A földművelésügyi miniszter a hazánkban szokatlan tavaszi időjárás kapcsán beszélt az M1 hírműsorában arról, hogy a hazai erdőállományt – elsősorban az Északi-középhegységben és a Bakonyban – jelentősen megviselte az április végi havazás, a helyenként méteres hó olyan károkat okozott, amelyeket hosszú hónapok munkájával lehet csak helyreállítani. Fák dőltek ki tövestől, a kilombosodott fák ágai a hatalmas súly alatt letörtek, és mindez jónéhány korán költő madárfajnál, ezek élőhelyein okoz jelentős problémát. Az erdei élőhelyek sérülései – a pusztítás mintegy 75 százalékban természetvédelmi területeket, nemzeti parkokat érintett – pénzben nehezen kifejezhető káresemények – fogalmazott Fazekas Sándor.
A hó kaotikus állapotokat teremtett máshol is, a közutak egy éjszaka alatt váltak járhatatlanná, egész települések váltak napokra megközelíthetetlenné – sorolta az agrártárca vezetője a már felmért károkat. Hangsúlyozta: az élő természet mellett, a közel 70 ezer hektárt ért katasztrófán túl erdei utakat, turistautakat mintegy 2800 kilométer hosszan érintett a kár, amelyeket szintén helyre kell állítani. Mint ahogyan a megrongálódott kulcsosházakat, turisztikai létesítményeket, erdei pihenőket, vagy éppen a 93 kilométer hosszan megtépázott vadkárelhárító kerítéseket is. Az utakban, kulcsosházakban, erdei iskolákban mintegy százmillió forintos közvetlen kár keletkezett.
A köztulajdont ért károk felmérése még nem zárult le, és a kormány részére készül egy jelentés – tájékoztatott Fazekas Sándor. Mint elmondta, számít arra, hogy csakúgy, mint pár évvel ezelőtt, a Pilisi Parkerdőben okozott jégkár rendezésekor, rendkívüli összefogással ezúttal is biztosítható lesz, hogy a kárt szenvedett erdők mihamarabb látogathatóak legyenek.