Back to top

A Mi Erdőnk 2018/6. szám

Karácsonyi receptek az erdő fekete aranyával

Manöken alkatú tölgyek – bár már hatvanévesek is elmúltak – sorolnak 510 hektáron a NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészetének Karcag–Apavári területén. Az erősen kötött-szikes terület ugyanis gátolja gyökereik mélyre húzódását. A kedvezőtlen talajadottságokon sokat segítenek a fáknak a gyökereikkel szorosan együtt élő talajlakó gombák.

A Mi Erdőnk 2018/5. szám

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

A mi nótáink

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

Ezúttal a cser az áldozat

Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.

Szemek a magasból – avagy mi fán terem a digitális erdőtérképezés?

Egy személyes emlék: negyven éve, friss rádiósként légi térképezőkkel készítettem riportot. Mikor elindultam felkeresni mai utódaikat, még nem sejtettem, hogy az a szerencse ér: korszakos újdonságról adhatok hírt. Magyar szakemberek kutatásaiból és gyakorlati munkájából egyedülálló módszer született a hazai erdők digitális légi feltérképezésére.

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.