Back to top

Erdészeti termőhely-feltárás

Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.

A klímát a földrajzi adottságokkal összefüggésben elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok befolyásolják. Meghatározása hosszú távon és rendszeresen mért meteorológiai (csapadék, hőmérséklet, páratartalom és szél) adatokon alapszik. Magyarország erdőterületeit a jellemző erdőtársulások alapján négy klímakategóriába soroljuk: bükkös, gyertyános-tölgyes, zárt tölgyes és erdőssztyepp. A bükkös és gyertyános-tölgyes klíma a hűvösebb, csapadékosabb középhegységeinkre jellemző, míg az Alföldön többnyire az erdőssztyepp klíma az uralkodó. Gyakori fafajunk, a bükk elterjedésében különösen meghatározó a klíma: a viszonylag csapadékos és hűvösebb időjárás mellett párás levegőt igényel.

1_merlillomis.jpg

Meteorológiai mérőállomás
Meteorológiai mérőállomás
A Mi Erdőnk idei 1. számának 26–27. oldalain részleteztük, hogy az erdő életében milyen fontos szerepet tölt be a víz. Ez a termőhely vonatkozásában is látható: nem mindegy, hogy a csapadékból származó vízmennyiségen kívül található-e, és mennyi többletvíz (például talajvíz, szivárgó víz) a talajban. A kocsányos tölgy elterjedését például meghatározza, hogy talajvizet igényel, a molyhos tölgy viszont jól megél a legszárazabb talajokon is. A hosszú ideig tartó elöntést kevés fafaj bírja, ilyen az árterek mély fekvéseiben növő fehér fűz, ami akár a fél éven át tartó elárasztást is elviseli.

A talaj tulajdonságai is rendkívül fontos termőhelyi tényezők: a talaj típusa, fizikai és kémiai jellemzői (víz- és tápanyag-gazdálkodó képessége, humusztartalma, kémhatása, kötöttsége stb.), valamint a termőréteg vastagsága, hogy milyen mély a talaj azon rétege, melyet a fa gyökerei átszőnek és így hasznosítani tudnak.

 

A gazdálkodást is megalapozza

 

A termőhelyi tényezők nem csupán meghatározzák, hogy milyen erdőtársulások élnek a területen, hatással vannak a fafajok növekedésére is. Ugyanaz a fafaj gyengébb termőhelyen alacsonyabbra és kevésbé jó alakúra nő, mint kedvezőbb környezetben, ahogyan az a következő oldal fölső két képén is látszik. Így a termőhely közvetve az erdők rendeltetésében is szerepet játszik. Gazdasági funkciójú erdeinket zömében jobb termőhelyeken találhatjuk, miközben vannak olyan erdők például sekély termőrétegű, meredek domboldalakon, melyekben a fás vegetációnak a talaj védelmében betöltött elsődleges szerepe mellett a faanyagtermelés csak másodlagos szempont lehet.

2roszzabb_th.jpg

Bükkös lejtőhordalék talajon

2j-_termlhely.jpg

Bükkös barna erdőtalajon

Madársóskától a laboratóriumig

A klíma vizsgálatán túl a többi termőhelyi tényező megismerésére is különböző módszerek használatosak az erdészeti gyakorlatban. Az avatott szemnek a területen előforduló úgynevezett típusjelző lágyszárúak is nyújtanak közvetett információt a talajról. A madársóska például általában többletvizet és savanyú talajt, a domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori egyvirágú gyöngyperje szárazabb, inkább bázikus talajt jelez.

Pontosabb képet részletes termőhely-feltárással kaphatunk. Ennek során mintát veszünk a talajból, hogy tovább vizsgálhassuk. A speciális talajfúróval néhány centiméter szélességben, általában egy méteres mélységből emelhető ki a talaj egy részlete, talajszelvény ásásával pedig nagyobb mélységben és szélességben válik vizsgálhatóvá a talaj és annak rétegei. A talajszelvénynél fotódokumentációt és helyszíni leírást kell készíteni, feljegyezve az egyes rétegek mélységét. A minta szemrevételezésével, tapintásával és gyorsan elvégezhető próbákkal már a terepen is megállapíthatjuk a talaj néhány alapvető tulajdonságát (például sósav hatására történő reakciójából következtethetünk mésztartalmára), többi jellemzőjéről pedig laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen kaphatunk képet. A szelvények adatait a termőhely-vizsgálati jegyzőkönyv foglalja össze.

