Back to top

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Az őzbakvadászat április 15-től kezdődik és szeptember 30-ig tart. Ebben az időszakban van lehetősége a vadászoknak a kívánt nagyságú és formájú agancsot viselő egyedek elejtésére, vagy a gyengébb képességű bakok válogató vadászatára.

Agancsminőség
A bakgida születés után másfél hónappal kezdi el növeszteni gidaagancsát, amit aztán januárban lehullajt. Ezután az egy éves bakok következő agancsfelrakásából kifejlődhet nyársas, villás vagy ritkán hatos (ágszámok) agancsforma.
Az agancs külalakja mellett már az első évben nagy különbség lehet az agancstömeget illetően.
Fiatal bakok agancsában az erő felül van, míg a középkorúak esetében az elágazásoknál, valamint a szár koszorú felé eső részének vastagsága a szembetűnő, az agancs ágai hosszúak, hegyesek. Az öreg egyedek agancsának ágai rövidek, ilyenkor az erő alul van, ezt visszarakásnak hívja a vadásznyelv.
Az agancsfejlődést számos tényező is meghatározza. Egyfelől az állat genetikai adottságai, hogy milyen géneket hordoz az adott egyed, illetve nagy jelentőséggel bírnak a környezeti tényezők is. Alapvetően semmit sem tudunk az őz esetében a gének és a környezet közötti kölcsönhatásokról, ezért az őzállományok genetikai befolyásolására vonatkozó elméletek inkább spekulációnak, mint megalapozott elméleteknek mondhatók.

Vadgazdálkodás vonatkozásában a táplálékellátottság, a talajadottságok és a vadállomány mennyisége, valamint minősége közötti kapcsolat az élőhelyen keresztül közvetve ható tényezőnek minősülnek.

A talajtermékenységi vizsgálatok eredményei alapján, a talaj típusa hatással van az őzagancs tömegére, ez alapján megkülönböztetünk pozitív és negatív főtípust.

A réti talajokon, a csernozjomon és a szikes földeken táplálkozó őzbakok agancstömege arányosan masszívabb, nehezebb, mint a barna erdőtalajokon, váztalajokon vagy kőzethatású talajokon élőké. Ezek a talajok kisebb agancstömeget eredményeznek, de az adott terület őzsűrűsége és hasznosítási aránya is további ráhatással van a grammokra, ahogyan hazai vizsgálatok alapján tud­juk, hogy a természetes vizek jódtartalma is.

A talajtermékenység és -típus mellett a felszínborítás is meghatározó. A negatív hatású talajok jelentős részében az erdősültség a meghatározó, míg a pozitív hatású talajok esetében a felszínborításra a mezőgazdasági biodiverzitás a jellemző.

agancsminőség

Az agancs tömegére kedvezőtlen hatású talajtípusok nem mondhatóak az őz tipikus élőhelyének, inkább a tűréshatáron lévő területeknek nevezhetők. A barna erdőtalaj esetében az erdőborítás dominál, ami nem kifejezetten kedvez a ligeterdei körülményeket preferáló őznek, miképpen a hegyvidéken lévő kőzethatású talajok sem.

Az őz azonban nem csak a bakok vadászata miatt fontos. A trófeás vadból származó bevételek mellet az őz húsa is nagyra becsült a vadgazdálkodásban.

Az elmúlt évtizedekben a lőtt őz iránti kereslet folyamatos volt, és a felvásárlási árak sokkal kevésbé ingadoztak, mint a szarvas vagy a vaddisznó esetében.

Sokan becsülik alá az őzek lőtt vadként való értékesítéséből származó bevételt, pedig a jövőben számos vadgazdálkodó számára ez lehet az egyik olyan bevételi forrás, ami a megfogyatkozott apróvad vagy a vaddisznó bevételét helyettesíti.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

A kinigli múltja és jelene

Nem is lehetne más aktuálisabb, mint a nyúl, így húsvét közeledtével. A mindenki által dajkált, aranyos és tüneményes szőrgombócról különféle foltos tapsifülesek jutnak az ember eszébe. Ezeknek a házi kedvenceknek az őse az üregi nyúl, amit Európába az ókori népek telepítettek be.

Gombákkal a veszélyes hulladék-szennyezések ellen

A mikoremediáció egy folyamat, melynek során gombákat használnak fel arra, hogy a talajból a mérgező vegyületeket – a vízből pedig a nehézfémeket – kivonják. A kutatók szerint a gombák a gombafonalak segítségével sokkal hatékonyabban végzik a ”takarítást”, mint a baktériumok vagy a növények.

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

A felső öt százalék termel legtöbbet

Lassan, de biztosan Amerikában is folyik a birtokkoncentráció – derül ki a kormányzat agrárcenzusából. A csökkenő farmszám és a növekvő terület mellett különösen a nagyobb gazdaságok növekvő produktuma szembeötlő.

Mindvégig célra tartva

Itt egy róka járt nem sokkal ezelőtt, azokat pedig egy őz és egy nyúl hagyta maga után, mutatott a hóban élesen kirajzolódó nyomokra vendéglátónk. Majd nem sokkal ezután vállához emelte puskáját: csupán néhány másodperce volt arra, hogy eltalálja a magasban elsuhanó célpontot, és ő nem hibázott. E jelenet még háromszor megismétlődött, a sörétek újra és újra célt találtak.

Életekbe kerül az átgondolatlan kaszálás

A természetbarát gyepgazdálkodás elvének alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása az e területeken élő állatok sorsának kulcsa. Különös nagy a gazdák felelőssége akkor, amikor a kaszálási idő megválasztására kerül a sor: a döntéstől függően számos élőlény pusztulhat el – vagy élhet tovább.

Több helyszín, végtelen sok látnivaló

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.

Így takarít egy szorgos kisegér

Megmagyarázhatatlan dolog történt egy Angliában élő idős férfi kerti fészerében. Valaki éjszakánként folyton elpakolta a szerszámait egy dobozba. Először szellemekre gyanakodott, végül elkapta a tettest, és kellemesen meglepődött.

Egyszerűbbé vált a jelentkezés az online ASP járványügyi képzésre

Egy nemrég zárult fejlesztésnek köszönhetően immár önállóan is regisztrálhatnak a vadászok a Nébih Távoktatási Rendszerébe. Az új funkcióval még egyszerűbbé vált az online ASP járványügyi képzés teljesítése. A gördülékeny egyéni regisztráció érdekében a hivatal részletes útmutatót is készített a folyamatról.