0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gyümölcsvédelem mind kevesebb vegyszerrel

Hogyan lehet megóvni a gyümölcsöket a károsítóktól, ha mind több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és az üzletláncok korlátozzák a kimutatható hatóanyagok számát? A gyártók nem állnak le a fejlesztéssel és egyre inkább környezetkímélő készítmények jelennek meg a piacon. A szabályozási környezetet és az új lehetőségeket mutatták be szakértők a FruitVeB által szervezett tanácskozáson Velencén.

Az Európai Unió 2018-ra a növényvédőszer-hatóanyagok kétharmadát már felülvizsgálta az új, veszélyességi besorolás szerint.

Soknak nem volt meg minden adata, amit a felülvizsgálat során megköveteltek, ezért kellett visszavonni az engedélyét vagy meghosszabbítani a várakozási idejét, korlátozni az egy évben megengedett kezelésszámot, esetleg csökkenteni a dózist, vagy méhkímélő technológiát előírni. Ennek következtében pedig lehet, hogy egy ismert készítmény továbbra is bevethető, de mondjuk a várakozási ideje annyira hosszú lett, hogy korai fajtáknál már kockázatos használni, mondta Nagy Géza, a Nébih munkatársa. Gyakran az adathiány miatt nem engedélyeznek újra egy hatóanyagot, és nincs elég idő a szükséges mérések, kísérletek elvégzésére. A tagországok hatóságai sem tudják szakmai alapon befolyásolni a növényvédő szerekről szóló bizottsági döntéseket, jó lenne, ha létrehoznának egy kockázatelemző csoportot, ami a döntés előtt érvényesíteni tudná a szakmai szempontokat.

A kiskultúrákban eddig sem volt sok felhasználható készítmény, például a csonthéjasok védelme jóval nehezebbé vált, és új készítmények bevezetése sem várható.

Nagyon komolyan kell tehát venni az integrált termesztési módszerek alkalmazását, ellenálló fajtákra érdemes váltani és a terület környezeti adottságait jól elviselő növényt kell telepíteni,

hangsúlyozta a szakember.

A növényvédelmet teszik felelőssé a kémiai forradalom minden káros mellékhatásáért, említette Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. A döntések inkább politikai, mint szakmai alapon születnek, a zöld lobbi nyomására. Az innovatív növényvédőszer-gyártókat tömörítő szervezet célja, hogy elősegítse a szakszerű és okszerű szerhasználatot, ugyanakkor javítani szeretné a növényvédelmi beavatkozások társadalmi elfogadottságát. Az emberek nem tudják, hogy

például a hormonháztartást érintő káros hatása miatt a kávé vagy a pálinka nem lehetne növényvédőszer-hatóanyag az EU-ban, olyan szigorúak a szabályok.

A gyártók szerint is módosítani kéne a jelenlegi uniós engedélyezési és zónahatárokat: Magyarország engedélyezés szerint a középsőbe, szermaradék szempontjából az északi zónába tartozik.

Az atkák elleni védekezés több szempontból is nehéz dolog: egyrészt nagyon apró, későn fölfedezhető kártevők, másrészt gyorsan szaporodnak, több nemzedékük fejlődik, és elég kevés hatékony szert használhatunk ellenük. Arra nagyon kell figyelni, hogy ne azonos rezisztenciacsoportba tartozó készítményeket váltogassunk, ha permetezünk atkák ellen. A sikeres védekezéshez tisztában kell lennünk azzal, hogy a népesség milyen arányban áll tojásból, lárvából és kifejlett alakokból, mert akkor tudunk megfelelő (tojásölő vagy a mozgó alakokat pusztító) szert választani. A legfontosabb azonban a kezelés időzítése, ehhez rendszeresen, mikroszkóppal vizsgáljuk a leveleket, ugyanis szabad szemmel csak a kifejlett atkákat vesszük észre, amikor már jó sok van belőlük, és elkéstünk e védekezéssel.

A tojás is atka, csak holnap fog szívogatni, hangsúlyozta Szabó Árpád, a SZIE Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék munkatársa.

Pénzes Béla egyetemi tanár, kajszitermesztő a kajszi növényvédelméről szólva három fontos feladatra hívta föl a figyelmet: védekezés a virágmonília ellen, a lombvédelem az apiognomóniás betegség ellen, és a gyümölcs megóvása a monília, a sztigmínás betegség és a gyümölcsmolyok károsításától. Tavaly már járványos megbetegedést okozott a hazánkban nemrég megtelepedett kórokozó, a Monilinia fructicola. A gomba az ép gyümölcsöt is képes megfertőzni. Szerencsére a gombás betegségek leküzdésére vannak jól bevált készítmények.

Az éghajlatváltozás és a termesztésbe vont új fajták új problémákat vetnek föl, mint a tafrinás levélfodrosodás kajszin, a napégés, a xantomónászos betegség megjelenése. Sajnos a barackmoly elleni egyszeri védekezésre alkalmas Insegar élelmezés-egészségügyi várakozási idejét 21 napra módosították, ami nem tartható biztonságosan az új korai fajták esetében.

Telepítésnél mindenki figyeljen arra, hogy ne ültessen vegyesen különböző érésidejű fajtákat, figyelmeztetett az előadó.

Nagyon régóta ismert jelenség a kajszi gutaütése, amit több okra lehet visszavezetni, most a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazmát tekintik az elsődleges kórokozónak. Ám az összeférhetetlen alany-nemes-kombinációjú fa is nagyon hasonló tüneteket mutatva pusztul el fiatal korban.

Magyarországon 2013 óta van jelen az ázsiai márványos poloska, ami eddig főként a lakosságot zavarta, mondta előadásában Vétek Gábor, a Rovartani Tanszék docense. A másfél centis, barna poloska bármilyen szállítmánnyal utazik szerte a világban, és rengeteg tápnövényen megél. Először Budapesten találták meg, de tavaly év végére az egész országban megtalálható volt.

Gazdasági kárt Pest megye déli részén okozott, almában. Gyümölcsökön besüppedő foltok alakulnak ki a szívogatása nyomán, alattuk a hús elbarnul. A poloskák kifejlett alakban telelnek zárt helyen, áprilisban jönnek elő. A hideget nem szereti, de a meleget jól bírja, nálunk valószínűleg két nemzedék alakul ki.

A rovar aggregációs feromonnal összecsalogatható, de a csapdák kiképzése és elhelyezése még nem egyértelmű, ugyanis

a feromon csak azt jelzi a számukra, hogy jó élőhely vagy táplálékforrás van a közelben.

Célszerű lehet a gyümölcsösön kívül elhelyezni a csapdákat és ott kezelni a területet rovarölő szerrel. Piretroidokkal, karbamátokkal és más széles hatású rovarölő szerekkel irtható, de csak akkor, ha elég sok hatóanyag éri. Ez a permetezés a gyümölcsösben ugyanakkor azzal is jár, hogy a természetes ellenségek eltűnnek és újra elszaporodik a vértetű, a kaliforniai pajzstetű és az atkák. Az USA-ban kísérleteznek piretroiddal impregnált hálókkal az ázsiai márványos poloska távoltartására, de a természetes ellenségeit is segítségül hívják. Két darázsfaj tarthatja kordában a poloskát.

A tanácskozáson a Bayer, a BASF, a Syngenta, Corteva, a Biocont és egyedüli magyar gyártóként az Agroterm Kft. mutatta be a gyümölcstermesztésben használható készítményeit.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu