Back to top

Biztosítás segíti az exportot - Nemfizetés esetén sincs tragédia

Az EXIM név alatt integráltan működő Eximbank és Magyar Exporthitel Biztosító intézménypáros nem csupán hitellel, hanem biztosítással is segíti a harmadik országokba irányuló exportot.

A MEHIB állami háttérrel és állami viszontgaranciával, uniós jogszabályoknak megfelelően biztosíthatja a vevőket, vagyis arra ad lehetőséget, hogy a mezőgazdasági, illetve az agráriumhoz kapcsolódó feldolgozott terméket előállító vállalkozások egy kicsit bátrabban lépjenek a külpiacokra. A vevő nem fizetése, csődje, vagy akár politikai bonyodalmak, sőt háborúk esetén is megkapja az általa leszállított termék vagy szolgáltatás ellenértékét a magyar exportőr.

Az EXIM nemcsak banki, ha­nem biztosítási szolgáltatásokat is nyújt a harmadik országokba árut szállító hazai cégeknek, hiszen célja a magyar áruk és szolgáltatások külpiaci értékesítésének támogatása. Az ezzel kapcsolatos feladatok integrált ellátásában a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) nyújtja az exportfinanszírozást és az exportcélú garanciákat, míg a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) az exporthitel-biztosítást.

A MEHIB kulcsszerepet vállal az agrárexport külföldi fizetési kockázatainak kezelésében. Olyan agrártermék-exportőrök részére kí­nál megoldásokat, akik gyorsan forgó árukat (FMCG) értékesítenek halasztott – minimum 45 napos, maximum 18 hónapos – fizetési ha­­táridővel jellemzően rendszeresen egy stabil ügyfélkörnek. Ez a megoldás azonkívül, hogy biztonságos, jelentősen javíthatja a magyar exportőrök tárgyalási pozícióit is. MEHIB biztosítás nélkül az exportőr a vevő nemfizetési kockázatát folyamatosan kénytelen vállalni a részére nyújtott kvázi áruhitel miatt, vagyis lényegében sosem lehet teljesen biztos abban, hogy a már kiszállított árut a vevő ki is fizeti. A harmadik országokban lévő eltérő jogrendszer esetén jóval nehezebb a jogos igényeket is érvényesíteni, mint esetleg egy uniós tagországban működő partnernél. Mindezek miatt a biztosítás nélküli exportügylet meglehetősen magas rizikót jelenthet a cégvezető számára.

Az exportőrnek azt kell eldöntenie, hogy a vevőkockázatokat hogyan kezeli: megtartja és a cégen belül vállalja, vagy áthárítja a kockázatot a MEHIB-re. Amennyiben transzferálja a kockázatot, úgy a MEHIB vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt, a biztosítási esemény – azaz a nemfizetés – közvetlen és kizárólagos következményeként bekövetkezett kárt a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosított részére megfizeti. A MEHIB igény szerint a gyártási időszakra szóló kiegészítő fedezetet is nyújt külön díjfizetés mellett.

A különböző EU-s jogszabályoknak való megfelelés kapcsán a MEHIB nem vállalhat kockázatot úgynevezett piacképes országokban, melyek a következők: EU, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Svájc, Norvégia. Ezenfelül meg kell felelni a magyar hányad követelménynek. A MEHIB biztosítást az állami költségvetés készfizető kezessége garantálja, ezért csak olyan termé­kek exportjára köthető, melyek leg­alább 50 százalékban magyar származásúnak minősülnek. A magyar származást igazoló származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől legkésőbb a kiszállítást követő 60. napig kell beszereznie az exportőrnek.

A MEHIB és az ügyfél között megkötött szerződés lényeges ele­me, hogy határozatlan idejű konstrukcióról van szó, amely éves biztosítási időszakokra osztódik. A biztosítási időszak végén, legkésőbb 30 napos határidővel mondható fel vagy módosítható. Lényegében tehát egy keretjellegű szerződésről van szó, amelyben minden olyan vevő fedezetet kap, amelyre a biztosító hitellimitet állapít meg. Fontos szempont az is, hogy a követelés nem lehetett vitatott, azaz a teljesítésnek elismertnek kell lennie.

A legtipikusabb biztosítási esemény, ha a kiszállított áruhoz kapcsoló fizetési esedékesség 60 napja fennáll. További biztosítási esemény a vevő csődje, felszámolása, vagy ha az adott ország jogrendjében meghatározott hasonló típusú eljárások következnek be. Ilyen lehet az is, ha politikai események miatt nem folyik be az áru ellenértéke, vagyis olyan állami, önkormányzati vagy hatósági intézkedés történik, amely a fizetést lehetetlenné teszi, esetleg moratórium vagy háború késleltetné a teljesítést.

