Back to top

Erdészeti termőhely-feltárás

Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.

A klímát a földrajzi adottságokkal összefüggésben elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok befolyásolják. Meghatározása hosszú távon és rendszeresen mért meteorológiai (csapadék, hőmérséklet, páratartalom és szél) adatokon alapszik. Magyarország erdőterületeit a jellemző erdőtársulások alapján négy klímakategóriába soroljuk: bükkös, gyertyános-tölgyes, zárt tölgyes és erdőssztyepp. A bükkös és gyertyános-tölgyes klíma a hűvösebb, csapadékosabb középhegységeinkre jellemző, míg az Alföldön többnyire az erdőssztyepp klíma az uralkodó. Gyakori fafajunk, a bükk elterjedésében különösen meghatározó a klíma: a viszonylag csapadékos és hűvösebb időjárás mellett párás levegőt igényel.

1_merlillomis.jpg

Meteorológiai mérőállomás
Meteorológiai mérőállomás
A Mi Erdőnk idei 1. számának 26–27. oldalain részleteztük, hogy az erdő életében milyen fontos szerepet tölt be a víz. Ez a termőhely vonatkozásában is látható: nem mindegy, hogy a csapadékból származó vízmennyiségen kívül található-e, és mennyi többletvíz (például talajvíz, szivárgó víz) a talajban. A kocsányos tölgy elterjedését például meghatározza, hogy talajvizet igényel, a molyhos tölgy viszont jól megél a legszárazabb talajokon is. A hosszú ideig tartó elöntést kevés fafaj bírja, ilyen az árterek mély fekvéseiben növő fehér fűz, ami akár a fél éven át tartó elárasztást is elviseli.

A talaj tulajdonságai is rendkívül fontos termőhelyi tényezők: a talaj típusa, fizikai és kémiai jellemzői (víz- és tápanyag-gazdálkodó képessége, humusztartalma, kémhatása, kötöttsége stb.), valamint a termőréteg vastagsága, hogy milyen mély a talaj azon rétege, melyet a fa gyökerei átszőnek és így hasznosítani tudnak.

 

A gazdálkodást is megalapozza

 

A termőhelyi tényezők nem csupán meghatározzák, hogy milyen erdőtársulások élnek a területen, hatással vannak a fafajok növekedésére is. Ugyanaz a fafaj gyengébb termőhelyen alacsonyabbra és kevésbé jó alakúra nő, mint kedvezőbb környezetben, ahogyan az a következő oldal fölső két képén is látszik. Így a termőhely közvetve az erdők rendeltetésében is szerepet játszik. Gazdasági funkciójú erdeinket zömében jobb termőhelyeken találhatjuk, miközben vannak olyan erdők például sekély termőrétegű, meredek domboldalakon, melyekben a fás vegetációnak a talaj védelmében betöltött elsődleges szerepe mellett a faanyagtermelés csak másodlagos szempont lehet.

2roszzabb_th.jpg

Bükkös lejtőhordalék talajon

2j-_termlhely.jpg

Bükkös barna erdőtalajon

Madársóskától a laboratóriumig

A klíma vizsgálatán túl a többi termőhelyi tényező megismerésére is különböző módszerek használatosak az erdészeti gyakorlatban. Az avatott szemnek a területen előforduló úgynevezett típusjelző lágyszárúak is nyújtanak közvetett információt a talajról. A madársóska például általában többletvizet és savanyú talajt, a domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori egyvirágú gyöngyperje szárazabb, inkább bázikus talajt jelez.

Pontosabb képet részletes termőhely-feltárással kaphatunk. Ennek során mintát veszünk a talajból, hogy tovább vizsgálhassuk. A speciális talajfúróval néhány centiméter szélességben, általában egy méteres mélységből emelhető ki a talaj egy részlete, talajszelvény ásásával pedig nagyobb mélységben és szélességben válik vizsgálhatóvá a talaj és annak rétegei. A talajszelvénynél fotódokumentációt és helyszíni leírást kell készíteni, feljegyezve az egyes rétegek mélységét. A minta szemrevételezésével, tapintásával és gyorsan elvégezhető próbákkal már a terepen is megállapíthatjuk a talaj néhány alapvető tulajdonságát (például sósav hatására történő reakciójából következtethetünk mésztartalmára), többi jellemzőjéről pedig laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen kaphatunk képet. A szelvények adatait a termőhely-vizsgálati jegyzőkönyv foglalja össze.

