Back to top

Erdészeti termőhely-feltárás

Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.

A klímát a földrajzi adottságokkal összefüggésben elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok befolyásolják. Meghatározása hosszú távon és rendszeresen mért meteorológiai (csapadék, hőmérséklet, páratartalom és szél) adatokon alapszik. Magyarország erdőterületeit a jellemző erdőtársulások alapján négy klímakategóriába soroljuk: bükkös, gyertyános-tölgyes, zárt tölgyes és erdőssztyepp. A bükkös és gyertyános-tölgyes klíma a hűvösebb, csapadékosabb középhegységeinkre jellemző, míg az Alföldön többnyire az erdőssztyepp klíma az uralkodó. Gyakori fafajunk, a bükk elterjedésében különösen meghatározó a klíma: a viszonylag csapadékos és hűvösebb időjárás mellett párás levegőt igényel.

1_merlillomis.jpg

Meteorológiai mérőállomás
Meteorológiai mérőállomás
A Mi Erdőnk idei 1. számának 26–27. oldalain részleteztük, hogy az erdő életében milyen fontos szerepet tölt be a víz. Ez a termőhely vonatkozásában is látható: nem mindegy, hogy a csapadékból származó vízmennyiségen kívül található-e, és mennyi többletvíz (például talajvíz, szivárgó víz) a talajban. A kocsányos tölgy elterjedését például meghatározza, hogy talajvizet igényel, a molyhos tölgy viszont jól megél a legszárazabb talajokon is. A hosszú ideig tartó elöntést kevés fafaj bírja, ilyen az árterek mély fekvéseiben növő fehér fűz, ami akár a fél éven át tartó elárasztást is elviseli.

A talaj tulajdonságai is rendkívül fontos termőhelyi tényezők: a talaj típusa, fizikai és kémiai jellemzői (víz- és tápanyag-gazdálkodó képessége, humusztartalma, kémhatása, kötöttsége stb.), valamint a termőréteg vastagsága, hogy milyen mély a talaj azon rétege, melyet a fa gyökerei átszőnek és így hasznosítani tudnak.

 

A gazdálkodást is megalapozza

 

A termőhelyi tényezők nem csupán meghatározzák, hogy milyen erdőtársulások élnek a területen, hatással vannak a fafajok növekedésére is. Ugyanaz a fafaj gyengébb termőhelyen alacsonyabbra és kevésbé jó alakúra nő, mint kedvezőbb környezetben, ahogyan az a következő oldal fölső két képén is látszik. Így a termőhely közvetve az erdők rendeltetésében is szerepet játszik. Gazdasági funkciójú erdeinket zömében jobb termőhelyeken találhatjuk, miközben vannak olyan erdők például sekély termőrétegű, meredek domboldalakon, melyekben a fás vegetációnak a talaj védelmében betöltött elsődleges szerepe mellett a faanyagtermelés csak másodlagos szempont lehet.

2roszzabb_th.jpg

Bükkös lejtőhordalék talajon

2j-_termlhely.jpg

Bükkös barna erdőtalajon

Madársóskától a laboratóriumig

A klíma vizsgálatán túl a többi termőhelyi tényező megismerésére is különböző módszerek használatosak az erdészeti gyakorlatban. Az avatott szemnek a területen előforduló úgynevezett típusjelző lágyszárúak is nyújtanak közvetett információt a talajról. A madársóska például általában többletvizet és savanyú talajt, a domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori egyvirágú gyöngyperje szárazabb, inkább bázikus talajt jelez.

Pontosabb képet részletes termőhely-feltárással kaphatunk. Ennek során mintát veszünk a talajból, hogy tovább vizsgálhassuk. A speciális talajfúróval néhány centiméter szélességben, általában egy méteres mélységből emelhető ki a talaj egy részlete, talajszelvény ásásával pedig nagyobb mélységben és szélességben válik vizsgálhatóvá a talaj és annak rétegei. A talajszelvénynél fotódokumentációt és helyszíni leírást kell készíteni, feljegyezve az egyes rétegek mélységét. A minta szemrevételezésével, tapintásával és gyorsan elvégezhető próbákkal már a terepen is megállapíthatjuk a talaj néhány alapvető tulajdonságát (például sósav hatására történő reakciójából következtethetünk mésztartalmára), többi jellemzőjéről pedig laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen kaphatunk képet. A szelvények adatait a termőhely-vizsgálati jegyzőkönyv foglalja össze.