Fontos, hogy a fent vázolt biztosítási konstrukció díjtétele függ a vevő pénzügyi minősítésétől, a futamidőtől, valamint az önrésztől, amely 1–25 százalék között mozoghat. A www.exim.hu honlapon található biztosítási díjkalkulátor segítségével tájékoztató jelleggel megállapíthatók a várható díjak egy adott ügyletre nézve. Például egy 6-os skálán 4-es vevőkockázati besorolással rendelkező 160 000 000 forint éves forgalmat lebonyolító vevő esetében, 10 százalékos önrész és 3 hónapos futamidő mellett a biztosítás díja az ügylet értékének 0,967 százaléka.

Az EXIM felminősítése

A Standard & Poor’s és a Fitch Ratings hitelminősítők az Eximbank Zrt. hitelbesorolását egy szinttel feljebb javították, elismerve a magyar nemzetgazdaság kiegyensúlyozott növekedését és a bank megfelelő gazdaságösztönző tevékenységét. A döntés következtében elérhető alacsonyabb forrásköltségeken keresztül az Eximbank a jövőben még nagyobb mértékben képes hozzájárulni az állami költségvetési erőforrások jövedelmező felhasználásához.

A Standard & Poor’s és a Fitch Ratings tájékoztatása alapján a hitelminősítők az Eximbank Zrt. hitelbesorolását „BBB mínuszról” „BBB”-re javították, stabil kilátással. A bank rövid lejáratú devizaadósságát szintén egy szinttel feljebb javították a hitelminősítő ügynökségek: a Standard & Poor’s „A-3” besorolásról „A-2”-re, míg a Fitch Ratings „F3” minősítésről „F2”-re emelte. A hitelbesorolás javításával az Eximbank kedvezőbb pénzügyi lehetőségekhez és forrásokhoz juthat, ezáltal a hazai exportáló vállalkozások részére hatékonyabb finanszírozási szolgáltatásokat tud biztosítani, elősegítve a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar exportkapacitások bővülését. A Standard & Poor’s döntésekor kiemelte, hogy az Eximbank elkötelezetten finanszírozza a hazai exportáló kkv-kat, amely az állam tulajdonosi szerepvállalásával kiegészülve hatékony gazdaságélénkítő tevékenységnek bizonyul.

A bank minősítésének javítását megelőzte, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő 2019. február 15-én – elismerve a magyar gazdaság évek óta tartó kiegyensúlyozott, stabil növekedését, az államadósság és a külső sérülékenység csökkenését – „BBB mínuszról” „BBB”-re emelte a Magyar Állam hitelbesorolását, stabil kilátással. A Fitch Ratings hitelminősítő 2019. február 22-én hasonlóképpen „BBB mínuszról” „BBB”-re emelte a Magyar Állam hitelbesorolását, ugyancsak stabil kilátással.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Kertekkel és napelemekkel szórja tele a városokat a Lidl

Az olasz Lidl megnyitotta első olyan üzletét, melynek tetején városi kertet alakított ki. A terv egy civil szervezet bevonásával valósult meg. Közben Belgiumban 7200 napelemet szerel fel boltjai tetejére.

Mobil borfogyasztási szokások: vásárlást segítő applikációk

A borvilág dinamikus terület, folyton mozgásban és változásban van. A Bloomberg 2018-ban végzett felmérést a trendeket keresve, és érdekes megállapításokat tett.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

Egyre több a magyar bor

Az Európai Unió bortermelése a nemzetközi állománynak több mint hatvan százalékát tette ki az előző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből

Megszünteti létfontosságú kávé-vésztartalékait Svájc

A két világháború között született törvény arra kötelez 15 kávéforgalmazó céget, hogy képezzenek 15 300 tonnás állandó "vastartalékot" nyers kávébabból.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Három héttel korábban indult a hazai szamócaszezon

Korábban indult az idei eperszezon: már kapható magyar áru is. Az ára egyelőre még az import háromszorosa, de hétről hétre csökken majd. Vélhetően hamarabb le is fog érni, így aki pünkösdkor szeretne befőzni, valószínűleg nem kap már hozzá alapanyagot.

Juhászat és húsfeldolgozás ellenszélben

Vészesen csökken a juhok száma Magyarországon. Ez a folyamat Juhász Pált kétszeresen is kedvezőtlenül érinti. Juh törzstenyésztő, és ha kevesebb az anyajuh az országban, kevesebb tenyészállatot vesznek tőle. A termékpálya másik végén pedig – miután a Kapos Ternero Húsipari Kft ügyvezető igazgatója – kevesebb lesz a vágójuh is és kisebb eséllyel vásárolhat megfelelő alapanyagot.