Back to top

Erdészeti termőhely-feltárás

Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.

A klímát a földrajzi adottságokkal összefüggésben elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok befolyásolják. Meghatározása hosszú távon és rendszeresen mért meteorológiai (csapadék, hőmérséklet, páratartalom és szél) adatokon alapszik. Magyarország erdőterületeit a jellemző erdőtársulások alapján négy klímakategóriába soroljuk: bükkös, gyertyános-tölgyes, zárt tölgyes és erdőssztyepp. A bükkös és gyertyános-tölgyes klíma a hűvösebb, csapadékosabb középhegységeinkre jellemző, míg az Alföldön többnyire az erdőssztyepp klíma az uralkodó. Gyakori fafajunk, a bükk elterjedésében különösen meghatározó a klíma: a viszonylag csapadékos és hűvösebb időjárás mellett párás levegőt igényel.

Meteorológiai mérőállomás
Meteorológiai mérőállomás
A Mi Erdőnk idei 1. számának 26–27. oldalain részleteztük, hogy az erdő életében milyen fontos szerepet tölt be a víz. Ez a termőhely vonatkozásában is látható: nem mindegy, hogy a csapadékból származó vízmennyiségen kívül található-e, és mennyi többletvíz (például talajvíz, szivárgó víz) a talajban. A kocsányos tölgy elterjedését például meghatározza, hogy talajvizet igényel, a molyhos tölgy viszont jól megél a legszárazabb talajokon is. A hosszú ideig tartó elöntést kevés fafaj bírja, ilyen az árterek mély fekvéseiben növő fehér fűz, ami akár a fél éven át tartó elárasztást is elviseli.

A talaj tulajdonságai is rendkívül fontos termőhelyi tényezők: a talaj típusa, fizikai és kémiai jellemzői (víz- és tápanyag-gazdálkodó képessége, humusztartalma, kémhatása, kötöttsége stb.), valamint a termőréteg vastagsága, hogy milyen mély a talaj azon rétege, melyet a fa gyökerei átszőnek és így hasznosítani tudnak.

 

A gazdálkodást is megalapozza

 

A termőhelyi tényezők nem csupán meghatározzák, hogy milyen erdőtársulások élnek a területen, hatással vannak a fafajok növekedésére is. Ugyanaz a fafaj gyengébb termőhelyen alacsonyabbra és kevésbé jó alakúra nő, mint kedvezőbb környezetben, ahogyan az a következő oldal fölső két képén is látszik. Így a termőhely közvetve az erdők rendeltetésében is szerepet játszik. Gazdasági funkciójú erdeinket zömében jobb termőhelyeken találhatjuk, miközben vannak olyan erdők például sekély termőrétegű, meredek domboldalakon, melyekben a fás vegetációnak a talaj védelmében betöltött elsődleges szerepe mellett a faanyagtermelés csak másodlagos szempont lehet.

Bükkös lejtőhordalék talajon
Bükkös barna erdőtalajon

Madársóskától a laboratóriumig

A klíma vizsgálatán túl a többi termőhelyi tényező megismerésére is különböző módszerek használatosak az erdészeti gyakorlatban. Az avatott szemnek a területen előforduló úgynevezett típusjelző lágyszárúak is nyújtanak közvetett információt a talajról. A madársóska például általában többletvizet és savanyú talajt, a domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori egyvirágú gyöngyperje szárazabb, inkább bázikus talajt jelez.

Pontosabb képet részletes termőhely-feltárással kaphatunk. Ennek során mintát veszünk a talajból, hogy tovább vizsgálhassuk. A speciális talajfúróval néhány centiméter szélességben, általában egy méteres mélységből emelhető ki a talaj egy részlete, talajszelvény ásásával pedig nagyobb mélységben és szélességben válik vizsgálhatóvá a talaj és annak rétegei. A talajszelvénynél fotódokumentációt és helyszíni leírást kell készíteni, feljegyezve az egyes rétegek mélységét. A minta szemrevételezésével, tapintásával és gyorsan elvégezhető próbákkal már a terepen is megállapíthatjuk a talaj néhány alapvető tulajdonságát (például sósav hatására történő reakciójából következtethetünk mésztartalmára), többi jellemzőjéről pedig laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen kaphatunk képet. A szelvények adatait a termőhely-vizsgálati jegyzőkönyv foglalja össze.