 

Mélyre kell ásni

A termőhely ismerete és vizsgálata az erdészet külön szaktudást igénylő, fontos területe. Az erdészeti gyakorlatban több esetben van szükség szakember által végzett részletes termőhely-feltárásra és szakvéleményre, melynek kötelező tartalmát Magyarországon rendelet írja elő. Erdőtelepítés előtt – tehát ha egy korábban nem erdővel borított területen akarunk erdőt létrehozni – minden esetben szükségünk van részletes termőhely-feltárási szakvéleményre, amely megadja, milyen talaj-előkészítési munkákat kell végeznünk, mely fafajokat ültethetjük a területre, és milyen növekedést várhatunk tőlük.

3_madirs-ska.jpg

A madársóska gyakran szivárgó vizet jelez

5.jpg

Száradó fenyves - az okok kiderítésében termőhely-feltárás segíthet

Erdeinkben fellépő károk esetén – ha nem észlelhető kórokozó vagy a pusztulás nem köthető valamilyen természeti káreseményhez – az okok gyakran a termőhely megváltozására, esetleg valamilyen talajhibára vezethetők vissza. Ennek kiderítésében szintén a részletes feltárás lehet a segítségünkre.

Az erdőrészletenként nyilvántartott termőhelyi adatokat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza, melyet az erdészeti hatóság az elvégzett termőhely-feltárások eredményeit is felhasználva folyamatosan karbantart.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eddig 1 milliárd eurót perzselt fel a nap

Olaszországban idén eddig 1 milliárd euró veszteséget okozott a mezőgazdaságnak az átlagosnál magasabb hőmérséklet és a kiadós esők hiánya - közölte az olasz mezőgazdasági termelők szövetsége.

A jég és a hó pusztítása után lassan helyreáll a Bükk

Áprilisban nagy károk keletkeztek a Bükkben a beköszöntött téli időjárás miatt, a lehűlés és a havazás a növény- és állatvilágban is éreztette hatását. Főként a madarak életét zavarta meg a szokatlan időjárás. Az ősemberbarlang pedig egyelőre nem látogatható Szilvásváradon.

Hogyan és miért beszélnek egymással a fák?

Suzanne Simard ökológus fedezte fel, hogy a fák a talajlakó gombák hálózatának segítségével közlik a szükségleteiket, de ezen keresztül képesek segíteni is a szomszédos növényeket. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tarvágás és a klímaváltozás tönkreteheti ezeket a kritikus hálózatokat.

Hőhullámok és erdőtüzek

Korai hőhullámok, csapadékhiány, és ezek következtében kialakult erdőtüzek sújtják Európát. A jelenség azonban nem egyedi, a világ más tájain is hasonló jelenségekről számolnak be a meteorológusok. A tudósok szerint a jövőben a hőhullámok egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válhatnak, ezzel együtt pedig növekedhet a forró napok száma.

Klímavédelem és gazdaságosság a borászatban

A marhasteak-hez kiválóan illik a vörösbor, de a klímaváltozás miatt borászoknak is illendő volna kevesebb hús fogyasztaniuk. Ezt Miguel Torres spanyol bortermelő mondta a Bordeaux-i Vinexpo 2017 szakvásáron a klímaváltozásnak a világ nagy szőlőtermesztő területeire, valamint a borkereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatásairól tartott vitafórumon.

Ismét tűzgyújtási tilalom van

Az erős felmelegedés, szeles időjárás és a csapadékmentes napok következtében fokozódott a tűzveszély Magyarország erdeiben, ezért mától átmeneti időszakra vonatkozó általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a földművelésügyi miniszter az erdőkben és fásításokban, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

Magyar találmány lehet a kullancsok végzete

Minden második példány fertőzött, rendkívüli szívósságának köszönhetően átvészeli a mínusz tíz fokos hideget. Szerencsére létezik azonban egy szer, amelynek segítségével sikeresen vehetjük fel a harcot a kullancsok ellen.

Pályázatokkal segítené a kormány az áprilisi hókárt szenvedett mátrai erdők felújítását

A hatalmas pusztítást okozó áprilisi hó a vegetációs időszakban érte a mátrai területeket, a károk elhárítása, majd a felújítás a tönkrement erdőterületeken fontos feladat, a kormány megfelelő pályázatokkal segíti az erdőtelepítést - mondta szombaton a földművelésügyi miniszter.

Szekszárd lankáitól Gemenc árteréig

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.

A hazai agráriumot is érinti az új uniós klímarendelet

Megszavazták a párizsi klímaegyezmény rendelkezéseinek végrehajtását lehetővé tévő intézkedéseket szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.