékkal gyengült, az értékesítés 135046 tonnát, az árbevétel 13,4 milliárd Ft-ot tett ki.

A 2019. I. hónapjában a vágójuh termelői átlagára 788 Ft/kg volt, 1,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a tejes bárányoké 933 Ft/kg, a pecsenyebárányoké 789 Ft/kg, az átlagár pedig 900 Ft volt. Az eladott vágóalapanyag 303 tonnát tett ki, tavalyhoz képest 2,9 százalékkal kevesebbet. A januári 788 forintos ár a decemberi árnál tetemesen, 68 Ft-tal kevesebb. Ebben a hónapban 303 tonna volt a forgalom, 9 tonnával kevesebb, mint egy éve, és az előző hónaphoz képest is apadt a felvásárolás.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi kilónkénti átlagára 2019. január hónapban - 2018 év azonos hónapjával összevetve - 4,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a pecsenyecsirke ára 6,2 százalékkal, a vágópulykáé 1,2 százalékkal nőtt, a vágókacsáé viszont 1,6 százalékkal csökkent. A drágulásban és az árban korábban listavezető húsliba 0,8 százalékkal lett olcsóbb. A január 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átadott vágóbaromfi össztömege 48418 tonna volt, 1,3 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ban, jóllehet jócskán túlszárnyalta az előző havi teljesítményt. A baromfiszektor első havi kibocsájtása 8735 tonnával felülmúlta a rivális sertéságazatét, ami mindenképp lendületes évadnyitónak számít.

Januárban - 2018. I. hónapjához viszonyítva – a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 257 Ft/kg, illetve 242 Ft/kg: vágóliba: 765 Ft/kg, illetve 771 Ft/kg; vágópulyka: 376 Ft/kg, illetve 371 Ft/kg; vágókacsa: 319 Ft/kg, illetve 324 Ft/kg. Ebben a hónapban a vágókacsáért kilónként 5 Ft-tal, a vágólibáért 6 Ft-tal adtak kevesebbet, a vágópulykáért viszont 5 Ft-tal, a keresletben élenjáró pecsenyecsirkéért pedig 15 Ft-tal fizettek többet a felvásárlók. Decemberhez képest a vágócsirke ára kilónként 6 Ft-tal, a vágólibáé tetemesen, 116 Ft-tal erősödött, a vágókacsáé viszont 11 Ft-tal, a vágópulykáé 4 Ft-tal gyengült.

A január 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átadott vágóbaromfi össztömege 48418 tonna volt, 1,3%-kal kevesebb, mint a 2018-ban, jóllehet jócskán túlszárnyalta az előző havi teljesítményt.

A baromfiszektor első havi kibocsájtása 8735 tonnával felülmúlta a rivális sertéságazatét, ami mindenképp lendületes évadnyitónak számít.

KSH gyorstájékoztatója szerint 2019. I. hónapban az étkezési tojás termelői átlagára 19 Ft volt, 12,3 százalékkal kevesebb, mint 2018 év első hónapjában. Januárban, decemberhez képest immár 3 hónapja nem változott a tojás ára. A 19 Ft/db termelői árhoz, 24,50 Ft/db csomagolóhelyi ár, 40,80 Ft/db fogyasztói ár társult, ami rávilágít arra, hogy a jövedelem hol csapódik le.

Forrás: 
KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Kertekkel és napelemekkel szórja tele a városokat a Lidl

Az olasz Lidl megnyitotta első olyan üzletét, melynek tetején városi kertet alakított ki. A terv egy civil szervezet bevonásával valósult meg. Közben Belgiumban 7200 napelemet szerel fel boltjai tetejére.

Nem segített a húsvét a tojástermelőkön

Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Mobil borfogyasztási szokások: vásárlást segítő applikációk

A borvilág dinamikus terület, folyton mozgásban és változásban van. A Bloomberg 2018-ban végzett felmérést a trendeket keresve, és érdekes megállapításokat tett.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.

Nagyon megugrottak a sertésárak

Négy héttel ezelőtt jelentős felvásárlási áremelkedés indult a vágósertés-piacon. A 11. héten a kilogrammonkénti átlagár még 347,10 Ft volt, ami a 12. héten 2 Ft-tal, a 13. héten 17,50 Ft-tal, a 14. héten pedig példátlanul magasan, 28,40 Ft-tal, 395 Ft-ra drágult. Négy hét alatt ez közel 50 forintos árnövekedés! Természetesen mindezt persze nagy örömmel nyugtázzák a termelők.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.