 

Mélyre kell ásni

A termőhely ismerete és vizsgálata az erdészet külön szaktudást igénylő, fontos területe. Az erdészeti gyakorlatban több esetben van szükség szakember által végzett részletes termőhely-feltárásra és szakvéleményre, melynek kötelező tartalmát Magyarországon rendelet írja elő. Erdőtelepítés előtt – tehát ha egy korábban nem erdővel borított területen akarunk erdőt létrehozni – minden esetben szükségünk van részletes termőhely-feltárási szakvéleményre, amely megadja, milyen talaj-előkészítési munkákat kell végeznünk, mely fafajokat ültethetjük a területre, és milyen növekedést várhatunk tőlük.

A madársóska gyakran szivárgó vizet jelez
Száradó fenyves - az okok kiderítésében termőhely-feltárás segíthet

Erdeinkben fellépő károk esetén – ha nem észlelhető kórokozó vagy a pusztulás nem köthető valamilyen természeti káreseményhez – az okok gyakran a termőhely megváltozására, esetleg valamilyen talajhibára vezethetők vissza. Ennek kiderítésében szintén a részletes feltárás lehet a segítségünkre.

Az erdőrészletenként nyilvántartott termőhelyi adatokat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza, melyet az erdészeti hatóság az elvégzett termőhely-feltárások eredményeit is felhasználva folyamatosan karbantart.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kisbetyárok a Bakonyban

A Bakonyerdő Zrt. az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás mellett már több mint tíz éve zászlajára tűzte a környezeti nevelést is, amelynek jegyében három erdészeti erdei iskolát is működtet. A vadregényes Bakonyban a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola várja látogatóit.

Medvét fotóztak Nógrád megyében

A medvét egy MÁV pályafenntartó fotózta. A maci megvizsgálta a síneket, konstatálta, hogy még nem jön a vonat, majd békésen tovább állt. A váratlan találkozás alig 15 másodpercig tartott.

Évszázadok a Vértes déli oldalán

Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?

Lezajlott az erdészek háziversenye a Pétervásárai Erdészeténél

Szép időben, baráti hangulatban zajlott az EGERERDŐ Zrt. Pétervásárai Erdészeténél a 2018 évi háziverseny, ahol az erdészeti versenyszámok egy helyen, a Váraszói-völgyben kerültek megrendezésre.

Nagy István: önálló környezetügy, erősebb Nébih, családi gazdaságok támogatása

Az újonnan létrejövő agrártárcánál visszaadnák a környezetügy megfelelő súlyát, ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoznak létre a szakterületnek - mondta Nagy István az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

Iránytű a gazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.

Kutyák zöldítik vissza az erdőtűz sújtotta területeket

Chile történetének legrosszabb erdőtűz-szezonja volt a 2017-es: 1,4 millió angol holdnyi terület (több mint 560 ezer hektár) vált a lángok martalékává, 1500 otthon semmisült meg, és legalább 11 ember vesztette életét. Egy tucatnál is több ország küldött speciális tűzoltókat, hogy segítsék a tűz megfékezését. Mire ez sikerült, csak a füstölgő pusztaság maradt.

Esővédő ruházat, és indulhat is a hétvégi túra

Az EGERERDŐ Zrt. területén hétvégére a meteorológusok záporokkal, zivatarokkal tarkított meleg időt jósolnak. Az esetleges esőzés ne tartson vissza senkit attól, hogy a kora nyári erdőben töltse a hétvégét, de a megfelelő esővédő ruházatot készítsék be a hátizsákba.

Odút a fákra, madarat az odúba!

Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott.

A Hanyi Hódok nyerték a favágóversenyt

Favágók kápráztatták el az érdeklődőket a hét végén Komárom-Esztergom megyében az Országos Fakitermelő Versenysorozat regionális elődöntőjén.