Back to top

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

Az anyarozs görcsöket, vérzést, végtagelhalást okozhat, kis mennyiségben vérzéscsillapításra használható
Fotó: Interherb.hu
A tájékozatlan fogyasztók gyakran jobban tartanak a növényvédőszer-maradéktól, mint a készítmények használata nélkül megjelenő kórokozóktól. Pedig a szalmonella, az anyarozs, a fuzárium vagy a különböző penészgombák toxinjai közvetlenül károsítják az egészségünket.

Növényvédő szerekre szükség van ahhoz, hogy elegendő élelmiszerrel lássuk el a Föld népességét. A 2050-re várható több mint 9 milliárd ember ellátásához 70 százalékkal több élelemre lesz szükség. Ehhez nem tudunk több mezőgazdasági területet bevonni a termelésbe, elsősorban a hozamok növelésével kell megoldani a problémát és nem elhanyagolható a megtermelhető mennyiség védelme.

Becslések szerint napjainkban is a világon a termés harmada vész kárba a kártevők, kórokozók és gyomnövények miatt.

Tisztán biotermeléssel nem lehet kiváltani a hagyományos mezőgazdaságot. Bizonyos körülmények közt az organikus termesztés hozamai megegyeznek a hagyományos gazdálkodáséval, de a legtöbb területen harmadával elmaradnak attól. A Bayer kínálatában a hagyományosak mellett biológiai növényvédő szerek és vetőmagok is találhatók.

A növényvédő szerek ugyanakkor a világ legtöbbet vizsgált és legszigorúbban ellenőrzött anyagai között vannak. Csak azok a hatóanyagok kaphatnak felhasználási engedélyt, amelyek laboratóriumi, üvegházi és szabadföldi vizsgálatok során bizonyították, hogy nem veszélyesek az emberre, az állatokra és a környezetre. Manapság egy új készítmény kifejlesztése 200 millió euróba kerül, amiből 70 milliót a biztonságosság ellenőrzésére költenek.

Rendszeresen hírt adnak arról, hogy növényvédőszer-maradékot találnak különböző friss termékekben, de az legtöbbször a megengedett határérték alatt marad, így nem káros a fogyasztásuk.

Az analitikai módszerek olyan kifinomultak, hogy már egy évtizede képesek voltak egy szem kockacukrot kimutatni a Boden-tó vizében!

A megengedett szermaradék értékeket százszoros biztonsági faktorral határozzák meg, ez olyan, mintha autózáskor nem 60 méter lenne a biztonságos követési távolság 120 km/órás sebességnél, hanem 6 kilométer. Vagyis a szermaradék még a megengedettnél kissé nagyobb mennyiségben sem ártalmas az emberre vagy az állatokra, de már nem hozható forgalomba az a termék, ami túllépi a határértéket.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal szerint az európai élelmiszerek több mint 98 százaléka megfelelt az előírásoknak, a hazai eredmény 97 százalék.

Nemcsak a készítményeket vizsgálják szerteágazón, a használatukra is szigorú szabályok vonatkoznak: csak szakképesítéssel, egy idényben korlátozott számban szabad kijuttatni azokat, és be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időket.

A szabályok egy része a méhek védelmére szolgál, hogy még a rovarölő szerek se legyenek káros hatással rájuk, ezt nevezik méhkímélő technológiának.

A méhek és más beporzó rovarok létszámát úgy is próbálják növelni a termesztők, hogy virágos keverékkel vetik be a sorközöket vagy a táblák szélén alakítanak ki olyan virágzó sávokat, ahol sokféle hasznos rovar talál magának élelmet és lakóhelyet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Bayer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Jubileumi vándorgyűlés Gyulajon

Idén a Tolnai-hegyhát déli részén található Lengyel ad otthont az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének és ahhoz kapcsolódóan az Év Erdésze Verseny döntőjének. A jubileumi 150. Vándorgyűlés terepi programjainak és az Év Erdésze Verseny döntőjének a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. lesz a házigazdája és szervezője.

A tápanyagellátás befolyásolja a vörösborok minőséget

Olaszországban mind nagyobb szerepet kap a szőlőtermesztésben az öntözés, a klímaváltozás közvetlen következményeként. Ezt lehetőségként fogják föl, amivel a vörösborok minőségén is javíthatnak. Tápoldatozással ugyanis térben és időben precíziósan tudják szabályozni a tápanyagellátást, a szőlő fejlődési szakaszaihoz igazítva.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Az agrárszakmák sztárjai

Véget ért a kétnapos Agrár Szakma Sztár fesztivál. Kihirdették az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek eredményeit, a dobogósok személyesen vehették át elismeréseiket.

Csicseriborsó vírus dinnyén

Marokkóban közel 17 ezer hektáron termesztenek görögdinnyét, a termés megközelíti a 620 ezer tonnát. Néhány éve új vírusbetegség ütötte föl a fejét, ami húsbarnulással, valamint a termés torzulásával és megkeményedésével jár. A kórokozó a csicseriborsó klorotikus törpülés vírus (CpCDV), amely a világ meleg éghajlatú vidékein számos növénycsalád tagjait betegíti meg.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.