Jász-Nagykun Szolnok megyéről a legtöbb embernek biztosan nem az erdő és az erdei kirándulás lehetősége jut először az eszébe. Az Alföld északnyugati részén szinte a Mátra lábánál fekszik a szelíd Jászság, ahol a megye műemlékeinek többsége található. A középső térségben, Szolnok és környékén elsősorban a szőke Tisza természeti szépségéből építkeznek a látnivalók. A megye északi része igazi turisztikai paradicsom, egyebek közt a Tisza-tó kínálta élményekkel. Még a helyiek is úgy tartják, hogy az igazi alföldi pusztát a Nagykunságban találjuk, ahol a tájegység büszkén őrzi sajátos történelmi eredetét, legendáit, rejtélyes kunhalmait, számos tájházát. A megye ötödik tájegysége, a Tiszazug valójában egy rejtett kincs. A Tisza és Körösök vidéke kis helyen mindenből bemutat egy darabot, amit Jász-Nagykun-Szolnok megyéről tudni kell. 
Szétaprózottság, nagy távolságok
Miért tettük ezt a turisztikai körképet? Mert a Szolnoki Erdészet az egész megyében gazdálkodik és az erdészet által kezelt erdők, parkerdők, védett természeti területek adják a megyei turizmus zöld hátterének javát. Ez teljes mértékben az erdészek érdeme, mert a térségben korábban nem voltak erdők. Amíg 1935-ben a megye erdősültsége mindössze 0,6 százalék volt, jelenleg annak a tízszerese. A NEFAG Zrt. elődjének nevezhető Szolnok Megyei Erdőgazdaság 1950-ben, mindössze 126 hektár üzemtervezett erdővel alakult meg. Ma már olyannyira természetes az erdők jelenléte, hogy ősi élőhelyek mementójaként tartják számon legtöbbjüket, pedig alig száz fa lehet idősebb 100 évesnél a megyében.
A megye 78 településéből 64 határában húzódik a Szolnoki Erdészet kezelésében is lévő erdő. Az erdészet területe 8767 hektár, legnagyobb egybefüggő erdőtömbje sem haladja meg az 500 hektárt, a legtöbb erdő 30-100 hektáros több különálló tagban áll messze minden településtől. Az egymástól legtávolabb fekvő erdőtömböket 130 kilométeres utazással kutathatjuk fel. Még az erdészek számára is meglepő adat lehet, hogy az erdészet faállományainak több mint fele (58 százalék) tölgyes.
Több erdőgazdasági táj
A Jász-Nagykun-Szolnok megyében korábban működő öt állami erdészet több lépcsőben való összevonásával keletkezett a Szolnoki Erdészet. Szakemberei változatos, igen sok, erdőgazdálkodást nehezítő körülmények között végzik munkájukat. A kezelt terület több erdőgazdasági tájhoz is tartozik. Az erdészet erdőterülete két erdőtelepítési ciklusban nőtt meg igazán. Először 1953–54, majd 1962–65 között, amikor évenként 700 hektár erdőt is telepítettek. A Kaán Károly által kezdeményezett alföldfásítási program az 1960-as években csúcsosodott ki az erdészet kezelésében lévő erdőkben. Eredményeképpen létrejöttek az ország legnagyobb fatermő képességű nemes nyár állományai a hullámtereken, a belvizes mezőgazdasági területeken pedig a sziki tölgyesek.
Több Dél-Pest megyei erdészettel 1970-ben alakult meg a szolnoki székhelyű Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság. A Szolnok megyében korábban meglévő öt erdészet először kettő, majd 1993-ban egy megyei erdészetté olvadt össze. Az összevonások egyik fő oka a Tisza II. vízlépcső miatt 1978-ig letermelt 2400 hektár erdő volt, aminek a helyén ma a Tisza-tó terül el. Az akkoriban óriási léptékű fakitermeléshez éveken keresztül külön brigádokat vezényeltek, pedig korszerű gépeket is használtak. A Tisza II. letermelése után a fakitermelési lehetőségek visszaesése arra sarkallta a megye erdészeit, hogy munkájukat vállalkozási tevékenységgel is bővítsék, ez a stratégia volt a sikeres megújulás záloga minden időszakban.
