Back to top

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

"Egész fasorok esnek össze, látszólag ok nélkül" - mondta Peter, aki a Pennsylvaniai Állami Egyetem gyümölcskutatással foglalkozó központjában (Fruit Research and Extension Center) Biglervilleben.

Miközben a fák még csak a virágzásra készülnek, az észak amerikai termesztők már a veszteségektől rettegnek, a kutatók pedig a lehetséges okokat vizsgálják.

Az alma a kontinens legértékesebb terménye, tavaly 4 milliárdos forgalma volt csak az Egyesült Államokban. A gazdák ezért nagyon szeretnék megtudni, hogy a hirtelen és gyors pusztulás az almafáknál milyen súlyos veszéllyel fenyegeti az ágazatot.

A PLOS ONE tudományos lapban megjelent cikk szerint

az időjáráshoz köthető stressz - aszály és szélsőséges hideg - lehet az egyik oka fák pusztulásának.

Például egyre gyakoribbak a korai fagyok az USA keleti részén. Ez azonban nem ad magyarázatot mindenre, így a kutatók több dolgot is vizsgálnak: kártevőket, patogéneket, és a gyümölcsösökben növekvő fa-sűrűséget.

"Sok mindent kell számításba vennünk, és nem könnyű mindent figyelemmel követni" - mondta David Rosenberger, a Cornell Egyetem nyugalmazott növényorvosa.

Az egyik gyakori tünet a gyors leépüléssel érintett fáknál, hogy

az oltási területen elhalt szövetek jelennek meg

- ez az a terület, ahol az ellenállóbb alanyra a nemes, termő almafajtát ráoltották. Ez az oltvány azonban érzékeny a szezon végén jelentkező korai fagyokra, mivel az ilyen szövetek kerülnek legkésőbb nyugalmi állapotba.

Awis Khan, a Cornell egyik növényorvosa vezette azt a csapatot, mely felfedezte ezt az elhalt szövetet egy new yorki almáskertben. Szerintük a kialakulásában szerepet játszott a 2014-15-ös év extrém hideg tele, melyet aszály követett. A haldokló szövet legyengítette a fákat, ami elősegítette a kártevők és a patogének támadását. Azonban Khan és kollégái utóbbi feltételezésüket nem tudták bizonyítani:

sem az érintett fákból, sem a talajból nem tudtak kimutatni kártevőket vagy patogéneket.

Az almatermesztő vidékeken végzett megfigyelések alapján azonban az extrém időjárás nem az egyetlen gyanúsított. Kanadában, Brit Kolumbiában 2018 nyarán ugrott meg a hirtelen elhalások száma, több egymást követő szokatlanul enyhe tél után - mutat rá Tom Forge talajökológus, a kanadai mezőgazdaságért és élelmiszerbiztonságért felelős kormányügynökség munkatársa. Ezeket az ültetvényeket pedig öntözték is, tehát a szárazságnak itt nem volt szerepe.

Néhány tudós szerint talán egy bizonyos gyökérszerkezet, vagy a növényvédőszerek tehetik a fákat érzékenyebbé.

A pusztulás egy bizonyos, népszerű alanynál gyakoribb, melyet M9-nek hívnak.

Ez az alany ősszel lassabban kerül nyugalmi állapotban, mutatott rá Peter. Rosenberger azt is felfedezte, hogy a rejtélyes kór gyakoribb az olyan állományokban, ahol kevesebb a gyom - ez megerősíti, hogy a gyomírtóknak is fontos szerepe lehet a pusztulásoknál.

Eközben az új patogének keresése egyre gyorsul. Tavaly egy csoport, melynek Peter és Ruhui Li növényorvos is a tagja volt bejelentették a Virology Journal című tudományos lapban, hogy egy korábban ismeretlen luteo vírust találtak. Ez a vírus pedig az elpusztult fákat fertőzte. Scott Harper, a Washingtoni Állami Egyetem növényorvosa szintén eddig ismeretlen vírusokat talált az elpusztult példányokban.

Li csoportja már fiatal fákat fertőzött meg a vírussal, hogy lássák, van-e bármi negatív hatásuk, és Harper is hasonló kísérleteket tervez elvégezni. Azonban akár 5 évbe is beletelik, mire eredmény születik.

"Ezalatt az emberek tövig rágják a körmüket" - mutat rá Rosenberger.

A rejtélyes pusztulásokkal különösen érintett Észak-Karolinában eközben a kutatók felfedezték, hogy a haldokló fák oltási területét szúfélék is megtámadják. Ezek a kártevők mélyen a legyengült fákba rágják magukat, és gombatelepeket hoznak létre, melyen a lárváik növekedhetnek. Sara Villani, az Észak-Kaliforniai Állami Egyetem növényorvosa szerint ezek a gombák pedig ártathatnak a fáknak. Ezt az elméletet kollégáival júniusban kezdik el tesztelni, és arra is keresni fogják a választ, hogyan lehetne a fák immunrendszerét megerősíteni.

A modern almatermesztési módszereknek is szerepük lehet ebben a rejtélyben. A hirtelen pusztulások a leggyakrabban a sűrű, ipari ültetvényekben fordulnak elő,

ahová a hatékonyság miatt több fát ültetnek. Amíg egy normál gyümölcsösben 250 fa van hektáronként, az intenzíven kezeltekben akár 1200, vagy még ennél is több lehet. A zsúfoltságban a fák egymással versenyeznek a tápanyagért és a nedvességért. A gyökereik a talaj sekélyebb rétegeiben vannak, így könnyebb a fákat a támasztékokra felfuttatni, azonban jóval érzékenyebbek a szárazsága.

"Nem kritizálom a rendszert" - jelentette ki Khan. - "De nem elég robusztus ahhoz, hogy ezeket az ingadozásokat kibírja."

Ahogy a kutatások előrehaladnak, a tudósok továbbra is éberek.

"Nem lepődnék meg, ha még több jelentést kapnánk pusztuló almafákról"

- mondta Villani.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Iskolatej, iskolagyümölcs – Jelentős uniós támogatás a következő tanévben is

Az európai uniós iskolaétkeztetési program keretében 2019 és 2020 folyamán EU-szerte több millió gyermek fog majd tejet, gyümölcsöt és zöldséget kapni, Magyarország 5,7 millió eurós támogatásban részesül.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Drasztikus esés a fagyasztott meggy kereskedelemében

Globális szinten 2018-ban 17,6%-kal csökkent a fagyasztott meggy kereskedelme a legfőbb termelő ország exportjának csökkenése miatt. A NAK piaci pillanatképe.