Back to top

A Mi Erdőnk 2017/4. szám

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

A magyar vadon páncélosa

A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.

Az erdészeti szakma is elismeri Reviczky Gábort

Reviczky Gábor sok jó percet szerzett már a nézőknek remek karakter-alakításaival, színházi és filmszerepeivel. Hosszú pályáját Jászai-díjtól Kossuth-díjig számos elismerés kíséri. Nemrégiben azonban a népszerű színművész új oldalát ismerhette meg a közönség, és értékelte az erdészeti szakma. Az Erdők Világnapja alkalmából Pro Silva Hungariae Emlékplakettet kapott.

A korpafüvek csodálatos világa

A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.

Tantermünk az erdő, tanítónk a természet

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. egészére igaz, hogy az erdészek, erdőmérnökök példaadó szellemiséggel gyakorolják hivatásukat, melynek szerves része az ifjúság nevelése és a környezettudatosság közvetítése. Ennek érdekében az erdőgazdaság – a humánpolitikai osztály által koordinálva – négy erdészeti erdei iskolát működtet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Örökerdőkbe zárt történelem

Vannak települések, amelyek nevét kimondva lelki szemeink előtt szinte azonnal megjelenik az embert körülölelő természet is. Egerhez gondolatban a Bükk bérceit társíthatjuk, míg Bugachoz a végtelen alföldi pusztát az elmaradhatatlan gémeskúttal. Ám arra vajon ki gondolna, hogy Pilismarót hazánk egyik legcsodálatosabb természeti képződménye, a Dunakanyarban megbúvó kis falucskát jelöli?

Az emlékké váló fenyves

A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.

Hol van már a tavaszi hó?

Az Északi-középhegység erdeiben sajnos mindenhol láthatjuk a nyomait. A Börzsönytől a Zemplénig tetemes kár érte az éppen fakadásban lévő állományokat, elsősorban az 5-800 méteres magassági zónában. Április 19–20-án viharos szél kíséretében érkezett az 50-60 centiméteres hótakaró; a szélsőséges időjárási jelenség fákat döntött ki, fiatal állományokat hajlított a földig és komoly fagykárt okozott.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.