Szerteágazó tevékenység
A Szolnoki Erdészet tevékenysége napjainkban is szerteágazó, a vadgazdálkodástól a mezőgazdaságon át az erdőgazdálkodási szolgáltatásig. Üde színfoltként értékelődött fel a szerepe az erdőgazdálkodásban egy különleges erdei mellékterméknek, a szarvasgombának. A jászsági és kunsági sziki talajok tölgyerdei talán így akarják meghálálni azt a fáradtságos munkát, amivel létrehozták őket. Az erdészet szolgáltatási tevékenysége a teljes erdőgazdálkodást felöleli, így a tervezést, erdőtelepítést, erdőfelújítást, fakitermelést és faanyag-felvásárlást is. Ezen ágazatokban a szétszórt erdőterületből adódó hátrányból próbál és tud előnyt kovácsolni az erdészet, mivel „a megyében mindenhol ott van”. Jövedelme pedig ma már a közjóléti szerepvállalás költségeinek fedezését segíti.
Az összevonások másik öröksége, hogy mivel a mai erdészkerületek korábban önálló erdészetnek számítottak, a felelős munkavégzésnek történelmi hagyományai is vannak. Nem véletlen, hogy Donkó Ferenc kerületvezető erdész 32 évvel a technikum befejezése után is a legjobbak között szerepelt az év erdésze országos versenyen. Terepi irányításával 160 hektár gátvédő erdőt telepített az erdészet, a Hanyi-Tiszasülyi vésztározó területén 2013-ban.
Kihívások, feladatok
Az erdészszakma jelenkori kihívásai az 1960-as évek erdőtelepítési programjaiból erednek. Nem mintha elődeink rosszat tettek volna, sőt! A nehézségeket sokkal inkább környezetünk mind gyorsabb változásai okozzák. A mesterséges hullámtereken például az erdőgazdálkodást az árvíz-és a természetvédelem elvárásaihoz kell igazítani. Sürgető kérdés az egyre gyakoribb árvizek biztonságos levezetése. A sziki termőhelyeken pedig bebizonyosodni látszik, hogy a tölgyesek hamarabb pusztulnak a vártnál, és fűrészipari faanyagot sem adnak majd.
A társadalmi elvárások változására az erdő funkcióinak átértékelése a legtöbb esetben megoldást nyújt, de a mesterségesen létrehozott erdők alig alkalmasak minden rendeltetés egyenrangú kiszolgálására. A nem kedvező termőhelyen létrehozott zárt erdőkben halmozottan fordulhatnak elő károk. Az elmúlt időszakban például a belvízi elöntések és az aranyfarú pille tömeges elszaporodása sok ezer tölgyfa pusztulását okozták. A mind gyakoribb árvizek és a lassabban növő fafajokkal történő erdőfelújítás miatt akár többéves erdősítések is nagyobb eséllyel pusztulnak ki. A jeges ár 2010-ben 280 hektár erdősítést tett tönkre.
Ha csak egy dolgot mondhatunk, ami miatt különleges az alföldi erdő, az a naplemente látványa egy erdőszéli magaslesről. Összehasonlíthatatlan annak a napnyugtának a képe, amikor a Nap a távoli puszta peremén nyugszik le és nem egy közeli dombtető vagy ház takarja ki még ereje teljében. Bízom benne, hogy az elmondottak felkeltették az érdeklődésüket megyénk iránt, ahol minden apró különbséget számon tartanak a helyiek, ahol az egyhangúság csak látszat, ahol a folyópartot dombnak, a dombokat hegyeknek és a tanya melletti facsoportot is erdőnek tartják. Mert tudják, hogy milyen drága kincs az erdő, ami csak kitartással jöhet itt létre.
|
Színvonalas programok A táj jellegéből adódóan az alföldi embereknek kevesebb alkalma adódik az erdővel való találkozásra. Emiatt a Szolnoki Erdészet igyekszik minél több színvonalas lehetőséget teremteni az erdő fölfedezésére. A Karcagi Parkerdőben futópálya, a szolnoki Széchenyi Parkerdőben turista-, kerékpáros- és lovas utak, kerékpáros pályák, tanösvények, és óriási erdei játszótér várja a sportolásra, feltöltődésre vágyókat. Az országban az elsők között kezdte meg működését a szolnoki Erdei Művelődési Ház és Erdei Iskola, és a több évtizedes munka során a környezeti nevelés és az erdőpedagógia meghatározó regionális központjává vált. Szintén a megyeszékhelyen várja a látogatókat az idén 10. születésnapját ünneplő Bagolyvár Vadaspark, ahol az érdeklődők kellemes erdei környezetben, testközelből ismerkedhetnek meg Magyarország vadfajaival, házi- és hobbiállataival. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően új fényében tündököl a Tiszaigari Arborétum. Különleges fagyűjteményével igazi ékszerdobozként bújik meg a Hortobágy szélén. Háborítatlanságával, matuzsálemi kort megért fáival maradandó élményt nyújt.
|
