Véleménye szerint a szemléletformáló kampányok is sokat segítettek abban, hogy a vevők tudatosabban vásárolnak, mint korábban. Ennek ellenére szerinte még bőven van tartalék a fogyasztók protekcionizmusában és a tisztességtelen élelmiszerfeldolgozók elleni harcban is.
Az elmúlt években volt néhány nagyon hangos élelmiszerbotrány az Európai Unióban, hogy mást ne említsünk, a halálos áldozatokat követelő biocsíra esete, vagy a marhahúsként eladott lóhúsé. Bár időnként vannak aggasztó hírek, manapság mintha nem hallanánk ennyire durva élelmiszerbotrányokról. Javult volna az élelmiszerlánc biztonsága?
– Folyamatosan vannak megoldandó kérdések, amelyeknek hatása van az élelmiszerláncra. Ugyanakkor van javulás, ennek pedig több összetevője is van. 2012-ben megalakult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely egy erős központi hatóság, ahol a kollégák elmúlt esztendőkben végzett munkája komoly eredményeket hozott, olyan értelemben is, hogy a szemléletformáló kampányoknak köszönhetően a fogyasztók tudatosabbak lettek, és jobban odafigyelnek arra, hogy mit vásárolnak. Emellett a hatósági munka is intenzívebb lett.
Arról nem beszélve, hogy a KÜI 11 milliárd forintnyi áfacsalásra derített fényt ez idő alatt. Tehát ez nemcsak élelmiszer-biztonsági kérdés, hanem a feketegazdaság elleni harc is.
A szemléletformáló kampányok és a közétkeztetés átalakítása is sokat változtatott a fogyasztók hozzáállásán. A felmérések szerint az emberek úgy vélik, hogy az élelmiszerlánc biztonsága az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az állam felügyel. Ez egyébként teljesen jogos elvárás a lakosság részéről, a biztonság garantálása ugyanis tipikusan állami feladat.
A Nébih általános megítélése is rendkívül kedvező. Segítettek ebben azok a szinte megrázó videók, amelyeket a hatóság közzétesz időnként a rajtaütéseiről?
– Igen, ezekkel teljesen egyértelműen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az élelmiszergazdaságban vannak olyan tisztességtelen szereplők, akik a vásárlókat is veszélyeztetik, és hogy fellépünk ellenük.
Ez komoly dolog, hiszen az élelmiszerhamisítás és az élelmiszerekkel való trükközés a kábítószer-kereskedelem után a második legnagyobb üzlet.
A megfékezése érdekében folyamatosan fejlesztjük eszközeinket, a laborhálózatot és a felszereléseket. Nem véletlen, hogy a Nébih működéséről rendelkező jogszabály előírja, hogy a befolyó élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10 százalékát fejlesztésre kell fordítani. A leleplező videók közzétételének van egyébként egy másik oka is: a tisztességes vállalkozásoknak is üzenünk velük, hogy lássák, tudják, fellépünk az érdekeik védelmében.
Rendszeresen hallani az élelmiszerbiztonságról szóló diskurzusokban, hogy a gondok egy része abból adódik, hogy a magyar vásárlók jelentős része még mindig egyedül az ár alapján dönt, és más, adott esetben a biztonságot szavatoló szempontokat nem veszi figyelembe. Változik ez a helyzet?
– A felmérések szerint ebben lassú haladás van. A vásárlók több, mint a fele fontosnak tartja a magyar eredetet, a minőséget, és bár az ár még mindig meghatározó, elmozdulás érezhető, már nem ez az egyetlen szempont. Ennek kézenfekvő gazdasági okai is vannak: a válság idején a fogyasztók értelemszerűen az árat tartották a legfontosabbnak, azóta azonban a növekvő keresetek miatt egyre inkább képbe jönnek újabb szempontok is.
A kiskereskedelmi forgalom is folyamatosan, évek óta növekszik, és már nem mindegy az embereknek, hogy milyen élelmiszerekre költik a pénzüket.
Ebben segítenek a már említett szemléletformáló kampányok is, amelyek szintén azt sugallják, hogy a vevők nézzék meg jobban, hogy mit vesznek, és ne csupán az ár alapján döntsenek. Ma már a gyerekek is rendelkeznek ilyen alapvető információkkal, hiszen a kampányaink révén őket is elérjük. Akinek van gyereke, az tudja milyen fontos ez, hiszen sok esetben a gyerekek igénye határozza meg, hogy milyen élelmiszert vásárol a család. Lépésről lépésre nekik is tudatosabb fogyasztókká kell válniuk. Ez visszajelzés az élelmiszeriparnak is, amelynek reagálnia kell a változó – egyre magasabb – fogyasztói igényekre, és ennek érdekében fejlesztéseket is eszközölnie kell. Szóval, összességében még mindig az ár a legfontosabb tényező a magyarok élelmiszervásárlásában, de egyre nagyobb súllyal esnek latba olyan szempontok is, mint a minőség és az eredet. Ez kedvez a magyar termékeknek.
