0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Elsősorban növényházban lehet tisztán biológiai alapú növényvédelmet folytatni, de mind több a szabadföldön bevethető megoldás. A természet a lehetőségek széles tárházát nyújtja a hasznos rovaroktól egészen a talajlakó gombákig, baktériumokig, illetve az olyan anyagokig, amelyekkel a növények természetes ellenálló képességét lehet működésbe hozni még a fertőzések előtt.

A klasszikus biológiai védekezéssel még a 19. században kezdtek először próbálkozni a szőlőfiloxéra leküzdésére,

akkor Amerikából próbáltak ragadozóatkát betelepíteni Európába, majd a hétpettyes katicát utaztatták Új-Zélandra levéltetvek elleni védekezésül.

A ragadozó és parazitoid ízeltlábúak számos faját használjuk most is: vannak, amelyeket kis zacskóban rakunk ki a növényházban (pl. ragadozó poloska), másokat egyik ültetvényből a másikba lehet vinni, miután összegyűjtöttük a telelő egyedeiket (pl. ragadozó atka), illetve szabadon bocsátott és a természetben fennmaradó faj pl. (fürkészdarázs) gazdagíthatja a hazai ökoszisztémát. Ezt a módszert a behurcolt kártevők ellen vetik be, amikor az eredeti élőhelyükről célzottan betelepítik a természetes ellenségüket.

Az új fajok behozatalának megvannak a kockázatai, amit rossz tapasztalatok után igyekszünk elkerülni. Ha úgynevezett generalista ragadozót vagy parazitoidot vetünk be, fennáll a veszély, hogy nemcsak a célszervezetet szorítja vissza, hanem más rovarokat is megtámad, vagy a honos rokonai elől veszi el a táplálékot. Ez utóbbi történik napjainkban a harlekinkaticával.

Elsősorban molykártevőktől védhetjük meg az ültetvényeket, ha megakadályozzuk a párosodásukat, és azzal a tojásrakást. Erre a célra alkalmas a feromonos légtértelítés, amit mind nagyobb területen használnak hazánkban is szőlő és gyümölcsök védelmére. Hasonló megoldás, ha valamilyen csalogatóanyaggal gyűjtjük össze a kártevőket, erre irányuló fejlesztések folynak a Növényvédelmi Kutatóintézetben.

Talajlakó kártevők ellen lehet védekezni fonálférgekkel, amelyek a légzőnyílásokon keresztül hatolnak be a rovarlárvák testébe és a magukkal hurcolt baktériumok pusztítják el azt. A fonálférgek tovább szaporodnak a testében, majd újabb áldozatot keresnek. Munkájuk akkor hatékony, ha állandóan nedves a talaj és legalább 12 °C-os. A fonálférgek más fajai viszont veszélyes károsítók, ellenük pedig hurokvető gombát lehet bevetni.

Különböző mikrogombák másként is hasznosak lehetnek a számunkra, például káros rovarok vagy más talajlakó gombafajok elpusztításával, kiszorításával. A baktériumok és vírusok is hasznos segítőink, gondoljunk csak a Bacillus thuringiensis hatóanyagú rovarölő szerekre, vagy az almamoly granulovírust tartalmazó készítményekre. Baktérium termeli a spinozad rovarölő hatóanyagot, ami tehát a biológiai növényvédő szerek körébe tartozik, de a hagyományos növényvédelemben is használják.

Növényi eredetű hatóanyag a régóta ismert piretrin, amit máig lehet alkalmazni a biotermesztésben, vagy a neem-fa magjából nyert azadiraktin, ami természetes eredetű felszívódó, biológiai kitinszintézis-gátló és táplálkozás blokkoló rovarölő szer.

A Kertészet és Szőlészet jövő heti tematikus lapszáma a már zöldségtermesztési technológiává érett megoldásokat ismerteti és kitér a dísznövény- és a gyümölcstermesztésben használható hasznos élő szervezetekre is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu