Ezúttal három intézmény, a budafoki Soós István Borászati Szakgimnázium és Szakközépiskola, a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti és Környezetvédelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola, valamint a villányi iskola tizenkét tanulója mérte össze tudását.
Az ünnepélyes eredményhirdetésen Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett azt mondta:
képesek a korszerű technológiákat, technikákat alkalmazni, nyitottak az innovációra, emellett hajtja őket az új megismerése iránti vágy, környezettudatosak, ismerik a piac törvényeit és vállalkozó szelleműek.
Mint hozzátette, mindemellett elengedhetetlen, hogy az agrárium bármely területén kamatoztatható korszerű ismeretekkel rendelkezzenek, a Nemzeti Vidékstratégia célja ugyanis az, hogy a vidéki társadalom önmagukat fejleszteni képes emberekből álljon. A munkahelyek megőrzése és az újak létrehozásának lehetősége az ifjú szakemberek kezében van.
A verseny társszervezője, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képzési igazgatója, Szűts Gézáné mindehhez hozzátette, hogy az idén első alkalommal április 15. és 16. között, a Hungexpo területén rendezendő Agrárszakmasztár Fesztiválon a húsz agrár-szakképesítés közül nyolc diákversenyének döntőjére is sor kerül. Emellett mind a húsz szakmából bemutatókat tartanak. A résztvevőknek lehetőségük lesz arra is, hogy úgynevezett foglalkoztatószigeteken próbálják ki magukat az egyes szakmákban. A fesztivált lezáró eredményhirdetésre a külső helyszíneken tartott döntők – például a szőlész-borászoké –, első három helyezettje is részt vesz.
– Jó bort szeretettel, gondoskodással, odafigyeléssel és őszinte odaadással lehet készíteni; ez egyfajta szerelem az ember és a természet között – kezdte a két napon át tartó verseny értékelését Tilhof Tímea, a versenybizottság elnöke. Mint fogalmazott,
az udvarlás időszakának a metszés, a permetezés, a zöldmunkák elvégzése felel meg, a mézeshetek a szüret után kezdődnek a borkészítéssel, ezt pedig a bor pátyolgatása követi.
A versenyzők mindezeknek a szépségeknek részesei lehetnek a jövőben, hiszen a verseny során tanúságát adták, hogy mindannyian rendelkeznek az ehhez szükséges tudással. Emellett felhívta rá a figyelmet, hogy a borász szakma folyamatosan fejlődik. Az újabb és újabb innovációk nyomon követése, a folyamatos tanulás, a hosszú távon való gondolkodás képessége, mind-mind fontos feltételei a sikernek.
A villányi iskola diákjai taroltak a versenyen, közülük hárman foglalták el a dobogót. Az első helyezett, Pintér Márk Szilveszter több különdíjat is elnyert.
– Pécsett érettségiztem, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában, ahol a Magura Néptáncegyüttesben is táncoltam. Az egyik ottani társunk borász volt, ő szerettette meg velem ezt a szakmát. Sokat mesélt arról, hogy egy kis bogyóból hogyan lehet finom nedűt készíteni. Számos borkóstolóra is elvitte az együttes tagjait – avatott be minket, hogy miként jegyezte el magát a borászattal.
– A verseny magabiztosabbá tett –mondja. – A legnagyobb élményt a saját bor elkészítése jelentette, ami egy félédes Zenit bor lett. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóközpontjának pincészetében, reduktív technológiával, irányított eljárással készült. A szőlő is a kutatóközpont Szentmiklós-hegyi szőlészetében termett.
Úgy tervezi, hogy saját vállalkozásba kezd. A továbbtanulás is része a következő évek terveinek, már beadta a jelentkezését Keszthelyre, a Pannon Egyetem Georgikon Karának szőlész-borász szakára. Emellett szeretné minél szélesebb körben megismertetni a Pécsi borvidéket.
A Móri Borvidékről származó Fűrész Cecília Alexandra lett a második. Ő régóta szoros kapcsolatban van a borral.
– A szüret, a borkészítés mindig is kedves volt számomra – emeli ki. – Az édesapámmal rendszeresen kijártam a szőlőnkbe, nyári szünetekben pedig a móri pincészetek valamelyikében vállaltam munkát. Érettségi után döntöttem úgy, hogy jelentkezem a villányi iskolába.
A legnagyobb kihívást a borkészítés jelentette számára, eddig ugyanis nem csinált ilyet önállóan. A Móri Borvidék jellegzetes borát, Ezerjót készített, ugyanis ezt a fajtát a Siklós-Villányi Borvidéken alig ismerik.
– A jövőmet is ezen a pályán képzelem el. Szeretnék továbbtanulni, már két helyre is beadtam a jelentkezésemet – osztotta meg terveit.
A dobogó harmadik fokára a siklósi Tózer Máté állhatott fel. Ismerősei javaslatára Kékfrankos rosét készített a versenyen.
– Mindig is érdekelt a szőlő, a borászat. Néhány évig Pécsre jártam gimnáziumba, de úgy éreztem, nem ez az én utam. Ezért döntöttem úgy, hogy Villányba jövök és kitanulom a szőlész-borász szakmát. Nem bántam meg. Az iskolával nagyon sokfelé jártunk. Nemcsak a hazai borvidékekre látogattunk el, hanem voltunk Franciaországban is, Burgundiába mentünk szakmai útra – mondta el szinte egy szuszra, mit is kapott a verseny során és a képzés három éve alatt.
A borkészítés áll a legközelebb a szívéhez. Tavaly nyáron Siklóson, a Stier Pincészetben dolgozott, ahol sikerült számos fogást ellesnie, és a tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhatta. Elégedettek voltak vele, visszavárják, rövidesen munkába is áll. A tanulást természetesen folytatja, ugyanis szeretne leérettségizni.
De egyetlen versenyző sem üres kézzel tér haza, ugyanis számos különdíjat felajánlottak szponzoraink – mondta el Baloghné Szacsuri Ida, az AM DASzK Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője. – A Szakma Kiváló Tanulója versenyt 2011 óta rendezik meg újra, és negyedik alkalommal adunk helyet mi az országos döntőnek. Sajnos egyre kevesebb helyen – jelenleg négy iskolában – folyik szőlész-borász képzés.
Az érdeklődők az iskola honlapján is tájékozódhatnak a szakmai képzésekről, az iskola aktuális eseményeiről, ünnepeiről, híreiről, a diákéletről. |
A Villányba jelentkezők között vannak olyanok, akik tudatosan erre a pályára készülnek, de olyanok is, akik valahol kapcsolatba kerültek a szőlővel vagy borászokkal, és megtetszett nekik amit láttak, tapasztaltak, azért választották. A 3 itt töltött év alatt igyekeznek olyan tudással felvértezni őket, hogy eredményesen tudjanak megjelenni a munkaerőpiacon. Tapasztalataik szerint a környék borvidékeiről érkező diákok szinte kivétel nélkül a szakmában maradnak és valamelyik pincészetben helyezkednek el.