Az egységes uniós piacon egyáltalán lehet vagy kell a magyar vásárlókat arra sarkallni, hogy magyar árut vegyenek? Nem a piaci folyamatok döntenek végül?
– Azt gondolom, mindenképp arra kell ösztönözni a vásárlókat, hogy ha csak tehetik, magyar termékeket vásároljanak. Azt kell célul kitűznünk magunk elé, hogy a magyar gazda által termelt alapanyagot lehetőleg magyar élelmiszeripari szereplők dolgozzák fel, lehetőleg minél jobb minőségben, és a hazai vásárlók ezeket részesítsék előnyben. Egyébként a Helyi Termék Éve programunk is ezt igyekezett népszerűsíteni – nem véletlenül, hiszen az igény teremt piacot a magyar feldolgozóknak és termelőknek egyaránt. Mindez nem múlt el hatástalanul.
Az a célunk, hogy ez a szemlélet minél jobban elterjedjen. Ebben vannak még tartalékaink: protekcionizmusban messze nem értük még utol például az osztrák vásárlót.
Az utóbbi években a sertéspestis, a madárinfluenza és más állatbetegségek is sok problémát okoztak. Most az ilyen ügyek némileg lecsendesedni tűnnek, de egy újabb járvány esetén komoly piaci zavarok adódhatnak. Mennyire vagyunk védve egy-egy ilyen járvánnyal szemben?
Az állategészségügyi hatóságok szerencsére megfelelő módon kezelték és kezelik az ilyen helyzeteket. Ennek ellenére azt sajnos nem lehet mondani, hogy ezek az állatbetegségek ma már nem fenyegetnek. A 2016–17-es madárinfluenza nagyon rosszul érintette a baromfiágazatot, különösen a víziszárnyasok állományában okozott nagy károkat. Az is nagyon fontos, hogy itt egy agrárdiplomáciai feladat is adódott. Több országgal sikerült megkötni a regionalizációról szóló szerződést, vagyis sikerült elérni azt, hogy a betegség felbukkanása esetén legfeljebb egy-egy régió esetében vezessenek be tilalmat, és ne az egész országra vonatkoztatva. A hatóság helytállását egyértelműen igazolja, hogy 2017. augusztus végén hazánk visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát.
A sertéspestis esetében eddig sikerült megakadályozni a betegség megjelenését a házi sertésekben.
Ugyanakkor fontos, hogy felelőtlen emberi magatartással, fertőzött állatokból származó termékekkel, azokból keletkezett élelmiszer-hulladékkal, ragályfogó tárgyakkal, gépjárművel, illegális sertésszállítással nagyon rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat a betegség. Éppen ezért az ország minden állattartója és vadásza esetében nagyon fontos a járványvédelmi előírások betartása.
Milyen jogszabályi változásokkal, jogalkotási javaslatokkal készülnek az idei évre?
– Az élelmiszerlánc olyan terület, ahol általában nem 1 éven belül történnek a nagy változások, de bizonyos dolgokat kívánunk indítani az idén. Szeretnénk előrelépni az élelmiszer-bűnözés visszaszorítása terén.
Ebben az esetben a személyes felelősségre vonást kell jobban kidolgoznunk. Az a célunk, hogy a csalók ne tudjanak hirtelen céget váltani, és aki egyik nap élelmiszer-hamisításban utazott, az az elmarasztalása után ne tudja egy másik cég mögé bújva folytatni a tevékenységét.
Ez egy bizonyos időre szólna, vagy az adott személyt örökre eltiltanának mindenféle élelmiszeripari tevékenységtől?
– Jelenleg tart az egyeztetés arról, hogy milyen formában és milyen módon kellene ezt megvalósítani, de az a célunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely a jelenlegi jogi keretek között a leghatékonyabban biztosítja a csalók kiszorítását az élelmiszer-feldolgozás területéről.
Milyen feladatot emelne még ki a közeljövő munkájából?
– A céljaink között szerepel egy egységes nemzeti élelmiszer-védjegy, egyfajta ernyővédjegy megalkotása is. Jelenleg több mint 50 élelmiszer-védjegy van forgalomban, és ennél lényegesen több jelölést találhatunk a termékeken. Ezek célja, hogy tájékoztassák a tudatos vásárlókat, ám ebben a számban ezt a célt már nem érik mindig el. Szeretnénk létrehozni egy olyat, amely könnyen megjegyezhető, amivel azonosulni tudnak a vásárlók, és amely egységesen képes jelölni a legkiválóbb, a minőségi magyar termékeket. Ennek a kidolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe.
