Back to top

Erdészeti termőhely-feltárás

Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.

A klímát a földrajzi adottságokkal összefüggésben elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok befolyásolják. Meghatározása hosszú távon és rendszeresen mért meteorológiai (csapadék, hőmérséklet, páratartalom és szél) adatokon alapszik. Magyarország erdőterületeit a jellemző erdőtársulások alapján négy klímakategóriába soroljuk: bükkös, gyertyános-tölgyes, zárt tölgyes és erdőssztyepp. A bükkös és gyertyános-tölgyes klíma a hűvösebb, csapadékosabb középhegységeinkre jellemző, míg az Alföldön többnyire az erdőssztyepp klíma az uralkodó. Gyakori fafajunk, a bükk elterjedésében különösen meghatározó a klíma: a viszonylag csapadékos és hűvösebb időjárás mellett párás levegőt igényel.

1_merlillomis.jpg

Meteorológiai mérőállomás
Meteorológiai mérőállomás
A Mi Erdőnk idei 1. számának 26–27. oldalain részleteztük, hogy az erdő életében milyen fontos szerepet tölt be a víz. Ez a termőhely vonatkozásában is látható: nem mindegy, hogy a csapadékból származó vízmennyiségen kívül található-e, és mennyi többletvíz (például talajvíz, szivárgó víz) a talajban. A kocsányos tölgy elterjedését például meghatározza, hogy talajvizet igényel, a molyhos tölgy viszont jól megél a legszárazabb talajokon is. A hosszú ideig tartó elöntést kevés fafaj bírja, ilyen az árterek mély fekvéseiben növő fehér fűz, ami akár a fél éven át tartó elárasztást is elviseli.

A talaj tulajdonságai is rendkívül fontos termőhelyi tényezők: a talaj típusa, fizikai és kémiai jellemzői (víz- és tápanyag-gazdálkodó képessége, humusztartalma, kémhatása, kötöttsége stb.), valamint a termőréteg vastagsága, hogy milyen mély a talaj azon rétege, melyet a fa gyökerei átszőnek és így hasznosítani tudnak.

 

A gazdálkodást is megalapozza

 

A termőhelyi tényezők nem csupán meghatározzák, hogy milyen erdőtársulások élnek a területen, hatással vannak a fafajok növekedésére is. Ugyanaz a fafaj gyengébb termőhelyen alacsonyabbra és kevésbé jó alakúra nő, mint kedvezőbb környezetben, ahogyan az a következő oldal fölső két képén is látszik. Így a termőhely közvetve az erdők rendeltetésében is szerepet játszik. Gazdasági funkciójú erdeinket zömében jobb termőhelyeken találhatjuk, miközben vannak olyan erdők például sekély termőrétegű, meredek domboldalakon, melyekben a fás vegetációnak a talaj védelmében betöltött elsődleges szerepe mellett a faanyagtermelés csak másodlagos szempont lehet.

2roszzabb_th.jpg

Bükkös lejtőhordalék talajon

2j-_termlhely.jpg

Bükkös barna erdőtalajon

Madársóskától a laboratóriumig

A klíma vizsgálatán túl a többi termőhelyi tényező megismerésére is különböző módszerek használatosak az erdészeti gyakorlatban. Az avatott szemnek a területen előforduló úgynevezett típusjelző lágyszárúak is nyújtanak közvetett információt a talajról. A madársóska például általában többletvizet és savanyú talajt, a domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori egyvirágú gyöngyperje szárazabb, inkább bázikus talajt jelez.

Pontosabb képet részletes termőhely-feltárással kaphatunk. Ennek során mintát veszünk a talajból, hogy tovább vizsgálhassuk. A speciális talajfúróval néhány centiméter szélességben, általában egy méteres mélységből emelhető ki a talaj egy részlete, talajszelvény ásásával pedig nagyobb mélységben és szélességben válik vizsgálhatóvá a talaj és annak rétegei. A talajszelvénynél fotódokumentációt és helyszíni leírást kell készíteni, feljegyezve az egyes rétegek mélységét. A minta szemrevételezésével, tapintásával és gyorsan elvégezhető próbákkal már a terepen is megállapíthatjuk a talaj néhány alapvető tulajdonságát (például sósav hatására történő reakciójából következtethetünk mésztartalmára), többi jellemzőjéről pedig laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen kaphatunk képet. A szelvények adatait a termőhely-vizsgálati jegyzőkönyv foglalja össze.

 

Mélyre kell ásni

A termőhely ismerete és vizsgálata az erdészet külön szaktudást igénylő, fontos területe. Az erdészeti gyakorlatban több esetben van szükség szakember által végzett részletes termőhely-feltárásra és szakvéleményre, melynek kötelező tartalmát Magyarországon rendelet írja elő. Erdőtelepítés előtt – tehát ha egy korábban nem erdővel borított területen akarunk erdőt létrehozni – minden esetben szükségünk van részletes termőhely-feltárási szakvéleményre, amely megadja, milyen talaj-előkészítési munkákat kell végeznünk, mely fafajokat ültethetjük a területre, és milyen növekedést várhatunk tőlük.

3_madirs-ska.jpg

A madársóska gyakran szivárgó vizet jelez

5.jpg

Száradó fenyves - az okok kiderítésében termőhely-feltárás segíthet

Erdeinkben fellépő károk esetén – ha nem észlelhető kórokozó vagy a pusztulás nem köthető valamilyen természeti káreseményhez – az okok gyakran a termőhely megváltozására, esetleg valamilyen talajhibára vezethetők vissza. Ennek kiderítésében szintén a részletes feltárás lehet a segítségünkre.

Az erdőrészletenként nyilvántartott termőhelyi adatokat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza, melyet az erdészeti hatóság az elvégzett termőhely-feltárások eredményeit is felhasználva folyamatosan karbantart.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Száznál is több vaddisznót költöztettek el a főváros közeléből

A főváros környéki erdőkben csütörtök reggel öt vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, ezzel egy év alatt százra emelkedett a területről sikeresen eltávolított állatok száma - közölte a társaság.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Felpörög a magyar klímakutatás

Cselekvő zöldpolitikára, ezen belül olyan szemléletformáló fejlesztésekre van szükség, mint a KlimAdat projekt, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a projekt nyitórendezvényén.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Befagyott itatók, beteg tehenek: ezzel küzd most az amerikai mezőgazdaság

A tehenek maguk jelzik a gazdáknak, ha befagyott az itató a Ferme Racine farmon, az Ontario állambeli Casselmanban.

Klímaváltozás, szélsőséges időjárás: a mezőgazdaság sokat veszíthet

A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

A zöldforradalom se tudja ellensúlyozni az átlaghőmérséklet változás negatív hatásait

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).