Back to top

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A GDP számításhoz is használt mutató, a bruttó hozzáadott érték 2018-ban 1137,4 milliárd forint volt, változatlan áron 5,9 százalékkal bővült. A két fő jövedelmezőségi mutató a kétszeresére emelkedett: a termelési tényezők jövedelme 94,6, a nettó vállalkozói jövedelem 109,8 százalékkal múlta felül a 2010. évit. A mezőgazdaság munkaerő felhasználása (összhangban a munkaerőhiánnyal és az üzemszerkezet folyamatos átalakulásával) csökkent. A mezőgazdasági termelés 404,9 ezer éves munkaerőegységet igényelt 2018-ban, 3,9 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben.

A KSH a közelmúltban publikálta a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSzR) második előzetesét, amely a mezőgazdaság főbb termelési és jövedelmi folyamatairól ad tájékoztatást. Az adatok szerint a mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, ennek köszönhetően újabb rekordszintet ért el, meghaladta a 2700 milliárd forintot. Ehhez a növénytermesztés és az állattenyésztés is hozzájárult.

Az ágazat kibocsátása 2018-ban 2720,3 milliárd forint, amely folyó áron 4,8 százalékkal haladja meg az előző évit. A kibocsátás volumene 3,6, a termelői árak 1,2 százalékkal növekedtek.

A növénytermesztés esetében volumen- és áremelkedés is megfigyelhető, míg az állattenyésztés növekvő termelése mellett csökkentek az árak. A növénytermesztés kibocsátása 2018-ban 1590,8 milliárd forint, folyó áron 5,7 százalékkal múlja felül az előző évit, a kibocsátás volumene 2,6, a termelői árak 3,0 százalékkal emelkedtek. Az állattenyésztés kibocsátása 942,8 milliárd forint volt, folyó áron 3,7, változatlan áron 5,7 százalékkal emelkedett (a termelői árak 1,8 százalékkal csökkentek).

A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal nőtt az első előzetes adatok szerint. Az ipari növények és a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoportban bővülés történt. A gabonafélék kibocsátása változatlan áron, összességében 6,8 szá­zalékkal lett nagyobb. A kukorica kibocsátásának volumene jelentősen emelkedett, a búzáé az előző évi szinten maradt.

Az ipari növények kibocsátása változatlan áron 4,8 százalékkal kisebb volt az előző évinél, közülük a napraforgó volumene esett vissza a legnagyobb mértékben, és csupán a repcéé emelkedett. A takarmánynövények kibocsátása 3,3, a gyümölcsféléké 13,8 százalékkal bővült, a burgonyáé változatlan maradt. A kertészeti termékek volumene 2,4 százalékkal csökkent, a paradicsom termelésének növekedése csak mérsékelni tudta a visszaesést.

Az élő állatok kibocsátása 8,1, az állati termékeké 0,6 százalékkal több volt, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az összes megfigyelt állatfaj kibocsátása növekedett, a legnagyobb mértékben a baromfié. Az állati termékek közül a tej kibocsátása kismértékben emelkedett, a tojásé lényegében változatlan maradt.

Az említettek hatására csak kis­mértékben változott a mezőgazdaság kibocsátásának szerkezete: a növénytermesztés részesedése enyhén nőtt (58,0-ról 58,2 százalékra), míg az állattenyésztésé, a mezőgazdasági szolgáltatásoké és a másodlagos tevékenységeké pedig mérséklődött (35,0-ről 34,9 százalékra, illetve 7,0-ről 6,9 százalékra).

A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputok) értéke folyó áron 6,0 százalékkal növekedett 2018-ban, ami a volumen 1,8, és az árak 4,1 százalékos emelkedésének tudható be.

Az imént leírtak hatására a bruttó hozzáadott érték 2018-ban 1137,4 milliárd forint volt, folyó áron 3,2, változatlan áron 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

A mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is javult 2018-ban. A termelési tényezők jövedelme 1249,3 milliárd forint volt, 2,9 százalékkal emelkedett, a nettó vállalkozói jövedelem 733,9 milliárd forintos értéke pedig 2,6 százalékkal haladta meg a 2017. évi értéket.

A mezőgazdaság munkaerő felhasználása (összhangban a munkaerőhiánnyal és az üzemszerkezet folyamatos átalakulásával) csökkent. A mezőgazdasági termelés 404,9 ezer éves munkaerőegységet igényelt 2018-ban, 3,9 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben. Ezen belül a nem fizetett munkaerő-felhasználás 5,4 százalékos csökkenése volt a meghatározó, a fizetett munkaerő felhasználása az előző évi szinten maradt (-0,4%).

