Dušan Chrenek, a brüsszeli székhelyű mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós bizottság vezérigazgatóságának szlovákiai képviselője egyebeken kívül elmondta, hogy az Európai Bizottság számára nélkülözhetetlenek a fiatal gazdák. „Óriási szükség van rájuk, ugyanis az agrárágazat igencsak kiöregedőben van, s a fiatalok aránya ebben a szektorban jóval kisebb, mint azoké, akik túllépték a 65. életévüket. Az ifjú gazdák rugalmasabbak az új, korszerű technológiák alkalmazásával kapcsolatban is, ezért nem hanyagolható el a termelésből való kiesésük. Amikor láttam a 2014–2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési program javaslatának első változatát, igencsak felháborodtam. Akkori hozzászólásomnak és javaslataimnak is köszönhetően emelkedett a támogatási programból eredő összeg, így most már több kezdő gazda részesülhet dotációban” erősítette meg Dušan Chrenek.
Zöld jelzést kapott a zöld gázolaj projektA szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium beindította a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítését, azaz a zöld gázolaj programot. Az agrártárca mintegy 30 millió eurót fordít a projekt gyakorlati alkalmazására, amelyből mind a növénytermesztést, mind pedig az állattenyésztést támogatni kívánja. Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter a projekt beindításával kiemelte, hogy a jövedékiadó-visszatérítésből származó pénzekkel az elsődleges cél a szlovákiai termelők piaci versenyképességének az erősítése. „Azt akarjuk elérni, hogy üzleteink polcain elegendő mennyiségű és kiváló minőségű hazai gyümölcs, zöldség, valamint hús legyen. A zöld gázolajat éppen ezért azon aktív növénytermesztők és állattenyésztők között osztjuk szét, akik hozzájárulnak az ország élelmiszer-önellátásának növeléséhez.
További célunk a mezőgazdasági őstermelés fenntartása Szlovákiában, a kulcsfontosságú termékek importjának megfékezése, s ebből eredően a külkereskedelmi egyenleg javítása” – hangsúlyozta a miniszterasszony. Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke rámutatott, örvendetes, hogy a zöld gázolaj projektje által a szlovákiai mezőgazdaságnak több pénz jut. „Az anyagiakat észszerűen kell majd hasznosítani”, húzta alá az SPPK elnöke. Gabriela Matečná tárcavezető a továbbiakban nyomatékosította, hogy az állami támogatással a szlovákiai székhelyű agrárvállalatokat szeretnék erősíteni, amelyek az általuk felhasznált gázolaj után fizetett jövedéki adó egy részét igényelhetik majd vissza. Így a gazdák állami támogatás formájában visszakaphatják az üzemanyagra fordított költségek egy bizonyos részét. S kik részesülnek anyagi támogatásban a programból? Csakis a kiválasztott haszonállatokat – sertést, szarvasmarhát, baromfit, juhot, kecskét, lovat – tenyésztők, továbbá a bizonyos fajta gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, olajosmagvakat, továbbá szőlőt, komlót, burgonyát, cukorrépát és gyógynövényeket termesztő gazdák. A mezőgazdasági termelők az Agrárkifizető Ügynökségtől (PPA) igényelhetik a támogatást. |
A legutóbbi szlovákiai kormányváltást követően nem történtek előrelépések a kérdésben, s ebből eredően az ifjú gazdák elégedetlenségüknek adtak hangot. Mindenki arra várt, hogy az illetékes szervek foglalkozzanak a beterjesztett kérvényekkel, elbírálják azokat. „Ötszáz ifjú gazda számára jelöltek ki támogatást.
– idézte fel lapunknak a mintegy két évvel ezelőtti eseményeket Milan Jurky, az Ifjú Gazdák Szövetségének (ASYF) elnöke. A támogatás növelésével a szövetség azt is szerette volna elérni, hogy a támogatásnál előnyben részesítsék a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező munkanélküli ifjú kérvényezőket. Az elnök a továbbiakban kifejtette, hogy a mezőgazdasági végzettségért pluszpontok jártak, és a „játékszabályokon” azok vesztettek, akik alkalmazásban voltak. „A kritériumok azokat a diákokat is háttérbe szorították, akik például a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szereztek szakképesítést. Ha ugyanis ezeknek a végzős egyetemi hallgatóknak nem volt mezőgazdasági szakközépiskolai végzettségük, automatikusan háttérbe szorultak. Óriási sokkhatás ért bennünket, amikor arról tájékoztattak, hogy a mezőgazdasági minisztérium meg akarja szüntetni a támogatási versenyfelhívást. Abba természetesen nem egyeztünk bele. Tiltakozásunk fő oka az volt, hogy a felhívásra bejelentkező mintegy kétezer kérelmező egy újabb versenypályázatba már nem nevezhetne be”, magyarázta Milan Jurky. A több mint kétezer kérelmező közül eddig 336 ifjú gazda részesült támogatásban együttesen 16,8 millió euró értékben. A fiatal gazdák között még mintegy 31 millió eurónyi támogatás vár elosztásra.
A fiatal gazdák szövetsége további termelőket is támogatna. Az első körben az eredményteleneket szólították meg, de a visszajelzés eléggé akadozó volt. A szövetség elnöke elsősorban abban látja ennek okát, hogy a korábbi felhívást az illetékesek kétszer is meghosszabbították, és igencsak elhúzódott a pályázat kiértékelése.