 

Mélyre kell ásni

A termőhely ismerete és vizsgálata az erdészet külön szaktudást igénylő, fontos területe. Az erdészeti gyakorlatban több esetben van szükség szakember által végzett részletes termőhely-feltárásra és szakvéleményre, melynek kötelező tartalmát Magyarországon rendelet írja elő. Erdőtelepítés előtt – tehát ha egy korábban nem erdővel borított területen akarunk erdőt létrehozni – minden esetben szükségünk van részletes termőhely-feltárási szakvéleményre, amely megadja, milyen talaj-előkészítési munkákat kell végeznünk, mely fafajokat ültethetjük a területre, és milyen növekedést várhatunk tőlük.

3_madirs-ska.jpg

A madársóska gyakran szivárgó vizet jelez

5.jpg

Száradó fenyves - az okok kiderítésében termőhely-feltárás segíthet

Erdeinkben fellépő károk esetén – ha nem észlelhető kórokozó vagy a pusztulás nem köthető valamilyen természeti káreseményhez – az okok gyakran a termőhely megváltozására, esetleg valamilyen talajhibára vezethetők vissza. Ennek kiderítésében szintén a részletes feltárás lehet a segítségünkre.

Az erdőrészletenként nyilvántartott termőhelyi adatokat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza, melyet az erdészeti hatóság az elvégzett termőhely-feltárások eredményeit is felhasználva folyamatosan karbantart.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áremelkedés és fahiány jellemzi a tűzifa-piacot

Az előző hideg volt a tél miatt több fát kellett felhasználni, mint általában, ami miatt csökkentek a készletek. Emiatt jelenleg drágábban lehet kapni tűzifát legálisan. A készlethiány miatt megjelentek az illegális árusok is.

Befellegzik a tavaszi árpának?

Az éghajlatváltozás legnagyobb vesztese a tavaszi árpa, ami idővel el is fog tűnni Magyarországról. Raskó György szerint klímaváltozástól függetlenül is érdemes lenne az egyes régiók talaj- és időjárási adottságaihoz igazítani a termelést. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást 2050-ig szóló előrejelzésekkel segíti az interneten szabadon böngészhető Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer.

Döbbenetes változást okozott 50 év alatt a klímaváltozás Európában

A folyók áradásának időpontját is befolyásolja a klímaváltozás Európa több régiójában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A Duna ajándéka

Pezsgő vízi élet, nyugodt bicikli utak, fürdők, páratlan növény- és állatvilág. A Szigetköz számos felfedezni valót rejteget. Induljunk akár kerékpárral, vagy kajakkal járjuk be a környéket, biztos, hogy maradandó emlékekkel távozunk.

Erdőtűz pusztított a Vaskapu-szoros természetvédelmi területén

Erdőtűz pusztított Romániában a Vaskapu-szorosban található Szinice (Svinita) természetvédelmi területen, amelyet különleges élőhellyé nyilvánított a Természetvédelmi Világszövetség.

Mátrába és Bükkbe kirándulók figyelem: itt az erdészet közleménye

A nagy meleg a hétvégén is tartja magát, de a szabadban, árnyas fák alatt, erdőkben, patak és tópartokon könnyebben elviseljük a forróságot. Aki szabadtéri programot tervez, az EGERERDŐ Zrt. működési területén az alábbiakra számíthat.

Kirándulási tippek nyárra

A gyerekekkel ellentétben a szülők egy része hosszúnak érzi az iskolai nyári szünetet. Hogy ne hagyják őket felügyelet nélkül, és minél több élményben lehessen részük, a családi nyaralások előtt, után lehetőségeiktől függően táborokba küldik csemetéiket. Általában a nagyszülők is örömmel veszik, hogy végre többet lehetnek az unokákkal, kényeztethetik őket, és végre van idő a közös sportolásra, strandolásra, és persze a kirándulásra.

Környezetkímélő kötélpálya fakitermeléshez

Ezúttal nem egy manapság divatos kalandpark kedvéért került kötélpálya az erdőbe, az ok jóval komolyabb. Az április végi havazás miatt még van járhatatlan turistaút, gőzerővel dolgozunk ezek megtisztításán - mondta el Dr. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerdán, Szilvásváradon, ahol bemutatták az erdészet kötélpályás közelítési módszerét. Istállóskőre legkorábban 3 hét múlva indulhatnak turisták.

Fehérjeszegény ételeket hoz a klímaváltozás

A szén-dioxid növekvő szintje drasztikusan csökkenti az olyan kulcsfontosságú termények, mint a búza vagy a rizs fehérjetartalmát, aminek következtében a szegényebb térségek lakói visszamaradhatnak a fejlődésben és korábban halhatnak meg – figyelmeztettek szerdán a Harvard kutatói.

Mókuskölyköket mentettek Pellérden

Két kis mókust találtak a földön a vasárnapi vihar után Pellérden. A jó szívű járókelő hazavitte őket egy dobozban, majd értesítette az állatvédőket. A csöppségek már biztonságban vannak.