Back to top

A Mi Erdőnk 2018/6. szám

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Varga György: Hajnali köd

Varga György a Magyar Távirati Iroda fotóriportere, Vas, Somogy és Zala megyéből küldi a hírképeket. A fényképezés szeretetét lelkes amatőr fotós édesapjától örökölte. Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunkban egy sejtelmes drónfotóját mutatjuk be.

Van élet az antik után

Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.

Selmeci diákhagyományok: a szakestély

Ahogyan sorozatunk korábbi részében már említettük, a selmeci diákhagyományok részben az úgynevezett régi céhes hagyományokból eredeztethetők. A céhek rendszeresen tartottak mulatós esteket, amelyek általában nagy lakomával kezdődtek. A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok ez utóbbiból csak az italozás szokását tartották meg, s legföljebb pogácsát vagy hagymás zsíroskenyeret fogyasztottak.

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

Lombkorona tanösvény - Pannonhalma

Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.

Természetrajzi élménykalauz

Az erdők és Sopron. Elválaszthatatlanok, összetartoznak, mint „évszázados barátok”. Ezt a kapcsolatot a város történelme és a kedvező földrajzi elhelyezkedés kovácsolta össze. A különleges kötődésről számos írás, tanulmány, könyv született; egyik ilyen Nagy Csaba erdőmérnök-természetfotós képeskönyve, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadásában.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.