Back to top

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Az Exeteri Egyetem állatorvos kutatója, Helen Fielding vezette a kutatást, melynek keretében igyekeztek feltérképezni a brit hús és tejhasznú marhák mozgását a szigetországban. Ennek

meghatározó szerepe lehet a potenciális betegségek terjedésének megakadályozásában,

mely állatjóléti és gazdasági problémákat okozhat a brit agrárágazatban. Az eredményeket a Királyi Természettudományos Társaság (The Royal Society) publikálta.

A kutatók 75 millió szarvasmarha hivatalos adásvételi adatait elemezték ki 2001 és 2015 között.

Először azokat a közvetlen adásvételi eseményeket vizsgálták, amikor egyik gazdaság a másiknak ad el állatot. Ezután feltérképezték a „kapcsolati láncokat”, ami azon gazdaságok hálózatát jelenti, melyeket az értékesítés miatt mozgásban lévő marhák érintettek.

A tanulmány megállapította, hogy 12 hónapos periódus alatt a brit marhafarmok fele több, mint 1000 másik gazdasággal érintkezett valamilyen módon. 16 százalékuk pedig több, mint 10 ezer másik teleppel került közvetett vagy közvetlen kapcsolatban egy éven belül. (Ezt a láncolatot úgy is elképzelhetjük, mint egy közösségi oldalt: az ismerőseink ismerősein keresztül rengeteg másik emberhez eljuthatunk rövid időn belül. A gazdaságokon belül azonban a kapcsolat fizikai, nemcsak az online térben valósul meg...)

A tanulmány megállapította, hogy átlagosan 2001 és 2015 között több mint 13 ezer brit szarvasmarha farm állt kapcsolati láncban 10 ezernél is több másik gazdasággal csak az eladással, és ugyancsak 10 ezer másikkal a vásárlások okán – mindez egy éven belül.

A rengeteg összekapcsolódás miatt potenciálisan nő a veszélye az egyes farmok fertőződésének, illetve annak, hogy ők maguk is továbbadják azt.

Helen Fielding a kutatással kapcsolatban elmondta: „Felfedeztük, hogy a gazdaságok, még ha csak 1-2 másik farmról is vásárolják az állataikat, akkor is egy olyan láncolat végén lehetnek, mely őket és az állataikat több ezer másik telephez köti.”

„Például Devon megyében egy gazdaság egy évben hat szarvasmarhát vásárolt, négy különböző másik farmról. Az a négy azonban két lépés után már 10 másikhoz kapcsolódott. 12 hónapnyi visszakeresés után minden egyes kapcsolatot feltérképezve az az egy devoni gazdaság már 11132 másikkal állt kapcsolatban, olyanokkal is, melyek Kentben, Észak-Walesben illetve Orkneyban találhatóak – tekintélyes távolságra.”

A kutatásban szintén részt vevő Robbie McDonald professzor elmondta:

„Jelenleg nagyon nehéz a gazdáknak átlátni az állataik teljes élettörténetét, illetve annak a gazdaságnak a státuszát, ahonnan éppen vásárolták őket.

Ez a kutatás rámutat, hogy még azok a farmok is veszélynek vannak kitéve, akik óvatosan, csak néhány helyről szerzik be az állományukat – hiszen közvetett módon kapcsolatba kerülhetnek az ország bármely, ismeretlen gazdaságával is.”

„A brit farmok közötti kereskedelemmel létrejövő külterjes kapcsolati rendszerek jobb megértésével számszerűsíthetőek a betegségek terjedésének veszélyei, és segíthet egy kontroll stratégia létrehozásában is, mely a hatékony kereskedelmi gyakorlatokkal párhuzamosan tudna működni.”

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

Csúszásmentes, hűthető, fűthető padlóelemek

Különleges padlóborításokat, fűtött és hűtött rácspadozatot fejlesztett sertésistállókba a Fournier francia cég. A már szabadalmaztatott megoldás, a Modulo-Therm padozat lehetővé teszi az optimális hőmérsékletű - hűthető, fűthető - zónák tetszés szerinti kialakítását a sertésistállókban.

Kertekkel és napelemekkel szórja tele a városokat a Lidl

Az olasz Lidl megnyitotta első olyan üzletét, melynek tetején városi kertet alakított ki. A terv egy civil szervezet bevonásával valósult meg. Közben Belgiumban 7200 napelemet szerel fel boltjai tetejére.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Mobil borfogyasztási szokások: vásárlást segítő applikációk

A borvilág dinamikus terület, folyton mozgásban és változásban van. A Bloomberg 2018-ban végzett felmérést a trendeket keresve, és érdekes megállapításokat tett.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.