A változékony időjárás mellett tovább tart a kora tavaszi aszály. A naponta változó időjárási frontok csak a hőmérsékletet zavarták meg, azonban jelentősebb mennyiségű csapadékot nem hoztak, így napjainkra igen jelentős, 150-200 milliméteres az idei csapadékhiány. Ennek tünetei most még elsősorban a szántóföldi és kertészeti zöldségnövények termesztésében jelentkeznek. Laza szerkezetű talajokon a gyakorta szélviharos idő homokveréssel és deflációval fenyeget. Néhány korai virágzású gyümölcsféle, így a mandula és a korai kajszifajták már virulnak, de néhány kertészeti károsító is előjött telelőhelyéről.
Az előző héten már jeleztem a selyemfényű puszpángmoly aktivizálódását, ezek szerint már ismét rágnak a hernyók, melyek így teleltek maguk szőtte szövedékük védelmében. A fővárosi feromoncsapdák már néhány kirajzott lepkét is fogtak, tehát
A napos időszakokat kihasználva igen aktívak a telelőhelyeikről előbújt zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák imágói. Most még inkább csak jelzik, hogy számukra is eljött a tavasz, de az egyedek létszáma alapján ebben a szezonban is számolni kell kártételükkel, pláne, ha idén is az átlagosnál melegebb lesz az időjárás.
A tél végi lemosó permetezés után a virágzásnak indult csonthéjas gyümölcsfákon már számítani kell a virágfertőző monília jelentkezésével. Aki becsülettel elvégezte a lemosó permetezést, annak is érdemes fojtatni a kezelést, mert a kórokozó, mint ahogy a neve is mutatja, a virágon keresztül fertőzi meg a fát, de nemcsak a virág, hanem a hajtás és a vessző is áldozatul eshet a moníliának.
A változékony idő, még ha száraz is, melegágya az őszibarack tafrinás levélfodrosodás kórokozójának. Népiesen „dérgombának” is nevezik, mert a hideg idő, különösen, ha nedves, jellegzetes tünetekkel járva fertőzi az őszibarackot. Az egyes típusok érzékenysége között nagy a különbség, a nektarinok és a sárgahúsú fajták erősebben fertőződnek, mint a fehérhúsúak és néhány régi fajta (Champion). A kórokozó a szaporítóképleteivel már korábban, késő ősszel és a tél folyamán fertőz a rügypikkelyek között, így a fiatal levelek már eleve fertőzötten bújnak elő. A tafrinafertőzés veszélye csak a tartós felmelegedés hatására múlik el.
A köszméte- és ribiszkefajták az elsők között fakadtak ki, de napjainkban már a szabadföldi szamóca is hozza fiatal leveleit. Az időben elvégzett lemosó permetezés után most a leveleket a levélfoltosságot okozó betegségektől és a lisztharmattól kell megvédeni. Ki kell emelni a köszméte amerikai lisztharmatát, mert veszélyességében felülmúlja a többi betegséget.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.