Back to top

Klímaváltozás – Nehezebb lett a csapadék előrejelzése

Az éghajlatváltozás egyre inkább megnehezíti az időjárás előrejelzését – derült ki a Stockholmi Egyetem kutatásából, mely szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően.

A kutatás eredményeit az Agrarheute című német lap online kiadása közölte. A cikk szerint az időjárás-előrejelzési bizonytalanságok nehéz helyzetbe hozzák a gazdákat is, mivel termelési döntéseiket részben ezekre a prognózisokra alapozzák.

A kutatás szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően,

ami növelheti a szektor felől érkező keresletet a különböző kockázati biztosítások iránt.

A Stockholmi Egyetem kutatása az északi félteke 3-10 napos előrejelzéseit vizsgálva arra jutott, hogy a prognózisokon belül a legnagyobb bizonytalanság a különböző csapadékokhoz, például a nyári felhőszakadásokhoz kapcsolódóan van.

Az esős időszakok, esők előrejelzésének azért van nagy jelentősége, hogy fel lehessen készülni az árvizekre és a belvízre. Ezt azonban jelentősen megnehezíti az éghajlatváltozás, a viharok aktivitásában tapasztalható változások, illetve a gyakoribbá és intenzívebbé váló időjárási események.

A tanulmány szerzői, Sebastian Scher und Gabriele Messori szerint a prognózisok bizonytalanná válásának egyik fő oka, hogy folyamatosan csökken a hőmérsékletkülönbség az Északi-sark és az egyenlítő között.

A 3-10 napos előrejelzések esetén a legnagyobb bizonytalanság a nyári esők előrejelzésében van a tanulmány szerint, míg a várható hőmérséklet és a légnyomás pontosabban meghatározható.

”A megbízható időjárás-előrejelzések az egész társadalom számára fontosak” – mondja Sebastian Scher. Hozzátette: ezért nagyon fontos, hogy a meteorológiai intézetek fejleszthessék módszereiket, a politikának pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során az időjárás-előrejelzés nehézségeit is figyelembe kell vennie.

Ez a katasztrófák megelőzése, és az esőfüggő gazdasági területek – mezőgazdaság, energiaszektor – szempontjából is fontos.

Forrás: 
agrarheute.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

Száraz, hűvös, szeles idő várható

Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Ez egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Így védték a szőlőt a fagytól

Franciaország középső tájain egyes helyeken -5, -6 fokos hideg is előfordult. Ezért paraffingyertyás ültetvényfűtéssel védték a szőlőt a késői fagyoktól.

Üzembe állt az országos jégkármérséklő-rendszer

Üzembe helyezte 2019. április 15-én az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Tavaly, működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, megóvva a mezőgazdaságot, a lakossági, ipari és állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat.

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.