Az elmúlt években a nem fizetett munkaerő-felhasználás folyamatos csökkenése mellett emelkedett a fizetett munkaerő felhasználása. A fizetett munkaerő 17,2 százalékkal növekedett 2010 óta, a nem fizetett munkaerő pedig 17,4 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban. Mindez a mezőgazdaságban általánosan megfigyelhető szerkezetváltozást tükrözi: a kicsi, többnyire önellátásra, kiegészítő tevékenységként termelő gazdaságok visszaszorulása mellett nő az életképes méretű, árutermelő gazdaságok jelentősége, amelyek a gazdálkodók és családjuk mellett egyre több alkalmazottnak munkát is adnak. A fizetett munkaerő-felhasználás 2018-as stagnálása elsősorban a munkaerőhiánynak tudható be.

A jövedelmezőség növekedésének és a munkaerő-felhasználás csökkenésének hatására a munkaerőegységre jutó reáljövedelem 2018-ban 3,3 százalékkal növekedett.

Több éves távlatban nagymértékben emelkedett a mezőgazdaság teljesítménye és ágazati szintű jövedelmezősége. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2018 között folyó áron 61,3 százalékkal, változatlan áron 32,8 százalékkal növekedett. A két fő jövedelmezőségi mutató a kétszeresére emelkedett: a termelési tényezők jövedelme 94,6, a nettó vállalkozói jövedelem 109,8 százalékkal múlta felül a 2010. évit.

Az agrárgazdaság húzta az exporttöbbletet

A nemzetgazdaság 2018. évi 5,6 milliárd eurós külkereskedelmi többletéhez az agrárgazdaság 2,9 milliárd euróval járult hozzá, ha az exportált élelmiszert és mezőgazdasági termékeket egyaránt számba vesszük – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a közelmúltban az Agrárium 2019 konferencián, Kecskeméten.

A szaktárca államtitkára az agrárszakma immár hetedik alkalommal megrendezett eseményén kiemelte, hogy 2018-ban a mezőgazdaság ismét tovább tudott növekedni, 3,6 százalékkal emelkedett a kibocsátása. A növénytermesztés volumene 2,6 százalékkal az állattenyésztésé pedig 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Hangsúlyozta, hogy a kedvező gazdaságpolitikai és piaci körülmények között a mezőgazdasági beruházások 8,3 százalékkal nőttek a tavalyi évben, a gazdálkodók 2018-ban közel 350 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az idén 98,4 milliárd forint áll rendelkezésre a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokra. Ez a keretösszeg azt is lehetővé teszi a szaktárca számára, hogy a már meglévő támogatási konstrukciókat fenntartsa és a jövőben új programokat indítson.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvetlen támogatások végfizetésére és a határozatok kipostázására áprilisban kerül sor. Eddig összesen 381 milliárd Ft közvetlen támogatást utaltak át a gazdáknak.

Kis Miklós, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencia kerekasztal-beszélgetésén a Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán elmondta: már közel 620 milliárd forint megítélt támogatás szolgálja az agrárberuházások megvalósulását, amelyek kivitelezése zömmel az idei év végéig befejeződnek. Ehhez a szaktárca és a kifizető ügynökség a lehetőségeihez és a jogszabályi feltételekhez mérten minden segítséget megad a nyertes gazdálkodók számára.

Az államtitkár továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy az Agrárminisztérium megkezdte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a Vidékfejlesztési Program forrásainak prioritások közötti átcsoportosítása érdekében. Ennek eredményétől függően lehetőség nyílhat arra, hogy a fel nem használt források átkerülhessenek a program azon intézkedéseire, ahol még nem történt döntés pl. innovációs pályázat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Csúszásmentes, hűthető, fűthető padlóelemek

Különleges padlóborításokat, fűtött és hűtött rácspadozatot fejlesztett sertésistállókba a Fournier francia cég. A már szabadalmaztatott megoldás, a Modulo-Therm padozat lehetővé teszi az optimális hőmérsékletű - hűthető, fűthető - zónák tetszés szerinti kialakítását a sertésistállókban.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Tájegységi iroda és új eszközpark a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreinek

Magyarország egynegyede természetközeli állapotban megmaradt terület, amire közösen kell vigyáznunk - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Béda-Karapancsa Tájegységi Iroda átadóján, szerdán Kölkeden.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.