A csúszás miatt többen lemondtak gazdálkodási szándékukról, és egyéb pályán próbáltak érvényesülni.
A mezőgazdasági szaktárca illetékesei jelezték, hogy az idei év végén második felhívást terjesztenek be. „A felhívás nem a munkanélkülieket szólítja meg, és olyan vállalat nyújthat be kérvényt, amely legfeljebb két éve működik”, hangsúlyozta Jaroslav Gudába, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium közvetlen kifizetéseket irányító osztályának a vezetője. Milan Jurky, az ASYF elnöke attól tart, hogy a pályázati felhívások kiértékelésének ideje igencsak elhúzódhat, ugyanúgy, mint az a múltban is történt. S ez több gazdálkodni áhítót is visszatarthat korábbi elhatározásában.
Az ifjú gazdák támogatásának további formája az első felhívás pontozási rendszerének átértékelése lehet. Így anyagi eszközökhöz juthatnának azok is, akik az előző felhívás során még diákok voltak. Vagy azok, akik abban az időben alkalmazotti viszonyban voltak, és abból eredően kevesebb pontot szereztek. Ezt az értékelési módszert Cserge Zsolt, az ASYF elnökségi tagja is helyesli. „Eredetileg 25 milió euróban szabták meg a fiatal gazdák támogatásának az értékét 500 gazdára lebontva. Elnökségünk azt szorgalmazza, hogy ezeket az anyagiakat az első felhívás keretén belül meríthessék a gazdák. Mindez azt jelenti, hogy azok a kérelmezők is támogatásban részesüljenek, akik az úgynevezett vonal alá kerültek. Az év végén meghirdetendő esedékes második versenypályázati felhívásra 5 plusz 18 millió eurót kellene megszabni, amit már korábban átcsoportosítottak az ifjú gazdáknak a 4.1 intézkedés értelmében”, részletezte Cserge Zsolt.
Jönnek az ukránok, a szerbek, a románok…A 2001–2017-es években a szlovákiai agrárágazat ez ideig a legtöbb alkalmazottját veszítette el. Ennek több oka is van. Egyrészt a termelés modernizálása, a hatékonyabb gyártási technológiák bevezetése, de ugyanúgy az ágazat iránti fokozott érdektelenség is. A honi mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az említettekből eredően rengeteg a betöltetlen állás, hiányzik az aktív termelő erő. „A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a válságos időszakokban is anticiklikus gazdaságok, amelyek képesek megtartani bizonyos alkalmazotti létszámot. Éppen ezért is nagyon jelentősek. A jelzett irányzatokba kellenek a fiatalok, akik szakmailag felkészültek az új, korszerű technológiák üzemeltetésére”, hangsúlyozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Minden tanévben mintegy 750 diákot vesznek fel élelmiszeripari beállítottságú középiskolába, valamint csaknem ezren kerülnek be mezőgazdasági irányultságú középiskolai oktatási intézményekbe. „Rajtunk, mezőgazdasági termelőkön és az élelmiszeriparban dolgozókon múlik, hogy hassunk a fiatalokra és meggyőzzük a vidék lakosságát, hogy ne költözzön el a városokba, és ne legyen például árukirakodó”,
mutatott rá a kamara elnöke. A duális oktatásban eddig 63 szubjektum rendelkezik bizonylattal a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra összpontosítva, s ez a mutató az idén héttel bővül majd. A foglalkoztatottság növelése azzal is javítható, hogy külföldieket, főleg harmadik országbelieket alkalmaz Szlovákia. „Nagyon kellenek az ágazatba az alkalmazottak. Az egész Európai Unió lényegében kelet felé orientálódik a munkaerő-toborzásban, főképpen Ukrajnára. Az onnan érkezettek pedig mindenütt dolgoznak, de Szlovákiában annyira szigorúak a korlátozások, hogy kevés nálunk az ukrán munkaerő. Közben egyáltalán nem bonyolult ez az eljárás. A mezőgazdaságba legalább ezer külföldi kellene, vagy talán valamivel több. Amíg ezt a kérdést nem oldja meg az ország, behozatalra szorul majd azon produktumokból is, amelyeket képes lenne idehaza is előállítani. A munkaerőhiányt az elmúlt idényben szintén tapasztaltuk, amikor a gyümölcstermésnek mintegy 20 százaléka a fák alatt maradt, és feldolgozásra is alkalmatlan volt, ugyanis nem volt munkaerő, aki azt begyűjtse.
Az 50 ezer tonnányi rekordtermés helyett lehetett volna 70 ezer tonna csúcstermés. S ehhez vagy ötszáz ember kellett volna pluszban, ők azonban hiányoztak,“ magyarázta Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. A szlovákiai mezőgazdaságban a munkaerőhiány elsősorban a növénytermesztésben és az állattenyésztésben aggasztó. „Itthon sem akarnak már ezzel foglalkozni az emberek, az állattenyésztés ugyanis kihalófélben van a falvakban is. Véleményem szerint Szlovákia hamarosan csak a külföldi munkaerőre támaszkodhat majd ezen e téren, főleg az ukránokra vagy a szerbekre. Viszont arra is fel kell készülni, hogy mondjuk 20 év múlva az ukránok sem akarják majd mindezt csinálni,“ hangsúlyozta Ladislav Birčák a Novogal vállalat szakembere. |
|
|
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a