 

Mélyre kell ásni

A termőhely ismerete és vizsgálata az erdészet külön szaktudást igénylő, fontos területe. Az erdészeti gyakorlatban több esetben van szükség szakember által végzett részletes termőhely-feltárásra és szakvéleményre, melynek kötelező tartalmát Magyarországon rendelet írja elő. Erdőtelepítés előtt – tehát ha egy korábban nem erdővel borított területen akarunk erdőt létrehozni – minden esetben szükségünk van részletes termőhely-feltárási szakvéleményre, amely megadja, milyen talaj-előkészítési munkákat kell végeznünk, mely fafajokat ültethetjük a területre, és milyen növekedést várhatunk tőlük.

3_madirs-ska.jpg

A madársóska gyakran szivárgó vizet jelez

5.jpg

Száradó fenyves - az okok kiderítésében termőhely-feltárás segíthet

Erdeinkben fellépő károk esetén – ha nem észlelhető kórokozó vagy a pusztulás nem köthető valamilyen természeti káreseményhez – az okok gyakran a termőhely megváltozására, esetleg valamilyen talajhibára vezethetők vissza. Ennek kiderítésében szintén a részletes feltárás lehet a segítségünkre.

Az erdőrészletenként nyilvántartott termőhelyi adatokat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza, melyet az erdészeti hatóság az elvégzett termőhely-feltárások eredményeit is felhasználva folyamatosan karbantart.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen mérsékelnék az üvegházhatású gázok kibocsátását

A tagállamok illetékes miniszterei az EU 2021 és 2030 közötti klímapolitikájának fő elemeit tartalmazó jogszabálytervezeteket vitattak meg és fogadtak el az Európai Tanács Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén. Ez többek között érinti az erdőket is. Cél, hogy a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyisége 2030-ig együttesen 30 százalékkal csökkenjen a 2005-ös szinthez képest.

Felperzseli a klíma a hazai karfioltermő területeket

Elbúcsúzhatunk a hazai karfioltól, brokkolitól és kelkáposztától. A klimatikus viszonyok változása miatt jó minőségű árut csak nagy nehézségek árán tudnak piac­ra vinni a gazdák, ezért az elmúlt években mintegy 40 százalékkal csökkent a termőterület. A szakma szerint a visszaesés tovább folytatódhat, így egyre nagyobb szerep juthat az importnak.

Erdőtörvény és végrehajtási rendelet

Elkészült az új erdőtörvény már hatályos részéhez a végrehajtási rendelet. A magántulajdonban lévő erdők tavaly 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

Megkezdődött a turisztikai kerékpárutak táblázása

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben 350 millió forint hazai forrást biztosít a kiemelt fontosságú turisztikai kerékpárutak kitáblázására. Az új, egységes arculatú táblák elsőként a Pannonhalma-Balatonfüred és a Fertőd-Keszthely szakaszokon jelennek meg.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Rekord látogatószám az EGERERDŐ Zrt. szeptemberi közjóléti rendezvényein

Ha szeptember, akkor erdészeti nyílt napok keretében várják az EGERERDŐ Zrt. munkatársai az óvodásokat, kisiskolásokat és a családokat. Így zajlott ez idén is. 2017. szeptember 5-én az immár VII. Erdészeti Nyílt Napon Egerben, az Érsekkertben, ahová 2.396 fő regisztrált látogató érkezett Egerből és további 11 településről.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Régi-új, de jól használható megoldás a szennyvíziszap

Környezettudatos kezeléssel nem csak a hulladékkezelési gondjaink oldódnak meg, de egy kedvező tulajdonságokkal rendelkező tápanyag-utánpótló anyagot is kapunk - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása témakörében szervezett, ismeretterjesztő és -bővítő célú előadássorozatának győri állomásán.